Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-08 / 6. szám

íjfrl 1 JÓL 8. > 6 «Kim ä w 0 4* 3 > oCdfe* a karácsonyi és újén szenzációs vásár a Szatmári Bazárban, Kazincy-a. 10. Ilyen dúsan felszerelt raktár vidéken mig nem létezett. Játékok? emléktárgyak, ház­tartási sikkek, diszmü-áruk, >i«?i rüdikillök, pénztárcák, albumok, munkakosarak, kazetták, zoHngeni kések, evőeszközök és ezerféle itt fel nem sorolható tárgyak a lett jutányosabb szolid szabott árak mellett beszerezhető Fiszont eladóknak kedvezmény. Becses pártfogást kér BLATNICZKY ISTVÁN, Szatmár, Kazinezy-utca 10. szám. kérdeste magiban a hatalmas ur, mire háta mögött hirtelen megszólalt egy hang : — Én vagyok uram. Egy ember, természetesen szegény ember állott előtte. — Hogyan van ai, szegény ember, hogy míg én naphosszat próbálgatom & célbalövést és nem sikerül sohasem a kör közepét eltalálnom, addig a te általad rajzolt köröknek mindenütt a közepében van a lövés nyoma. — Igen egyszerű és világos a dolog uram, felelt a szegény ember. Lásd, te bizonyára rajzolsz egy kört ét agy próbá­lod eltalálni a közepét. — ügy van. — Hat nem jól van. Lásd, én előbb belelövök a desikafalba és a lövés helye közé aztán húzok egy kört. így van a színházi anekdotákkal is. Az embernek van néha egy jó ötlete, hall egy anekdotát. E köré aztán hu* egy kört. Beállítja az anekdotát a kör kellős közepébe — a kulisszák közé — s akkor kész a színházi anekdota. A lelkiismeretes hordár. Nász készül a ssinh&znál. A társulat egyik kimagasló alakja igazi oltár elé fogja vinni pár héten belül a társulat egyik nötagját Már a lakást is rendezgetik és rec- dezésközben sürgős szükség lett volna Czukor Adolf szállitófogatára. A vőlegény előfog egy hordárt, ke­zébe ad egy levelet és ráparanosol : — Elmegy ezzel a levéllel CLukor úrhoz. Ha nincs otthon, felkeresi, De ad dig semmiesetre sem jön vissza, mig meg nem találja. Elment a hordár, de nagyon soká maradt oda. Várták, várták, esak nem jött. Másodnap este került elő sárosán, csatakosan. Vájná — mert ő a vőlegény — dü­hösen rárivallt: •— Hol járt maga két napig? — Szamosborhidon voltam, kezét csókolom, felelte fáradtan szegény hordár. — Bzamosborhidon ? Talán megbolon­dult ? — Nem én kérem. De azt tét zett mondani, hogy addig ne jöjjek vissza, mig meg nem találom Cinkor urat. okvet­len keressem fel. Hát Czukor urnák Bor* hiden volt dolga egy költöztetésnél, hát én utánn&meutem, amint parancsolni méltó* atott. Színház. Heti műsor: Vasárnap délután „Bálkirálynő“ regé­nyes operette. Este .Narancsvirág“ és „Édes öregem“ operettek. (B bérlet.) Hétfőn harmadszor „Naranesvirég“ és „Édes öregem* (C. bérlet.) Kedden „Cigánybáró“ Operette“ (A. bérlet.) Szerdán újdonság harmadszor „Ciákó és Kalap“ szatirikus vígjáték (B bérlet.) Csütörtökön „Hoffmann meséi“ opera (C. bérlet.) Pénteken újdonság „A testőr“, Molnár Ferenc szenzáeiés vígjátéké (A. bérlet.) »Szombaton, másodszor „A testőr“ (B. bérlet.) Vasárnap délután „A muzsikuslány “ Operette. Este harmadszor „A testőr“ (C. bérlet.) ÁLHIREK a színházi pályázat körül. Valami {ismeretlen, rosszindulatú for­rásból tegnap délután az a hir kapott szárnyra különöseen a th. bizottság tagjai között, hogy Heves Béla békés megegye­zésre jutott Ballá Kálmánnal olyanformán, hogy Szatmáron átengedi a teret neki, minek ellenében Bállá bejuttatja őt a győri színház igazgatójául. majdnem nyakamba borult örömében. Rög­tön sürgonyözni fogok a miniszterelnöknek, hogy már találtam igazságügyminisztert. Holnap délelőtt, ha úgy tetsztk, mehetünk Belgrádba. Elhiszi most már, hogy én mi­niszterben utazom ? — El, kedves Kohnics ur. De szabad kérdeznem, jól jövedelmez ez az üzlet ? — No, nem valami fényesen Itt is elmúltak a régi jó idők. — És hogyan jutott hozzá ? — Nagyon egyszerűen. Az intéző kö­rök megbíztak, hogy a magyarországi szer- bek közt keressek olyanokat, akik Szerbiá­ban készek miniszterséget vállalni, mert mint mondottam, ott nincs több erre való ember. Minden miniszterért száz frankot kapok, miniszterelnökért 150 frankot. Most már jó ideje, hogy nem liferáltam egyet sem. — Ugyan Kohnics ur, megenged egy kérdést ? — Kérem! — Ugy-e, önt Kohn Jakabnak hívták ezelőtt ? És ugy-e ön is volt már miniszter ? — Természetesen, hisz azért szerbe- sitettem meg a nevemet. — Milyen miniszter volt? — Ugyan, kát mi lehettem volna más, mint pénzügyminiszter ? — És önt is elcsapták? — Igen, két hónap múlva rám került a sor és be kellett adnom a lemondásomat. De ne feszegessük ezt a témát. Holnap dél­előtt 10 órakor legyen itt és én átadok ön­nek 5 korona foglalót, aztán az expressvo- naton Belgrádba megyünk. A viszontlátásra. — Nagyon örültem; volt szerencsém. Másnap délelőtt tiz órakor pontosan megjelentem a kávéházban, Kohnics Jakab szintén. Már messziről láttam, hogy nagyon le van hangolva. Szótlanul átadott egy sür­gönyt, amely Belgrádból volt keltezve és aláírva a kabinetiroda főnöke által. A sür­göny tartalma ez volt: „Kohnics Budapest. Szállítás egyelőre felfüggesztendő, mert tegnap Szerbiában tiz ember nagykorú lett. Miniszterválság már mag is van oldva. Az uj igazságügyminisz­ter Zgivánovies Zsiván. Pasics.“ Kohnics szomorúan rázta meg keze­met s igy szólt: — Igen sajnálom, Rimiesics ur. Hát majd alkalmilag. Én pedig visezaráztam Kohnies kezét és szóltam: — Hát jő, majd alkalmilag. A hir hozzánk is e jutott, de mi mindjárt tréfának tartottak, hogy Bálin Kálmán egy olyan színházat ígérjen oda Heveinek, amelyhez a vilígOD semmi jussa sincs és hegy ennek ellenében He vés lemondjon a szatmári színházhoz való s mindegyre erősbbödö reményeiről. Fölös óvatosságból mégis utánnsjár- tunk a dolognak, megkérdeztük Heves Bélát, a ki a legnagyobb felháborodás hangián utasította vissza ezt a hí­resztelést, amely nem egyéb, mint a th. biz. tagjainak megtévesztésére irányuló rosszindulatú híresztelés. Heves Béla kijelentette, hogy Baila Kálmán megtette ugyan neki ezt a jutá­nyos ajánlatot, de ö nyomban a h (hatá­rozottabban visszautasította. A nagy károlyi szavazatok. — Nehány adat az ügy tisztázásához. — Miután úgy a szatmári, mint a nagy­károlyi közönség körében élénk vita tárgyát képezi az, vajon a szinügyi bizottság döntésében a Nagykárolyból jött uraknak volt e joguk szavazni, vagy ne a vök, mindenkinek tájékoztatására, közöljük a való tényállásnak megfelelő adatokat a következőkben : Szatmár városának van még 1893-ból egy szinházügyi szabályrendelete, a mely­nek 5. és 7. § ai körvonalorzák a szinügyi bizottság hatáskörét. , A két paragrafus kimondja, hogy : a szatmári színházat a szinügyi bizottság adja ki az általa választott igazgatónak, ezzel meg is köti a szerződést, a meiyet aztán a közgyűlés elé terjeszt jóváhagyás végett. Tehát ; 1. Nem tudomásul vétel, hanem jó­váhagyás végett keli a színigazgatóval megkötött szerződést a közgyűlés elé ter­jeszteni ; 2. Csak a szatmári szinügyi bizottság adhatja ki a színházat, nem pedig egy szatmár-nagykárolyi vegyes szinügyi bi­zottság. A régi színi kerületben Nagykároly­nak igaz, hogy 4 szavazata volt, azonban kívüle akkor szavaztak még Eperjes és Kisvárda városok is ugyancsak 4—4 ki­küldöttel. Minthogy a színi kerület meg­szűnt, más intézkedés azonban nem tör­tént, nagyon természetesen az 1893-iki szabályrendelet lépett ismét érvénybe, vagyis Szatmár a maga színházának ügyé­ben mindig önállóan határozott. Közben egyszer és pedig most 3 éve kértek ugyan a nagykárolyiak a szatmári szinügyi bizottságban 3 szavazatot (tehát nem né­gyet) de ez a kérésük sohase került el- döntésre semmiféle fórum részéről. Csapán a szatmári szinügyi bizottság válaszolt a nagy károly iák kérésére annyit, hogy saj­nos, elkéstek, mert a szinügyi bizottság már döntött, illetve a színházat Heves Bélának már kiadta. Mindebből kitűnik, hogy eddig nem volt egyetlenegy eset sem, hogy a szat­mári szinügyi bizottságban, (a mióta t. i, színi kerület nincs) a nagykárolyiak sza­vaztak volna. Cxupáu maguk közt tanács­kozhattak és megmondhatták, hogy kit szeretnének, de a döntés mindig nélkülük történt. Aranybánya a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kel­lék ma már a superfoszfitnál és tomasalaknál feltétlenül jobban bevált szári« tott fékül trágya, amelyet szakszerűen állít elő és olcsó áron árusít a „ELSŐ SZATMÁRI MŰ TRÄGT A8YÄR.“ Gyártelep: Udvari-ut. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Bercsényi-«. 161»

Next

/
Thumbnails
Contents