Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1.) 1. szám 3 oldal. SZAMOS a karácsonyi és njéYi szenzációs vásár a Szatmári Bazárban, Kazincy-n. 10. Ilyen dúsan felszerelt raktár vidéken még nem létezett. Játékok, emléktárgyak, ház­tartási cikkek, (tiszmá-árnk, női rüdikfilők, pénztárcák, albumok, munkakosarak, kazetták, zolingení kések, evőeszközök és ezerféle itt fel nem sorolható tárgyak a leg- jutányosabb szolid szabott árak mellett beszerezhető V. Viszont eladóknak kedvezmény, Beetes pártfogást kér BLATNICZKY ISTVÁN, Szatmár, Kazinczy-utca 10. szám. kai a» első időben uem ismertein, más- rését, hogy nincsen színigazgató a világon, aki minden követelménynek és várako­zásnak meg tudjon felelni, sőt hogy más színigazgatók az enyémnél súlyosabb hi­bákat kövednek el. Én nyugodt lelkiismerettel mond­hatom, hogy hanyagság vagy rosszakarat nem vethető szememre, legfeljebb a mostoha körülmények okolhatók azért, ha a nagytekintetti Szinügyi Bizottság egyik vagy másik utasításának nem tndtam ele­get tenni. A kérvény itt felsorolja Szende Fe­renc és B. Szabó József énekesek esetei', aztán igy folytatja : Az ilyen eseményeket elemi osapá- soknak kell tekintenem, melyek ellen har­colni nem lehet. Színigazgató kollégáim közül többen jártak hasonlóan, ami persze nekem nem szolgálhat vigaszul. Igye kezni fogok ezt a kérdést minél hamarabb a végleges megoldás felé vezetni és min­denképpen azok leszek, hogy egy kiváló baritonistát biztosítsak magamnak, (Ez azóta meg is történt.) Azon időben, midőn Szatmárra jöt­tem, lépett életbe az a rendílkezés, hogy a vidéki színigazgatók tartoznak társula­tuk valamennyi tagjának a szünidőben is a teljes fizetést megadni. Addig az volt a gyakorlat, hogy az igazgatók a szünet idejére társulatuk felét szabadságolták és a szabadságolt tagoknak semmiféle java dalmazást nem adtak. Hogy a jelenlegi állapot milyen terhes volt az első évek­ben, azt szükíégtelan hosszasan magya­ráznom. Rendkívül súlyos volt reám nóeve az a körülmény is, hogy az első két évben a nyári hat hónapban csupa kisebb állomá­son játszhattam. Ezen idő alatt nemcsak hogy egész szatmári bevételem felemész. tödöP, de végcredmóayképen i_óg nagy veszteség mutatkozott. Továbbá az első két esztendőben Szatmárnémetit a bérleti viszonyok nem­csak hogy Dem jók, de kifejezetten rosa- szak voltak. Csak az utohó évben mutat­kozik e tekintetben javulás. Végül mindehhez hozzájárultak a kezdet nehézségei, a jelentékeny beruhá­zások stb. úgy, hogy a szatmári szinigaa- gatóskodásom első két éve veszteséggel végződött. Az idén van először reményem arra, hogy ezen veszteségeket némileg helyrehozzam és hogy vetésemből valamit learathassak. Most van még csak meg a kontaktus a közönség és köztem, most ismerem már ezen közönségnek igényeit, ízlését és kí­vánalmait, szóval most vagyok még csak teljesen tisztában a helyi viszonyokkal. Meggyőződésem, hogy a bérleti viszonyok javulását, a színház jobb látogatottságát ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetem. A jobb látogatottság és a bérletek szapo­rodása egyben kedvező kritikája a közön­ségnek működésemről és szintársulatomró1. Mindezek után nem akarok nagy frázisokat használni, a jövőre nézve füt- fát Ígérni, azt asonoau ki kell jel ntenem» hogy amennyiben a színház bérletét ujabbi három évre megkap iám, úgy a rendelke­zésemre álló miudeu eszközzel, egész tudásommal, lelkesedé emmel és törekvé­semmel azon leszek, hogy a nagytekintetti Szintigyi bizottság és a közönség miudeu óhaját teljesítsem, az eddigi hiányokat kiküszöböljem, hogy vonzó és változatos műsorom legyen, hogy a színre kerülő darabok kerekded, összehangolt előadás­ban adassanak, szóval, hogy társulatom minden iekiuietbon méltó legyen a város- hos és közönségéhez és hogy Szatmár város kulturális éleiébou a sz.unáz méltóan betöltse azt a fontos tzerepet, melyre hivatva van. Szabados László: Az öuök szinhAza (már miut a szat- raáti) bocsánat a nyers őszinteségért, ma is azon a sablonos uivón mozog, he yesebb áll, a melyen a fejlődő ízlés és technika legalább ÍO éve túl van. Ezt a nívót oda omolni, a hol a mo­dern nagy szinptdok állanak, ez volna az a művészi munka, a mely újabb táplálékot adhatna ambícióimnak. E-.t pedig az önökhöz pályázó direktorok egyike sem tudja megcsinálni. Mert ehez nemcsak áldozat készség kell, hanem hozzáértés : magasabb hozzáértés, széles iátkör, euró pai műveltség, a művészeti iráuyok, esz­közök, törekvések ismerete. Éhez az kell, hogy az ember sokat látott és tanult legyen i < legyen olyan önálló kri ikai érzéke, hogy a látottaktól a szükséges jót és szépet fel tudja hasz­nálni.­Esztétikai, kritikai és organizáló tehetség legyen a színigazgató . . . Kövesei Albert: Művészi programmot csak egyféle- képen lehet megva!Ó8Ítani, f. i. jó előadá­sokat kell produkálni, a többi mind csak frázis! Szó, szó, szó, miut Hamlet mondja. A szinigargató ne Ígérjen, hanem a tettek mezején igyebezsék érvényesülni. Én egy kissé irode’ommal is foglal­kozom, sem művezetőre, sem főrendezőre, sem egyéb idegen beavatkozásra nincs szükségem, miudent magam végzek Hála isten, megőriztem lelkemben egy kié idaalismust, a mely az erhölcsi eikerek elérésére ösztöiöz. Kövessi végül a következő drámai müvek szinrehozatalát ígéri: Endre és Johanna, III. Richárd, Az ember tragédiája, A képzelt beteg, Báuk- báu, Az élet. áiom, Thurán Anna, Maobetb, Bisánc, CNongor ég Tünde, Dobó Katica, A trónkereső, Könyves KélmáD, Quo vadis. Végül operákat is igér Kövessi. Balta Kálmán: Kis kerületben kezdtem pályafutáso­mat és csak önmagámnak, páratlan áldo- satkészségemuek köszönhetem mostani he­lyemet. Díszlet és ruhatár tekintetében a vi­déken versenytárs nélkül aliok. Ruhatáram három igazgatóuak elég volna, mert még a leltározás is egy heti munka . . . Miklósi Károly: Ez az idegen pályázók közül ez egyetlen, aki nem beszél mag&v /ótói, hanem egyszerűen azt ígéri, hogy ha meg­kapja a szinház&t, n ajd szervez egy jó társulatot. Nehány szó a pályázathoz. Nagyon természetes, hogy a pályáza­tokat összehasonlító kritika nélkül uem hagyhatjuk, mert hisz kötelességünk egy közügyben a közönséget tájékoztatni. Vegyük először az idegen pályázó­kat. Ezek kö üí Sssbadoi László ajaula a nem egyéb, miut folfuvalkodou gőg szü­leménye és nagy hangú frázisok halmaza. Ha Szabados az as-igazgatói zseni volnz, arainak magát feltünteti, hit nem kellene Szatmárra pályáznia, mert már rég meg­hívták volna Parisba. Az a hang, ameiy- lyel Szabados Szat-nárról és az ífeni de­rék társu otról beszél, olyan felháborító, hogy nem érdemel mást, mint egyszerű tudomásul nem vételt. Köves» Alvert szintéu nem nekünk való direktor. Pályázata tele van keve­rne-len öndicsérettel és Ígérettel, pedig ő maga mondj», hogy „* színigazgató ne ígérjen“ A drámai müvek, amelyeket itt elő »sár adni, olyan óoskasagok, amelyek­től az isten őrizzen meg banuünket. Ha- soniokép nem kérünk a Trubadúr, Trs- viata és hasonló, rég lomtárba dobott operákból sem, amelyeket igér, de nem is adhat itt e ő tisztességesen. Végül ami a legfőbb: Kövessi törődött, beteg ember, akit kocsin tologatnak, i yen direktor rém való özatmérre, csalt engedjük őt át Győrnek, ahová szintén pályázott. Kövessi különben már ideküldte a titkárát, aki nap >k óta kilincsel a bizott­sági tagoknál. Ha nem elég egyszer, több­ször is a nyakára megy az embereknek a buzgó titkár. Buzgósagának elismerésre- rnóltó voltát csak az rontja, hogv a titkár felesége Hegyi Lili, a ki szubrett prima­donnája lenne a Kövessi társulatának. Hogy a primadonna mennyire ke­csegteti a szaunái i közönséget, arról bi­zonyságot szolgáltat Hegyi Lili pár év előtti szatmári veudégszereplése, amikor a publikum félre nem magyarás'hitó hideg­séggel fogadta illetve nem fogadta. Bállá Kálmáu pozonyi igazgató tár­sulata semmivel sem jobb, mint Heves Béláé, csak több kellékkei rendelkezik. Aranybánya a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kel­lék ma már a superfosafátnál és tomasaiaknál feltétlenül jobban bevált szárí­tott fék ál trágya, amelyet szakszerűen állít elő és olcsó áron árusít az „ELSŐ SZATMÁRI MŰTRÁGYAGYÁR.“ Gyártelep: Udvnri-nt. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Berosényi-u. 21. T sztelettel értesítem a m. t. hölgyközönséget, hogy az őszi és téli saison újdonságai hajbetétekben megérkeztek, óriási választék minden szin és formában, a legolcsóbb árak. Egy méter hajbetét (Einlag) már 20 krajoártól kezdve, kész betétek 50 kr.-tól 1.50 krajcárig. Továbbá készítek kifésült uajból loknikat (hajfürt), frizetteket (hajdnsitó), hajfonatot vagy bármilyen divatos bajpótlókot a leg- mérsékeltebb árban, hajfonatok, hajhálók és mindenféle hajpótlékok Szabó Balázs fodrász, if»* 1) ill ÍMWl, fC&vHt 29. állandóan raktáron vannak legolcsóbb árak mellett B. rendeléseit várva : Egy tanuló felvétetik. Szabi Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents