Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)

1910-12-11 / 276. szám

1911*. dac. 14.) 276, saÁcj SZAMOS 5 o'sckl. Szabd Balázs úri- (s női fodrász, DeáK-tír 20. T isztelettel értesítem a m. t. hölgyközönséget, hogy az őszi ős téli saison újdonságai hajbetétekben megérkeztek. Óriási választék minden szin és formában, a legolosóbb árak. Egy méter hajbetét (Einlag) már 20 krajoártól kezdve, kész betétek 50 kr.-tól 1.50 krajcárig. Továbbá készítek kifósült jajból loknikat (hajfürt), frizetteket (hajdusitó), hajfonatot vagy bármilyen divatos hajpótlókot a leg- mérsékeltebb árban, hajfonatok, hajhálók és mindenféle hajpótlékok Szabó Balázs fodrász, állandóan raktáron vannak legolcsóbb árak mellett. B. rendeléseit várva : Egy tanuló felvétetik. HÍRROVAT. A cigány átok. Lapunk egyik mu t heti számában, a napi hírek közt volt olvasható, hogy Szatmármegye területén legutóbb kot helyen is loptak és raboltak az oláhcigá­nyok. Itt lóvéj a tél, teljesen bizonj'Oa, hogy mostantól kezdve nagyon gyakran les« szerencsénk hasonló hírekhez, pedig tudni kell, hogy ezeknek tizedrésze se jut el hozzánk. A szomszéd vármegyék hír­lapjaiból látjuk, hogy a cigányok ott is hozzáláttak téli szükségleteik beszerzésé­hez, a lakosság rovására. Niuos nap, hogy ne történjék valami gaztett, amelyet ci­gány követett el. Itt vagyunk tehát ismét a cigány- átoknál. amellyel ez az őrs .ág meg van nyomorítva a amelytől szabadulni sehogyse tud. Évtizedek óta közigazgatásunk leg­kiválóbb szakértőinek tehetsége nem képes semmitsa kieszelni a kotor oigányok ellen. Legutóbb a dáno-d vérengzés után Lits Gyula hontmegyei főispán kepott a kor mányiéi megbízást, hogy dolgozzon ki valami tervezetet a cigány vándorlás meg­szüntetésére. Lits Gyula tervezete el is készült hamarosan, de a kormán}7 nem vette semmi hasznát, mert lényeges részei­ben kivihetetlen volt : el akarta szedni a cigányoktól a gyerekeiket és ezeket állami költségen tisztességes munkás em­berekké fölnevelni. Az eszme tetszető», de osak papíron, a valóságban azonban képtelenség, mert ellenkezik egy természeti törvénnyel, amelyet legjooban ez a közmondás fejez ki: kutyából szalonna nem lesz. A o <a- vargó ösztön a oigányból ki nem irtható, mihslvt a purdé kamaszkodni kezd, a leg első alkalommid visszaszokik a fajtájához, erőszakkal pedig nem lehet öt fogva tar tani. Itt igazán megáll az ész, mert hiszen ha egyáltalán lehetne csinálni valamit es­zel a gaz népséggel, hát az állam már régen megrendszabályozta volna őket. Mégis csak szégyenletes ugyanis, hogy egy civilizált államban mintegy 15--16CÓ0 főnyi nomád életet ólő embarosorda exisz- tálhat, amelynek nincsen foglalkozása, a mely tehát nem is élhet másból, miut lo­pásból és rablásból. Minthogy pedig a magántulajdonhoz nem egykönnyen lehet hozzáférni, a cigány, hajtva a kénytelen- ségtől, erőszakot alkalmaz: leüti a tulaj donost, hogy házát zavartalanul kirabol­hassa. Nem azért tárgyaljuk a legújabb oigányesetet, hogy talán okoljunk valakit miatta és sürgői intézkedést követeljünk Fáraó népe ellen. Csak tájékoztatni akar­tuk a közönséget, hogy a cigányügynek kielégítő állami rendezést soha nem is remélje. Amíg az állam kénytelen a hu mauiemus alapjára helyezkedni, addig ezt a fajzatot nálunk nem fenyegeti veszede­lem. A humanizmus szent nevében kény­telenek vagyunk tűrni, hogy as oláhoigánv, ha jól akar lakni: meglopjon, kiraboljon és néha félig, néha egészen agyonverjen bennünket. A müveit nyugaton kóbor cigány- karavánok nincsenek, mart mindenütt ki­tiltják őket az országból, nem törődva azzal, hogy mit mond a humanizmus. Tőlünk nem kergeti ki őket senki, persze, hova mennének, ha m -g itt se volna maradásuk ? Hanem, ha a>’- állam nem csinál, ihetve nem csinálhat semmit, annál többet tehet a közigazgatás. A főszolgabirák és a csendőrök vannak szerintünk hivatva arra, hogy Magyarországról a cigányaikat levegyék. A cigányt, mint minden vadat, egye­dül az pusztája, ha üldözik szüaet nélkül, ha nem hagyják nyugton. Némelyik fő­szolgabíró már tudja ezt és cigányt nem tűr meg a járásában, zavarja iiönyörtele- uül a másikba. H* a oigánynak sehoi sincs maradása, akkor szaporasága alább­hagy és ez kell a magyarnak. Aztán, vala­mint a duvad is elpusztul ott, vagy elvo­nul onnan, ahol soha biztonságban ninos: úgy elpusztul, vagy elvonul végre a ci­gány is. Be kell ismerni, hogy ez a módszer nem éli valami szilárdan a humanizmus alapján: de a társadalom szempontjából nincs, a mi okosabb volna. Amerikában, ha olyasvalami történik, mint ez a csen- gersimai rablótámadás, a nép egy-kettőre hatalmába keríti a rablókat és szánalom nélkül felhúzza őket az első faágra. Pedig az amerikai általában jó érzésű, humánus nép. Csakhogy egy magasabb szempont is vezérli: a kiről nyilvánvaló, hogy ember­társának csak veszedelmére él, az kiirtandó az élők körül. Nálunk kivétel nélkül minden cigány­karaván lelkén szárad valami büu. Ha nem harcolunk is ellenük úgy, a mint például Amerika harcolna, annyit minden lelkiis­mereti fordulás nélkül megtehetünk, hogy a mint őtőiük nincs bátorságban a vidék népe, a úgy ők se legyenek a hatóságok­tól egy pillanatig se bátorságban. Radi­kális eszköz, de más ninosen. Eljegyzés. Kölesei Kölesey Ibyt, Kölcsey Ákos és neje Kölosey Margit leányát eljegyezte Politovszky István, vezérkarhoz beosztott főhadnagy, Deb­recenben. Uj rendórkapitányi állás Nagy­károlyban. Nagykároly város képöiselő­testülete a rendőrséghez egy második al- kapitányi állást szervezett. Az uj állásra pályázati kérvényeket Ilosvay Aladár alis­pánhoz 1911. január *-ig lehet beadni. Csak olyan egyének pályázhatnak, akik a jog 4 évi folyamát elvégezték. Az állás 1600 korona évi fizetéssel és nyugdíjjogo­sultsággal less dotálva. A választást a képviselőtestület 19 il. óv január 8-án fogja megtartani. Mulatság. A „Szatmárnémetii dal és zaneegyesület* 1910. deo. bó 19-éa, a Társaskörben tagiileunónyes dalestét ren­dez, melynek műsora a következő: 1. Er­kel Ferenoz: Hunyadi Líszió nyitány, előadja a színházi zenekarral megerősített zenekedvelő zenekar. 2. Gál Ferenoz: A rózsa temetése, zenekari kísérettel előadja az egyesületi énekkar, a szóló részt H, Bállá Mariska úrnő énekli. 3. Bendiner Nándor: a) Barcarole, b) Serenade, o) Nooturuo, d) Nymphák és satyrok, ej Ba- ehanal, előadja zongorán a szerző. 4. a) Mascagni: Intermezzo simfonico, b) Riohfcer : Bags tel!, Poesie, Prozo, előadja a zenekedvelő zenekar. 5. a) Czerkovitz : Halló falevél, b) Farkas Imre : Dalok, elő­adja H, Bállá Mariska nrcő- 6. a) Juon : Románoz. b) Moszkovszky-Sarasate : Gui­tarre, c) Hubay: Csárda-jelenet, előadja hegedűn Hermann László, zongorán kiséri Bendiner Nándor. 7. Révffy : Nápdal- egyveleg, előadja a Dalegylet énekkara. — Pályázat körjegyzői állásra. A bor* váleszuti körjegyzői állásra pályázat van hirdetve. Kérvények f. hó 15. d. u. 5 óráig a szinérváraljai főszolgabíróhoz adhatók be. A választás f. hó 20 án d. e. 10 óra­kor Borválaszuton fog megtartatni. Vasutasok táncmulatsága. A szat­márnémettu vonatkísérők az Orsz. Otthon Árvaháza javára 1911. évi január 7-ón a Pannónia összes termében zárkörü táDcvi- galmat rendesnek. Borzalom Vámfaluban. Tudósítónk jelenti: Lackó László gépész, aki gróf Vav László vámfalai uradalmában volt alkalmazva, teguap egy gép kerekei közé került, amelyek úgy szétszaggatták testét, hogy a boldogtalan ember pár perc alatt kiszeiivedett. Borzalmas halálának egyéb ként őmaga volt az oka, mert minden óvatosság nélkül őgyelgett a gép körül, amelynek egyik kereke aztán elkapta és besodorta a többi kerék közé. Az ezres bankó! Nem túlsók em­bernek ad gondot az Osztrák-Magyar Bank legújabb rendelete. A régi ezerkoronás bankjegyről szól a legújabb rendelkezés, a bank ugyanis csak 1910 évi deo. hó 8I-ig fogadja el régi ezres bankót. Akinek tehát eféle papír vau a ládafiában, az vegye elő idejekorán, mert azután nem lesz valami nagy értéke e drága papírnak. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Szereti egészségét? Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Aranybánya a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kel­lék ma már a superfoszfátnál és tomasalaknál feltétlenül jobban bevált szárí­tott fekál trágya, amelyet szakszerűen állít elő és olcsó áron árusít az „ELSŐ SZATMÁRI MŰTRÁGYAGYÁR,“ Gyártelep: Udvari-ut. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Bercsényi-u. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents