Szamos, 1911. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-03 / 2. szám
S K AMOS 3 ife ottns 0191L jam 3 » 2. az áru. Utazás egy m. ili. bizottsági tag t/gocsában már a virilistát is hamisítják. — Saját tudósítónktól. — Nagyfzöllős, 1911 j&n. 2. Mindannak az ár* emelkedik, rohamosan megy fölfelé a igy nem csoda, ha a törvényhatósági bizo tsági tagság is kezd becsesebb lenni aa emberek előtt. Sok ember nagyon sok jobb sorsra érdemes költséget és fáradságot elpocsékolt már azért, hogy a gyássjelantéséu rajtaszorepeljen a tekintélyes megjelölés : Görbe vm. ib. biz. tagja Os sok embernek telik kéjes öröme abban a tudatban, hogy holta után & vármegyeházára kitűzik a fekete iobegót. A vitulus nélküli, titu'usnak ugyancsak úgynevezett praetium sífectiocisa var, mert rendszer.nt csak a birtokosának ér valamit, a közre nézve többnyire értéktelen, de ez nem akadályozza meg, hogy a tb. biz. tagságnak ne iegyen igen nagy az ázsiója. UgocsÁban például egy7 igen jellemző és furcsa esetről beszél székében hosszában, mór-útfélen a fáma, Az eset hose egy nagyszőllöji ügyvéd, aki különben is nevezetes arról, hogy nagy ínyenc a titulusok beszerzése körül, így például amellett, hegy ügyvéd, tisztán a titulus kadvéért N. H. címmel lépőt „szerkeszt“, illetve a saját neve alatt szerkeszt©*, ünnepi dkaisnakra beszédet irat magának és egyidőben általános derűt keltő humor tárgya volt az a megfeszített erőlködés, amelyet kifejtett a tb. vm. főügyészi cim megszerzés7) érdekéken. A vármegye ugyan sohssem panaszkodott amiatt, hogy a N. H. felelős szerkesztője nem tb. főügyészkedik fölötte, de a sok utánjárás, protekció és tülekedés meghozta a vármegyének a szerencsét, hógy egy jeles emberre! több a tb, főügyész®. De ha az emberben mozog az atn- bisió vagy mi, akkor nem áll ra-g a felfelé haladásban egykönnyen. Most már a ík. biz. tagja is akart lenni. Féket» lobogó kellett neki a vármegyeházára. Mivel p?- dig a közbizalom sehonnan sem irányult feléj?, hát midként simította el a bizottsági tagság nehéz útját. B adott egy kérvényt a vármegye igazoló választmányáho , amelyben bejelentette, hogy ö 207 E 47 fillér adót fizet s minthogy az ügyvédi dip’oma alapján ez duplán számit, kérte, vegyék fel a viriíisek sorába. Ez meg is történt. Nagyszőlősön azonban kiderítették, hogy az ügyvéd ur adója nem duplán, hanem éppen ellenkező eg: felenyire számítandó, mert az eredeti adófőkönyv tanúsága szerint csak 95 K 95 fillért fizet. Mivel pedig a kérelemmel bemutatott adókönyvecske 207 K 47 fillért mutat, a két adat közötti differencia körül'rendkívül gyanús és súlyos dolgokat suttog most a fáma Nagyszőlősön. Azt beszélik, hogy vagy a főkönyv, vagy a kiskőrsy- veoske hibás, sőt hunis. De azt is beszélik, hogy a főkönyv korrekt és helyes. Tehát a gyanú a kis könyvre irányuk Most- aztán nagy felderítő vizsgálat lesz, amelyből kitűnik majd, hogy kinek volt érdeke a N. H felelős szerkesztőjét hamisítás árán is viriüssé tenni Gáspár József jogosított fagositó mérnök földmérői irodája Szatmár, Vajay-uteza 2. szám saját házban van. Legslssákkan vásárslhatunk üveg, porcellán iámpaárut, ajándéktárgyakat üewartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Az áírabbi katonasága. A hamis bizonyítvány. Az a kis három esztendő, melyet katonáéinál kell eltölteni, nincs mindenkinek ínyére és ugyan furesa útvesztőkbe, kétes utakra tévednek azok, akik mindenáron szabadulni akarnak a katonai szó gáláitól. Erre nagyon jellegzetes példa egy érmihály- falvai fiatalemher esete. Katz Jakab, aki 1884-ben született, 1907-ben került sor alá. Azzal állt elő Katz a sorozásnál, hogy ö rabbi, kéri tehát a póttartalékba való beosztását. Felmutatta a pozsonyi rabbiképző intézet bizonyítványát, amelylyel igazolta, hogy mint rabbinak, képesítése van. A kérelemnek helyet is adtak és a póttarlelékba osztották be a fiatal rabbit. De amikor tüzetesebben megvizsgálták a hatalmas mellkasu emler iratait, úgy találták, hogy nincs minden rendben. Először is az tűnt fel, hogy Katz Jakab mint tényleges rabbi egyáltalában nem működött, ilykép tehát a rabbiságról lemondottnak tekintendő. Az érmihályfalvai főszolgabiróság és a 37. hadkiegéSzitő parancsnokság együttesen cimvesztö határozatot hoztak ezek után, vagyis megállapították, hogy Katz Jakabnak nincs jogcíme ahhoz, hogy a póttartalékba sorozzák. Katz természetesen ez ellen folyamodással ólt. A honvédelmi miniszter elé került az ügy, de most még súlyosabbra fordult a dolog. A honvédelmi miniszter helyben hagyta a cimvesztö határozatot, de azzal a meg- okolással, hogy Katz Jakab nem is szabályszerűen képesített rabbi. Átirt ugyanis a honvédelmi miniszter a közoktatásügyi minisztériumhoz és itt vizsgálatot rendeltek el arra vonatkozólag, hogy végezte Katz Jakab az alsóbb iskolákat. Kiderült ekkor, hogy a polgári iskolai bizonyítványa, • tmly- nek alapján a rabbikópzöbo felvették — hamis volt. A honvédelmi miniszte? elren delte, hogy a tényleges állományba osszák be az ál-rabbit, sőt a törvényszék előtt is indítsanak ellene eljárást, mert az a látszat forog fenn, hogy ravasz fondorlattal azért szerezte a hamis bizonyítványt, hogy kivonja magát a katonai szolgálat alól, Most a büntető törvényszék vizsgálja az ál-rabbi hamisított okiratait. A leleplezett jubHaurn. Epizód a nagybányai szinészet történetéből. Nem cgj’szrr esett tűár szó e tap hasábjain a nagybányai münéssetrö!. Uj>b- ban ismét olyan valami történ', amiről ez ottani sajtó hallgatott, de amit nyilvsnor- ságra hozni nsm értéktelen. Sőt. s.n,gyon érdekes és pikáns a história. Pár noppal exelő't usgy ünnepségek közepette ülte meg Lsszenszky D-zső, a társulat jellemszinésfd, «zjnásskrdésének harminc éves jubileumát, És már mint ilyenkor szokás, az ünneplésben ró?*3vett a város apraja-asgyja. E őkeiő urak v.siketbe vágták magukat és gyűjtést iadi toltak, a siinügyi bizottság gyűléseket tartott, Megá'lápodtak, hagy lesz beszéd az ünnepeikhez, továbbá ajándékok át- nyújtása, diszelösdís és végül a pótadóra valói tekintettel bankéit a városi uj szá'- lodáhan. El-rke:.ett a nagy nap é.i úgy ör- tént minden, amint fentebb irtuk. S.inr-o- kerfiít a „Ring és ncd“, ame'yLeu az ünnepelt Baunayt játszotta, a helyi kritikusok szerint a „közönség osztatlan tetszése mellett“. A felvouáakczben küldöttség vonult az öltözőbe kiakkban franki au és át! yajtott a mégha:ott jubilánsnak egv százkoronás aranyat, gyönyörű beszéd kíséretében. A direktor is adott valami sjándíkot, amelyet azonban a rossz nyelvek szerit t előadás után visszavett, hogy a kövdtki-z - ju ileumra. ismét odaadhassa. Eladás után megvolt a bankett is, Fo’yfe & bor ás a tósst bőven. Törtéül pedig, hogy nmg a bankett tartat*, a másik asztalnál egy vidám árgusáéban felmutattak egy könyvet, amey- nsk cime : Dr. Incze Henrik Magyar művészeti Almanach és Szinészeti Lexikon 1911. évre Ennek a könyvnek 111, oldalán a középen pedig a következő sorok olvashat k : „Az iglói színpadon Szabad is szin- íársulatácá: az elmúlt óvbsn (1910 bea) szinószktdéséuek 25-ik eíz’endeját ünnepelte Läszeaszky Dezső jeíleuisiinósz. A jubileumi estén a „Rang és mód“ ke-rüií. színre, a jubiláns B^nnayt játszotta a közön >ég osztatlan tetszése me-kott. A baukettezőa még ki sem aludtás & mámort, amikor e könyvecskét szóltibea olvnstás és az ünnepség rendezőire ráolvas7 ák a városban. Az ünnep rendezői hallgattak, mint dmuye a fűben és esküt tettek, ho-y löbbe' senkinek juhi eumot nem rendeznek, iegfollebb 100 éves jubi- leumo7. Ámbár, ha Lrszenszky Dezső minden évben üt évben lesz öregebb, akkor 14 év múlva megünnepelheti lOü éves jubileumát is. Uíóhangok a színházi pályázathoz. Két nyilatkozatot kaptunk, a melyö- ket «iádén megjegyzés nélkül & hovetr kezűkben adunk közre: I. I-.,en tisztelt Szerkesztő ut ! Némi meglepetéssel olvastam a „S’a- mos“ mai számában azt a kommentárt, om«-lyer pályázati kérvényemhez fűztek. Úgy találóra, hogy fé > rém agyarázták s olyan tendencia1- is íu'ajdouitftcak az én — bevallom,' — ©gé zen jelentéktelen si- lu.'gyakoríatomnak, ameiy tőlem igen tá- vo állott és áll ma is. Arról vau ugyanis szó, hogy a- én kérvényem súlyos, vagy durva (nem emlékszem m r a jelzőre!) támadás & jelenleg ottfc működő társulattal és nnrak derék és kedves igazgatójával szemben! E* tévedés! Él tiltakoznom kell, hogy bárki is ezt olvassa ki a kérvényemből, mert ez nem volt szándékomban, Bizonyságául ennek bejelentem, hogy pályázati kérvényemet már visszavontam * hogy ax elmúlt héten Budapesten voltam. Rogy pályássá'otn különb©« sem volt; komoly, fölösleges hangoztatnom. Igazolja ezt ar, hogy annak érdekében eddig egy lépést sem tettem. Külöaheu sem volt szándékomban Heves Béla helyzetét megnehezíteni. Magam is azon a vé’eménytm vagyok, hogy ö derekasan megállotta helyét és Önök semmiosetre sem kaphatnának igazgatót, aki több jóakarattal és nagyobb ügyszeretettel fogná fel és teljesítene hivatását. Éj azért igen tiszteletreméltónak és igazságosnak találom. Egy embert, aki. kötelességét becsületesen teljesiti elejteni netn szabad. Óhajtanám, hogy a vidéki sajtó mindenütt ha oiló objectivitással láma el a tisztét. A kommentár többi részére nem is reflektálok. De egy megjegyzést még sem hallgathatok el. És pedig azt, hogy valakinek az egyéni, vagy szellemi rátermettségét talán még sem az dönti el, hogy meghivták-e már Párizsba ? Elvégre, ha minden taientumos em~
