Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-08 / 6. szám

A mmiszter-vigéc.

Irta : Ser ess Imre

A minap a kávézázban asztalomhoz jött egy úriember. Körülbelül negyven éves lehetett, arca vörös volt és szeplős, kezei sárgád és szeplősek, orra vörös és szeplő télén. Ujjain antik acólgyürük ragyogtak, a melyek úgy néztek ki három lépésről, mint a gyémánt, két lépésről, mint a cseh- üveg és egy lépésről, mint nz acél. Szemüvegét letette és igv szólt hozzám :

— Ugy-e ön Rimicsics ur ?

— Az vagyok — feleltem. — Miben lehetek szolgálatára ?

— Mindjárt előadom de egv kicsit ho sszadalmas a dolog. Megengedi úgy e bár, ho gy helyet foglaljak ?

— Csak tessék.

Az ismeretlen leült de előbb bemutatta magát.

— Nevem Kohnics Jakab, k restedéi mi utazó.

— örvendek. Az én nevem Rimicsics, dijnok vagyok a kereskedelmi minisztériumban.

— Akkor félig-meddig kolléga — jegyezte meg Kohnics.

— Hogy hogy ? — jegyeztem meg én.

— ügy, hogy mindaketten kereskedelmiek vagyunk.

— Ahál — szóltam nevetve.

Aztán hozzátettem :

— És miben utazik uraságod?

— Én miniszterben utazom — felelt Kohnics Jakab, kissé felemelkedve és meg- h-jtra magát.

— ön miniszterben utazik? — kérdeztem elképedve. Ezt nem értem.

Kohnics ur egyet köhintett.

— Mindjárt megmagyarázom, csak egy kis türelmet kérek, hogy előadhassam az egészet. Ugyebár Rimicsics ur, ön szerb?

— Nem vagyok az! — feleltem — de miért kérdezi ?

Kohnics ur aggodalnias arcot

— De atyja szerb volt, ugye? — szólt szinte kórőiog.

— Nem volt az! — felöltem.

Kohnics ur egészen kétségbeesett.

— De a nagyapja, dédapja, szóval /sei szerbek voltak ? Szerbeknek kellett len- niök, mert máskép hogyan volna tehetséges, hogy az ön neve dupla ics-csel végződik ? No úgy-« kedves Rimicsics ur, az ön ősei szerbek voltak ?

Meg ajnáham Kohnics Jakabot.

— Meglehet — feleltem, — de bizonyosan nem tudom. Azaz, hajói emlékszem, egyik ösöm mégis Szerbiából vándorolt be Magyarországba a XV. százaaban.

— Nagyszerű 1 — kiá!tott fel Kohnics Jakab, szinte magánkívül örömében.

— De szóljon már uram, miért őrül az én szerb őseimnek ?

— Most térek ró, — fpielt Kohnics kezeit, dörzsölve. — Miután megállapítottuk,

rb vér folyik . . . hisz én magyar

•sjamiywSs M t. MitSziKÍiMt. mint legoleadbb be*4s&rl«ai forrtat. 3M

kömtlrn a „Pannónia" ssáiteda mellett. - fastoár -és <*( vtogttflvM «IftáraMM.

az őszi és téli idényre megrendelt valódi fiaom sehevraux és box bőrből ' készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- é3 gyermek-ezipők

Yl 1U Áuf.lu.«

Szataár, 1911. január i 8« ntiMi

6 um.

mJTIRAI IfAMLAP.

Elöfizeté»i dij :

Hslyben: 1 évre 12 K. '/a évre 6 K, i/t évre 3 K, 1 hóra 1 K

Vidékre:.. ,. 16.,,. „ 8

............ 4..........150

Eg

y axám ára 4 fillér.

Szerkaeztőaég és kiadóhivatal:

Rékóczi-utcEa 9. szám. (□ Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Saataáron, a lap kiadóhivataléban fizetendők.

Hirdetések:

Készpénzfizetés mellett, a legjufónyosabb érben kösöt- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér, jtyilttér sora 20 fillér.

214 millió közutakra.

(—88.) A kultúra egyik fokmérője minden államban az, hogy milyenek a kőzuíai ? Az egyes vidékek lakossága nemcsak vasúton tart fen egymással közlekedést, hanem még inkább kocsin, amely alkalmatosság beláthatatlan időkig fogja még a helyi tsherforgalnaat és főleg a pályaudvarokhoz vezető forgalmai lebonyolítani. Bizony automobil! sohasem fog * kisgazda tartani, hanem megmarad a lovas ssekér mellett, a melyet a gazdaságban wm lehet nélkülözni. A mely vidéken aztán az utak rosszak és némely időszakban járhatat- latiok is, ott ebből a gazdákra mérhetetlen kár származik. Szinte rmgdőb- ben az ember Hieronymi Károly kereskedelmi miniszternők tegnapelőtt tett ama kijelentésén, hogy Magyarország vidéki szállító közönsége 108 milliót takaríthatna meg évenkint, hajó utakon eszközölhetné a szállítást! Szaznyolc millió elmaradó haszon! Nélkülözhet ez tz ország évente ennyit?

A képvisílőház pénzfigyi bizottsága jelanleg a kereskedelmi tárca ez évi költségvetését tárgyalja és mindjárt a tárgyalás elején a miaissler alkalmat tslái! arra, hogy megörvendeztesse az ország vidéki közönségét egy nagyszabású köauti politika tervezőével.

Ismeretes, hogy a koalíció előtt, 1904-ben Hieronymi miniszter már összeállított egy tervezetet, a mely szerint abból a célból, hogy az ország összes községei a szomszéd községekkel, iiletve a már meglevő úthálózattal összeköttessenek, száznyolc millió útépítési befektetésre lenne szükség, de ebbe 1200 kilométer hosszúságú törvényhatósági utak építése nem is volt beleszámítva, sem pedig a vasúti állomásokhoz vezető uj utak költsége, a mi külön 26 millió koronát igényel.

A tninis*ter a melbtt van, hogy mihelyt íz ország pénzügyi helyzete megengadi, hozzá kell látni a modern közúti hálózat kiépítés; hez. összesen 214 millió kell ugyan erre a célra, de aanek a befektetésnek hsssna rövid idő alatt megtérülne, sőt kiszámithstatlaK hasznot hozna sz országnak.

Az állam természetesen arra fog törekadni, hogy ehez a korszakos munkához megnyerje a ’helyi érdekeltségek támogatását i», még pedig úgy, hogy a vidékek ne pénzzel járuljanak hozzá, hanem inkább természetbeni szolgai- tatátokká!.

Valóban, a közutak ügye nem maradhat tovább a jelenlegi állapotban, vagyi* a törvényhatóságok körében, mert »aeknek anyagi ereje legtöbb helyütt még az utak feotartására is kevés,

nem hogy uj utak építésére elegendő volna. Ebbe a kérdésbe áz államnak kell végre belenyúlni. A tervezet már hét év óta kész, de hát közbejött a koalíció, a mely sutba dobta azt, mert nem volt érzéke hozzá. Hallott valaha valaki Kossuth Ferenctől közúti programmed P 'SehaT senki. Erre ő sohase ért rá h csuza miatt Pedig a milyen a miniszter, o!y»n a miniszteriama. A koalíció alatt az egész kereskedelmi minisztérium szelleme és munkássága csuzos volt.

Most, a munka korszakában Hiero- nyaii siet újra elővenni nagy alkotását, az útépítési programmed, a melyet az országban megelégedés és hála fog fogadni. A programm kiterjed mindenre, még olyan utaknak építésére is, a mely U! ak se n az állami, sem a törvényhatósági utak kategóriájába nem tartoznak s a melyek közé sorozhatok például a fürdőkhöz vezető utak. A nagyobb látogatottságnak örvendő főrdőkhöz vetető utak ki fognak építtetni és vala- mennnyire sor kerül.

A korszakos progr&mm szükségessé testi természetesen az útadó reformját. A kormány ugysais lehetővé akarja tenni, hogy a vagyonosabb törvényhatóságok a mostani törvényben megengedett maximumnál nagyobb ösz- szeget is megszavazhassanak ukaik fejKi az urát szereti,

jó ebédat főz neki. Ilyen és hasonló felirásu .alvédök drbja 35 kr.

UMGER kézimuxska-üzleíébeii,