Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-25 / 20. szám
Szatmär, 1911. január hó 25., sze da. 20 :zrci, XLIL svfo'yam. ■ AW*S AIHO «POLITIKAI IMPILAP. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, ‘/2 évre 6 K, 1ji évre3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:,, „ 16 „ „ „ 8 ,. „ „ 4 ...........150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rékóczi-utcza 9. szám. Eli Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések : Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Az ifjú munkapártiak. (—ss.) Abban igaza van az ellenzéki sajtónak, hogy a munkapárt ifjabb politikusai a legutóbbi képviselőházi viták alatt többször kijöttek a türelemből és az ellenzéki vagdalkozásokra olyan visszasuhintásokkal teleltek, a melyeknek a tele se volt tréfa. Fel is jajdultak ezek miatt az ellenzéki oldalakon, ahol ugylátszik az a vélemény, hogy ütni csak nekik szabad, mig a kormánynak és pártjának nincs egyób kötelessége, mint a hátát tartani. Most, hogy a szenvedelmek kissé elültek és a vagdalkozók mindenike meí-kapta a magáét, mi is higgadtabban szólhatunk a dologhoz, illetve írhatunk róla olyan objektivitással, aminő az ügy természete szerint lehetséges. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy teljesen mindegy, ki volt az u'óbbi időkben a provokáló fél, merr ez a lényegen nem változtat. A lényég pedig az, hogy a nemzeti munkapárt, mint a megtoitott szabadelvű pártnak hatalmas férfiúvá vált utóda nem szándékozik türelemmel nyakara ültetni az ellenzéket és szintén megfojtatni magát. Nálunk az ellenzéknek öröklött hajlandósága van lehetőleg inparlamentáris eszközökkel dolgozni a parlamentben : gyanúsítással, gorombasággal, botrányokkal, személyeskedésekkel, az ob stukcióró! nem is szólva. Amig egy, bár félreérteit közvélemény látszott állani az ellenzék mögött, addig ennek a harcmodornak volt legalább mentsége. Mr azonban a legvadabb Justh- párti se fogja talán kétségbevonni, hogy az ország közvéleménye a kormányviselt közjogi ellenzékkel szemben megváltozott. Az ifjú munkapártiak, akik az öklükkel hadonázók ellen szintén ökleiket emelgetik, a gúnyra gunynyal, a sértésre sértéssel felelnek, éppen ebből a közvéleményből merítenek mind ehhez bátorságot. S ezenkívül meg kell gondolni, hogy valamennyien emlékezetükben tartják az irgalom nélkül halálra üldözött szabadelvű pártot: ennek is mindjárt az üldöztetés kezdetén a sarkára kellett volna állania és kamatostól adni vissza minden csapást, akkor sohasem jutott volna el az ország a koalíciós tatárjárásig, mint ezt egy „fiatal munkapárti“ ki is vágta, Justhék és Kossuthók nagy Hszörnyedésére. Legyünk egyszer már tisztában azzal, hogy a kazafiság nem privilégiuma a mostani közjogi ellenzéknek és a 67-es alapon állani nem hazaárulás. A közjogi ellenzék, bár volt már szerencséje jóidéig állani a hatvanhetes alapon, erről lebukva (helyesebben: letaszit- tatva) megint ott akarná folytatni, ahol elhagyta ? A munkapárt minden tagja érzi, hogy ehhez hasonló arroganciát Európa még nem látott s ha a higgadt óregek a béke kedvéért hallgatnak is, nem szabad csodálni, ha a fiatal munkapárti képviselők bizony lázonganak és azt kérdezik magukban is, de nyiltan is, hogy egy ellenzék, amely a kormányra jutásért elveit cserbenhagyta és négy évi kormányzás alatt az or- országot züllésbe vitte, ez akar benőnket is terrorizálni? Ez gyanusit minket Becsesei való trafikálással, a császár előtti szolgai meghunyászkodással, Magyarország érdekeinek elárulásával, A sorsjegy. A két Altrilla-testvér, Andrés és Joaquin, udvarolt Paquitának, Ramon korcs- máros feleségének. Az asszony megelégelte már a dur-a férj ütlegelt és könnyű volt megjövendölni, hogy előbb-utóbb beledobja magát annak a karjába, aki szerelemmel közeledik hozzá. De bár Paquita szép volt, selymes arcú, karcsú derekú és keskeny csipőjü, az udvarlók nem igen röpdösték körül. Az olyan csendes faluban mint San Vicente, melynek harminc há-ikója meglapulva ekszik a nehézkes templom körül és mintegy elvész a Rioja vad völgyében, semmi se maradhat titkon és rettenetes csak elképzelni is, hogy mi történik, ha a szörnyű erejű, indulatos Ramon rájön arra, hogy Paquita szeretőt tart. Csak Andrés és Joaquin mertek az asszony körül legyes- kedni, mert vakmerőek voltak és nem tudták fékezni őszinte és mély szerelmüket. Este, mikor a kis korcsma zsúfolásig meg- | lelik vendéggel és Rarnon alig győzi nekik az anisette-t és a kék bort hordani, oda odasornpolyognak mellé és lángoló szavakon fülébe súgják, hogy emészti, sorvasztja őket a szenvedély és könyörögve kérik, hogy válasszon kettőjük közt. Egyszer aztán, mikor újra ostromolták és unszolták, hogy válasszon köztük, Paquita incselkedő hangon, nevetve ezt mondta nekik: — Én csak egy gazdag u'ó lehetek, aki elvihet innen, mert ha bűnbe esem, itt a faluban egy napig se maradhatok. * Közeledett a november. San Vicén te- ben nem volt ház, ahol ne rakosgattak volna félre pénzt, hogy részt vehessenek a hires karácsonyi sorsoláson, amit évente Madridban szokás tartani. Andrés is, Joaquin is vett egy egy huszad sorsjegyet. Koplalniok kell majd eleget, de ha nyernek . . . Teremtő Isten 1 Meg is mutatták a sorjegyüket Paquitának: ha ránéz, biztos, hogy az szerencsét hoz. December 23 án este Andrés Altrilla találkozott az utón egy vásáros kereskedővel, aki aznap indult e1 kocsin Htró hol. Ez az ember odaadta neki a nyerőszerszámokat közlő újságokat, melyet aznap reggel vett a városban. így Andrés korábban tudhatja meg, kedvezett-e neki a szerencse. Szive hevesen dobogott. Gyors ügetésre nógatta öszvérjei s még az éjszaka beállta előtt hazatért San Vincetébe. Otthon rögtön előszedte a fiókból a sorsjegyét s egy gyertya pislákoló világánál összehasonlította a számokat. Háromszor is végigment a nyerőszámok oszlopain. Hiába. Nem nyert. Majd hogy sírva nem fakadt dühében. S akkor, hogy megbizonyosodjék vájjon a testvére is úgy járt-e mint ő, előkereste azt a levélboritékot, amelyre följe- gyezte a testvére sorsjegyének a számát. 'A rövid hasáb második sorában, a főnyeremények közt, megtalálta a keresett számot. Szeme elhomályosult, a halántéka vadul Ki az urát szereti, jó ebédet főz neki. Ilyen és hasonló felirásu .alvédők drbja 35 kr. UNGER kézi munka-üzletében. 'RÓth Simon nagy választó ku cipó raktárát ajánljuk a t. V«Vől(5z8ns$0neli, mint legolcsóbb bevásApláai forrást. 390 közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. - Ssatmár és vidéke lepagjsbb czipüraUára. Míí iüí V í í maz őszi és téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyecmek-ezipők
