Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)

1910-12-30 / 291. szám

191*1 dee. 50.1 291 »st*«

7 ofd*J,

SZÁMOS

Tudnivalók:

az 1910. évi Vili. t.-cz. értelmében az 1910. évi deczember hó 31-iki állapot szerint végrehajtandó népszámlálásról.

í. A népszámlálás czélja.

A népszámlálás czélja az egész országnak, valamint az ország egyes vármegyéinek, városainak és községeinek lólek- számát megállapítani s a népességnek mindazon viszonyait számba venni, a melyek akár miveltsógi és gazdasági, akár nemzeti és társadalmi, vagy bármely más közszempontból fontossággal bimak és a melyekre úgy a törvényhozásnak és a kormánynak, valamint a megyei, városi és községi közigazgatásnak, sőt magának a társadalomnak is a közjóllét és köz- míveltsóg előmozdítására irányuló tevékenységhez mellőzhetetlen szüksége van.

Snnélfogna minden egyes polgárnál* nemcsal* töruényes és Hazafias kötelessége a nagy népszámlálási munkálatnak sikerességét tőle telketőleg előmozdítani, Hanem egyúttal jól felfogott érdeke is.

attól sem kell senkinek tartania, k°9V a népszámlálásból bárkire bármi legcsekélyebb korány szár- mazkaínék. Erre nézve a törvény szigorú rendelkezései kellő biztosítékot nyújtanak. Az 1897. évi XXXV. t.-cz. 17. §-a világosan kimondja, hogy a statisztikai adatok, igy tehát a népszámlálási adatok is, az adók kivetésénél alapul nem peketök* Hogy pedig a népszámlálási adatok őszinte bevallásából az adatszolgáltatóknak más módon se lehessen semmiféle, sem erkölcsi, sem anyagi hátrányuk, a törvény 15. §-a 2 Hónapig íerjedkeíő elzárással és 600 koronáig ferjedkető pénz- büntetéssel sújtja azokat a hatósági közegeket, számláló biztosokat és a népszámlálásnál működő bármely más egyént, nemkülönben a statisztikai hivatalnak is azon alkalmazottjait, a kik valamely egyénre vonatkozó népszámlálási adatot bárkinek is kis2olgáltatnának.

II. Miből áll és mi módon hajtatik végre a népszámlálás?

A népszámlálás a tulajdonképeni nópösszeiráson kivül a lakásul szolgáló épületeknek és az ezekben levő lakásoknak összeírásából, továbbá a 24 éven felüli férfinépességnek a választói jogosultság kiterjesztése szempontjából figyelmet érdemlő némely viszonyainak számbavételéből áll.

A népszámlálás akképpen történik, hogy a népszámlálás időpontjában jelenlevő minden egyénről külön szám- lálólap, továbbá minden lakóházról, illetve az egy-egy házszámhoz vagy udvarhoz tartozó épületekről együttesen egy-egy ház'igynjtőiv állittatik ki.

A számlálólapokat és házigyűjtőiveket vagy az egyes családfők, illetve háztulajdonosok, vagy azok helyettese (a családnak bármely, az adatok kitöltésére képes tagja), vagy a számlálóbiztos tölti ki, a ki e végből minden egyes házban és lakásban megjelenik.

a l*özügy érdekében kívánatos, Hogy azok, a kik. a népszámlálási kérdöpontokaí maguk képesek kitölteni e fontos állampolgári kötelességet leketőleg személyesen teljesítsékKívánatos továbbá, hogy az összeírás ideje alatt, vagyis január 1-je és 10-ike között addig a inig a számláló- biztos az illető lakásban a lakókat össze nem irta, vagy kitöltött lapokat be nem gyűjtötte, mindig tartózkodjék otthon olyan egyén, a ki úgy magáról, mint a háztartáshoz tartozó többi egyénekről a számlálóbiztosnak a pontos adatokat be tudja vallani.

III. Kiről kell számlálólapot kiállítani?

Számlálólap minden oly egyénről töltendő ki, a ki az 1910. évi deczember Hó 31-ik« és 1911. éni január Hó 1-je közti éjfél időpontjában a lakásban lakott, vagy (mint vendég, átutazó stb.) ideiglenesen ott tartózkodott (szállva volt). Azokról a csecsemőkről, a kik 1911. évi január hó 1-ón vagy azután születnek, habár a számlálóbiztos már a lakásban találja őket, nem kell számlálólapot kiállítani, ellenben azokról az egyénekről, a kik az 1910. évi deczember hó 31-iki éjfél után halnak meg, noha akkor, a midőn a számlálóbiztos a lakásban megjelenik, már talán el is vannak temetve, a számlálólap kiállítandó. Ugyanígy kiállítandó a számlálólap azon egyénekről is, a kik deczember hó 31-éről január hó 1-jére forduló éjjelt a lakásban töltik (pl. az egész héten át szomszédos városokban, községekben dolgozó és családjuk« tói távollevő, de szombatonkint hazatérő munkások, továbbá szabadságon otthon levő katonák, tanulók stb.), habár január 1-én vagy azután a lakásból eltávoznak is, ellenben mellőzendő a számlálólap kiállítása azokról, a kik csak az 1910. évi deczember hó 31-iki éjfél után jöttek a lakásba, kivéve, ha ezen egyénekről korábbi tartózkodási helyükön számlálólapok nem állíttattak ki. így például a deczember hó 31-én utón levőkről utazásuk közben a számlálólap nem lévénkiállitható, ezek ott számlálandók meg, a hová megérkeznek, ugyanígy a deczember hó 31-én vagy január hó elején helyet változtató gazdasági és egyéb cselédek is rendszerint ott veendők számba, a hová költöznek, vagyis az uj gazdánál. Jltindazol* az egyénei*, a kik a különös körülményeknél fogna 1910. évi deczember k® 3Hki tartózkodásuk keMn megszámláló tők nem voltak, a mennyiben az uj tartózkodási helyen meg nem számoltatnának, valamint azok az egyének is, a kik noha tartózkodási helyüket nem változtatták, tévedésből, mulasztásból, vagy bármi okból a számlálásból kimaradtak s erről tudomással bírnak, legkésőbb 1911. évi január kő 10'éig a községi elöljáróságnál számlálólapjuk kitöltése végett jelentkezni kötelesek-