Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-13 / 10. szám
Cl&fl 1. jan. 13.) 10 szám 8 li A. M üf* 3- h oldal árakat, vagy pedig pályázhatnak egy meghatározott összeggel, mely összeget a város közönsége a befolyó járulékok fejében vállalkozóval szemben garantálna. Tisztelettel kérem, méltóztassék jelen javaslatomat tárgyalás és előkészítés után a törvényhatósági bizottsághoz beterjeszteni. Tankóczi Gyula, főkapitány. * A szabályrendelet tervezetének ismertetését holnapi számunkban kezdjük meg. T> 11 UJ dón ságok, frakk- J3dll ingek, mellények KARDOSNÁL, Kazinezy-utca 4. A képviselőljáz ülése. Bpest, jan. 12. Elnök Berzeviczy Albert. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter beterjeszti az ipari üzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. A bankjavaslathoz Földes Béla (Justh-párti) szólal elsőnek. Kijelenti, hogy pártja a javaslatot nem fogadja el. Elismeri, hogy 1898 ben a bankstaiumok terén töbo olyan változás történt, amely a magyar érdekeknek kedvez, hiszen már akkor tekintélyes osztrák politikusok és a sajtó a bank likvidálását .hangoztatták, semmint az alapszabályok változásába belemenjenek A magyarság kapott is kedvezményeket, ők amel ett ragaszkodnak az önálló bankhoz. (Nagy éljenzés a baloldalon.) Annak az egyenlőtlen gazdasági rrő- fejlődésnek, melyet Ausztria és Magyar- országban tapasztalunk, szerinte a közös bank az oka. Csak az önálló magyar bank lesz képes megerősödött önálló magyar gazdasági életet, kulturális, sőt szociális fejlettséget teremteni. — Úgy van! — a baloldalró', Polemizál az előadóval, aki azt mondta, bogy a közös bank fentaitása elsösotban nagyhatalmi érdekünk. Ez lehet összbirodaimi vagy osztrák érdek, de nem magyar érdek, mert nekünk önálló po'i tikai érdekeink vannak. Kötelessége a nemzetnek még küzdelmek érán is megvalósítani azokat a szerveket, melyek az önállóság útját egyenge ik. Ismerteti Ausztria közvéleményének átalakulását a magyar kérdésben. Ausztriában már nem nézik olyan nyers elutasítással a közjogi követeléseket . . . Polóuyi Géza : Dehogy nem ! Földes Bsla : . . . azon az állásponton vaunak, hogy adjunk a magyaroknak közjogi kedvezményeket, de élvezzük ki azokat magunk is. Hanem gazdasági kedvezéseket ne tegyünk Magyaror zágnak, mert mi abból élünk és ha adunk, tönkremegyünk ! . . . (Z*jos helyeslés ba!ról.) Hol a szerződések megszegésére al kálóm van, Ausztria megragadja az alkalmat. így az argentínai hús ügyében. Hock János : Nincs szankciója a mi törvényeinknek, mert nem tudjuk végrehajtani őket Ausztriával szemben. Földes Béla a bankhitel fejlődéséről és annak Ausztria által elvetett előnyeiről beszól. Kérvény ú karzatról. Földes beszéde közben az egyik második emeleti karzatról két iv összehajtott papiros esik a szélső jobboldali padokra. Csury Pál képviselő felveszi azokat. Sűrűn teleirt lapok: „Nagyságos magyar királyi minisztérium és nagyságos országgyűlési képviselő uraku megszólítással kérvény van rájuk írva. Rohoska József asztalos segéd „osaládfennt8rtó* vádolja a várc-si kislakások egyik gondnokát, aki állítólag zsarolja a lakókat. A ledobott kérvény egyáltalán nem kelt feltűnést, csak a karzaton van egy kis mozgalom, ahonnan rendőr vezeti ki Rohoska Józsefet, aki notórius kérvóny- dobálója a Háznak. A hadikincs. Földes Béla : Azt mondják, hogy az önálló bank felállításával rázkódtatásoknak leszünk kitéve. Az ilyesmi nem megy rázkódtatas nélkül, de olyan nagymérvű, vagy katasztrofális nem lesz a rázkódta- tás, mint ezt azok hinnék, akik a veszély hirdetésével érdemeket akarnak szerezni maguknak. Fráter Lóránt: ügy van ! Földes Béla: Szól a hadikincsekrő), az osztrák-magyar bank aranykészletéről. Nem arra az aranysa kell adni, amely a tank pincéjében van, hanem arra, amely a népek szivében. Fráter Lóránt: Így van ! Én tudom a magam tapasztalatából! Földes Béla : Az osztrák-magyar bauk hitelszolgáltatásának rendezetlenségéről, igazságtalanságairól szól. Negyed egy órakor Földes szünetet kér. Az elnök negyedórára felfüggeszti az ülést. Siünet után Földes folytatja beszédét és a közös bank váltópolitikájáról szól. Beszéde az ülés végéig tartott. Politikai körökben hire jár, hogy a kormány legközelebb indítványozni fogja az üléseknek egy órával való meghosz- szahbitását. twr UJ VÁLLALAT, "W melyben eddig is nagy hiányt szenvedtünk városunkban s szinte nélkülözhetetlenné vált Első szatmári általános ke- jjilLli! I Hm reskedel-ni tudakozó intézet. Petőfi-utca 17. sz. Telefon-szám 310. Gyorsan, olcsón és lelkiismeretesen szerez be informátiót, egyénekre, cégekre, vagy folyamatban levő ügyekre vonatkozólag. TÁVIRATOK. — Saját tudósítónktól. — Általános sztrájk Portugáliában. Lisszabon, jan. 12. A lisszaboni vasutasok az utolsó pillanatban megakadályozták a nemzetközi vonatok elindulását, hogy elejét vegyék a várható incidenseknek, melyek e voaatok forgalmát gátolnák. A belföldi és nemzetközi vonatok forgalma tslj°seu szünetel. A {sztrájk a déli államvasati vonalakra is kiterjed. A vasutasok te!jes nyuga!ommal várják az igazgatóság végleges döntésér, de követeléseikhez mereven ragaszkodnak. Remélik, hogj' a sztrájk ma véget ér. Az összes vonalak a legj bb korban vannak és sabotage egyáltdán nem történt. A?, állam- vasúti vonalak munkásai csak szolidaritásból esatkoztak a többi vasutasok mozgalmához. Paris, január i2. A kereskedelmi alkalmazottak sztrájkja nem általános. Lisszabonban több üzlet nyitva van. Több Ízben összeütközésre került a dolog és számos ie*artóztatá3 történt. Mindenféle őrjáratok cirkálnak a rend fen'iirtáeéra. Lisszabon, január 12. A kereskedők egyesülete és a kereskedelmi alkalmazottak megegyeztek abban, hogy azon üzletek, melyek ideiglenesen bevezetik a 9 órai zárórát, ismét kinyithatok. Paris, január 12. De Almeide belügyminiszter lemondott. A belügyminisztérium épülete előtt tüntető csoportok jelentek meg és kérték a belügyminisztert, hogy maradion hivatalában. A kereskedelmi alkalmazottak küldöttsége Braga ideiglenes elnökhöz azt a kérést intézte, hogy a belügyminiszter lemondását ne fogadja el. Braga kijelentette, hogy a lemondást nem fogadja el. A sztrájkoló vasutasok felkérték a többi munkásokat, hogy mozgalmukhoz ne csatlakozzanak, hogy ilyen módon a rendzavarások elkerülhetők legyenek. A bányamunkások sztrájkba léptek. Az egész lisszaboni helyőrség készenlétben áll. Külföldi szemle. Perzsia a nemzetekhez. Végre kezdik belátni Perzsiábau, hogy az oroszangol gyámkodásnak mi az igazi, végső célja : az ország felosztása. Mint Newyork- ból jelentik, az ottani perzsa konzul nyilatkozatot tesz közzé, amelyen a perzsa miniszterelnök is alá van Írva s amely felszólítja a világ összes nemzetét, hogy védelmezzék meg Perzsiát az orosz angol invázió ellen. Ez a vészkiáltás aligha fog viszhangot kelteni, hisz Európában már minden gyermek tudja, bogy mär a nemzetek is beleegyeztek Perzsiának, mint önálló államnak a föld szinéröl való eltörlésébe. A hármas entente. Egy londoni lap, a „Daily Telegraph“ illetékes forrásból nyert információk alapján a potsdami találkozóról a következőket Írja : Potsdain- ban a cár határozottan kijelentette, hogy a hármas (augol-francia-orosz) ententenak kizárólag békés célja van. A cárnak ez a kijelentése sokkal mé yebben fog hatni a nemzetközi politikára, mint általában hiszik. — Parisból táviratozzák: Pichou kü ügyminiszter a tegnapi minisztertanácsban ismertette azt a beszédet, amelyet a külügyi kültségvetés tárgyalásakor el fog mondani. Hangoztatni fogja Franciaországnak valamennyi hatalommal való jó viszonyát, az Oroszországgal való barátság megerősödését, az Angliával való barátságot és el fogja oszlatni a bsgdadi vasút dolgában Németország és Oroszország között folytatott tárgyalás által okozott aggodalmat. Spanyolország és a Vatikán. Rómából táviratozzák : A 9panyoi kormány egyik tagja inkognitóban Rómába érkezett, hogy ott a Szentszékkel tárgyalásokat folytasson a kongregációk kérdésében valamely alkalmas modus vivendi re nézve. Anglia és Olaszország Abesszínia ellen. Egy olasz lapban olvassuk, hogy Olaszország és Anglia Abesszínia ellen irányuló katonai intézkedéseket tesznek. ügy látszik, hogy 0 aszország az Abesszínia ellen irányuló és december végén már jelentett intézkedéseit komo’yan veszi és azokkal korábbi kudarcait akarja- megtorolni. A gyorstüzelő ágyuk és a. gépfegyverek szaksdatlanu mennek Masz- szanahba, mig az olasz Szomali vidék déli részén fekvő Lughba állandóan újabb csapatok jönnek át a határon. Az angolok részéről ugyanez az e járás tapasztalható. Az abessziniai kormány, úgy látszik, csak akkor érti meg a helyzet komolyságát, ha már késő lesz.
