Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-04 / 3. szám
2, óidat. SZAMOS (1911. jaa. 4.) 3, szám. Gallérok aozmosása Ojbifáíar Píl Qvahnár &yár fóüzlet Kossutn L.-u. lö. Tök§rfénnyel hófehérre ______IlflJUyCl lai uaflUllQl, Felvételi Üzletek: Kazinczy-utce 17. Attila-utca Z os ztja azt a bizalmat, melylyel Khuen- Héderváry gróf a jövendő elébe tekint. Biz a lehet bizni benne, hogy sikerekben gazdag lesz a jövő, amely meg fogja hozni a miniszterelnök által óhaj- tott amaz eredményt is, hogy a müveit világ több szimpátiával legyen irántunk. LagMcsíbban vásárolhatunk üveg, porcellán lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, AUQa-utca 2/b. (Molnár-ház.) Á városok fejlődése. ii. Szatmárnémeti mindenkoron lehetőleg megtette azt, amit fejlődése érdekében tennie kellett, s nem érdekesség nélküli erre vonatkozóan visszatekinteni e város múltjára. Városunk hajdan nem a forgalom, hanem a hadak útjába esett, s honfoglaló őseink e helyzet miatt a várost, kemény ostrommal foglalták el. De úgy látszik, hogy már első királyunk idejében felismerték, hogy e hely város alapítására is alkalmas, s Gizella királynénk e célból telepített ide iparüző németeket. Szatmár és Németi e helyen ki is alakult, erősödött is, annak daczára, hogy várostromok tüze s sokszor ismétlődő árviz többször elpusztította. Csak egyszer a kuruczok világában történt az, hogy a város lakosai városuk jövője iránt kétségbe esve a a leégett kettős városból a hegyre költöztek s talán vissza se jöttek volna, ha Rákóczi fejedelem reá nem kényszeríti őket. Az ostrom alatt porrá égett kettős város aztán egészen újból felépült, nem sokára a két város egyesült, a szabad királyi városi jogot is megszerezte, oly összegen, ami mostani pénzben sok százezernyi összegnek felel meg; azután a várost területileg is egyesítették azzal, hogy a Szatmári körül folyó Szamos egyik ágát betöltötték; aztán püspökséget szereztet a város, majd a jelenlegi Deák-téren álló rendetien utcza sor épületeit kisajátítva megalkották a város közepén azt a hatalmas tért, amelyhez hasonló hazánk városaiban alig található, s ezzel megvetették alapját a várost éltető nagy kereskedelmi forgalomnak. A múlt század közepén társaskör, s lövésztársaság alapításával, állandó színház építésével hazánk sok, nagyobb városát megelőzték. A közelebbi pár évtizedben országutak, vasutak s vashid, mCutak és járdák építésére százezreket áldoztak, nem csüggedve amiatt, hogy kebeléből a pénzügyigazgatóság indokolatlanul átvittetett, annak daczára, hogy ezzel nem csak a város, hanem Szatmármegye érdekei is súlyosan megsértettek. Városunk jelenben is nagy és szükséges tervekkel foglalkozik. Köz- kórház, újabb állandó hid, csatornázás, és vízvezeték, újabb vasúti vonalak, a belforgalom által követelt szabályozások s több olyan intézmény létesítése van napirenden, melyek a haladás s a magasabb fokú városi fejlettség biztosítékai leendenek. Mindezek a város közönségének nemcsak nagy áldozatkészségét, hanem gondos s megfeszített és folytonos munkásságát is megkövetelik. Az említett tervek csaknem mind egyformán sürgősen létesítendők, de e cikk berkében nem foglalkozhatunk mindannyival, azonban az esetleg építendő uj Vasúti hid tervezgetéséhez röviden e helyen is hangoztatnunk kell, hogy annak nem lehet más megoldása, mint az, hogy az erdődi vasút részére önálló uj hid építtessék, ha ez egy hamar bármi okból nem lenne kiépíthető, akkor inkább meg kell elégedni a mostani közúti hídnak megfelelő erősítésével, minthogy a némelyek által ajánlott módon a mostani közúti híddal összeépített vasúti híd építtessék, mert két ilyen egymáshoz ragasztott híd Szatmári híressé tehetné azok előtt, akik a különös dolgok felett tréfálni, mulatni szeretnek. Felemlítjük még az utczák szabályozását, mint olyan dolgot, ami mindig folyamatban van. Ebben a hiba az lehet, ha az e részben felmerült kérdések lassankint oldatnak meg. Tudjuk, hogy a városnak már általános szabályozási terve van, de nem látjuk, hogy e terv megvalósítása olyan eréllyel volna folyamatban, ami megakadátyozná azt, hogy egyes építkezések az általános terv kombinációit megzavarják, arra pedig, hogy a város kombinációi a múltban többször megzavartattak, ha kell, példákat is hozhatunk tel. Való, hogy ily kérdésekben a hatóság sokszor nagyon tekintélyes és erős ellenállásra is találhat. Azonban a törvény ereje mellette van s a belforgalom érdeke a város fejlődése iránti közhangulat mindig támogatni fogja a hatóság közegeit. testén, vagyis a csípőktől a lábkörömig vágást lenni, a lovagiasság szabályaiba ütközik — miért is szigorúan tiltva van. ___ Az előzmények után a segédek sorgot húztak az ellenfelekkel arra nézve, hogy a kijelölt helyek közül melyik melyikre álljon, továbbá, hogy a két párbajkard közül melyikkel harcoljon a becsületért. Mikor ez is megtörtént, a segédek közül kettő szintén kardot vett kezébe és a felállított ellenfelektől két lépésre, oldalt, megkezdte a párbaj dirigálását. Mielőtt azonban eddig jutottak volna, Kanyó Elemér egyik segéde szót kért és ezt a nyilatkozatot tette : — Bátorkodom az uraknak becses tudomására hozni, hogy felem ezelőtt pár nappal megvágta a mutató ujját. Méltányossági szempo- ‘bői kérném ennélfogva, mél- tóztassék beleegyezni, hogy felem a jobb kezére vivókeztyüt húzhasson. Természetes, hogy a tisztelt ellenfélnek is jogában áll hasonlóképpen cselekedni. A segédek rövid tanácskozás után, méltányolva a felhozott nyomós argumentumot, megengedték a feleknek, hogy a vivókeztyüt felhúzhassák. Ekkor aztán alig látszott a két vérszomjas ellenfélből más, mint két bamba fej és két-két felsőkar, vékonyak, mint egy-egy pipaszár. No de ekkor teljesen készen voltak az élet halál harezra. Az egyik segéd, magasra emelve kezében a kardot, elkiáltotta magát : — Vigyázz ! Mindnyájan vigyáztak. Mikor a kom- mandirozó segéd erről meggyőződést szerzett, elkiáltotta a másik vezényszót is : — Rajta! A két fél összecsapott és dühös vag- dalkozást vitt véghez. Minthogy azonban a bandázsok és a keztyük miatt a felső testhez, a lovagiasság szabályai miatt az alsó testhez nem férhettek, egymás kardját csapkodták, hogy csak úgy szikrázott, Közben hol az egyik lépett előre, hol a másik hátra. A bandázsokra és keztyükre csak úgy zuhogtak a lapos vágások, nagyokat koppanva, mint mikor az éji bogár neki megy a falnak, azután elhallgat. Arról, hogy kardok eleven húst értek volna, szó se volt Nem telt bele öt perc, mind a két fél úgy kifáradt az eszeveszett hadakozásban, hogy lihegett bele. A segédek kétszer is közbeléptek és utánanéztek, hogy nem történt e sebesülés ? Nem történt még egy jelentéktelen karcolás sem. A becsületüket védelmező lovagok jól védték a fejüket és felső karjaikat is. Ellenben a bandázsok közül kettő át volt metszve, a segédek kénytelenek voltak újakat feltenni. Újabb öt perez telt el olyan csattogás és vagdalkozás közt, hogy az embernek a szeme káprázott és a füle zngott bele. A lovagias affér hősei és tanúi dühösek voltak, mert a megállapodások szerint harczkópte- lenségig kellett folytatni a párviadalt, ez pedig csak akkor következik be, ha az egyik fél megsebesül. Végre hosszú és kínos várakozás után bekövetkezett a párbaj föltétele : a harc- képié lenség. Kanyó Elemér ugyanis, aki már se látott, se hallott a kimerüléstől, a negyedik összecsapás után úgy elvágta magát, hogy kardjának hegye megakadt a padlóban. Ugyanekkor suhintott feléje ellenfele is és kardlappal úgy ütötte orron, hogy mentán csillagokat látott. Dühében kirántotta kardját a padlóból Kanyó és ellenfelére sújtott. De ez ekkor már olyan közel volt hozzá, hogy a kard óla nem érhette, csupán a markolat. Ezzel aztán olyan ütést kapott a bal ábrázatára, hogy egyik foga menten kihullott és szájába vér gyülekezett. A segédek azonnal közbeléptek és konstatálták, hogy a harcképtelenség bekövetkezett, tehát elég van téve a becsületnek is. Tényleg Kanyó Elemérnek, mikor segédeivel haza ment, akkorára dagadt meg az orra, mint egy ökölnyi paradicsom. Ellenfele még rosszabbul járt, mert ennek meg bal képe dagadt raeg nem kisebbre, mint egy dinnye. A jegyzőkönyvet természetesen még aznap kiállították a segédek, tudatva feleikkel, hogy becsületbeli ügyük, a szigorú lovagiasság szabályainak megfelelőleg intéz- tetett el. Különleges csipkéié«- Unfkaiort Púi Srnfcmán Gyár főüzlet: Kossuth L.-utea ÍO. i lés, hűen minta után flajwljor ítti, mflciilal. Felvételi üzletek: Kazlnczy-u. \\7. Attfla-utcs 2. 4
