Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)
1910-12-24 / 287. szám
Szatwér, 13iQ. dec. M 24., szombat rounKAi sapUíAp. Böfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, */a évre 6 K, >/« évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre : „ 16 „ „ 8 ........... 4..........150 Eg y szám ára 4 fillér. Hiempi automobiljai. Bpaat, dec. 23. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter elirigyelte az automobilt ae előkelőségektől s rendelettel intézkedett,, hogy vékonypénzü emberek is száguldhatnak autón. Mindenütt, hol vasút nincs. A tegnapi híradások szerint ebben a kedvezésben Méramarosmegye káprázatos szépségű vidéke, a Visó völgye részesedik, de a hivatalos lap mai száma ezt a kedvezést az egész ország számára biztosítja. Jelenti ugyanis a hivatalos lap a kereskedelmi miniszter elhatározását, hogy esetről-esetre megállapítandó viszonylatokban a posta- szállításnál kapcsolatosan gépkocsikkal rendszeres személyszállítást rendeztet be és tsrt fenn. Ez magyarul azt jeleati, hogy olyan helyeken, ahol vasút nem jár, személyssá litásra is alkalmas automobil járatok lesznek abban az esetben ha s.z érdekelt községekkel ebben az irányban megegyezésre tud jutni a postakincstár. A posta automobilján mindenki a hivatalos díjszabásban megállapított menetdijakat fizeti. Gyermekek négy éves ko rukig — ha külön helyet nem veszuek igénybe — menetdijat nem fizetnek, üti- podgyászt, mindenki csak húsz kilogrammig vihet, magával. Ezek az üzletszabályzatnak a közönséget érdeklő pontjai. Most már csak ac úgynevezett érdekeltségek buzgósága ssük séges ahhoz, hogy az ország területén vígan járjanak a személyszállító posta automobilok, »mi egyes vidékekre, a vi dók idegen forgalmára kiszámíthatatlan előnyt jelent. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Külföldi szemle. A spanyol trónkövetelő család. Minduntalan bejárja a világot egy egy hir arról, hogy Spanyolországban mozognak a karlisták, vagyis azok a derék hidalgók, a a kik szeretnék elkergetni a trónról XIII. Alfonzó hirályt, ha lehetne és Don Carlos fiát, Don Jayme herceget ültetei rá. A kat- holikus Spanyolországban az ördög nem al szik, sohase lehet tudni egész biztosan, hogy az uralkodó családnak nem kell-e menekülni egy hirtelen támadt forradalom elől. Egy ilyen alkalmat lesnek a karlisták már évtizedek óta, hogy aztán az ö dinasztiájuk kerüljön trónra, ók maguk pedig természetesen, a trón mellé. Most érdekes hir érkezik Madridból: egy karlista képviselő a kamarában az iránt interpolálta Canalejas miniszterelnököt, hogy igaz-e a híresztelés, mely szermt XIII. Alfonzó és családja békülni akar Don Jayme trónkövetelővel és családjával? A miniszterelnök azt felelte, hogy a híresztelésnek semmi alapja nincs. Pedig nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. A fejedelmi családok, akár van trónjuk, akár nincs, nem ellenségei egymásnak, mert rájöttek, hogy veszekedésükből mindegyiküknek csak kára lehet, de haszna nem. Egy tényleges uralkodóháznak mégis mindig kellemetlen egy trónkövetelő és igy egyáltalán nem volna csodálatos, ha XIII. Alfonzó Don Jaymo herceget iegmaga-abb keblére ölelné. Hogyan buknak Oroszországban a miniszterek ? Kokovcew, az orosz pénzügyminiszter nemrég lemondott állásáról, senkise tudta, hogy miért. Most egy francia Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban közöltéinek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. lapban olvassuk, hogy Kokovesew visszalé- pés-nek, a melyet hivatalosan azzal okoltak meg, hogy a miniszter belefáradt a hivatalos munkába, kissé kényes természetű háttere van. Egy napon — igy értesül a francia lap, — megjelent Kokovcewa*l egy magas állású hivatalnok és a cár parancsát felmutatva, százhúszezer rubel kifizetését követelte. Kokovcew átfutotta a rendeletet és észrevette, hogy abban nincs megnevezve az alap, a melyből a kívánt összeg fedezendő. Ezért kijelentette, hogy magával a cárral kell előbb beszélnie. A legelső audencia alkalmával szóba is hozta az ügyet, hozzátéve, hogy véleménye szerint a cár magán- pénztárából kívánja fedezni a kiadást. A cár habozva mondott igém, de látszott, hogy eredetileg más volt a szándéka. Nehány héttel később megjetent Kokovcewnél Orbeliani udvarhölgy egy kis cédulával, a melyre a cár sajátkezűiig irta rá, hogy tízezer tubelt fizessen ki a hercegnőnek. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy egy ilyen papirszelet nem törvényes cári rendelet, arra nem utalványozhat ki egy rubelt sem. Állítólag ezek miatt bukott meg Kokovcew. Királyból — jogás». Egy angol lap, a Daily Mail érdekes tudósítást közöl Manu- elnek, az elűzött portugál királynak jövendő terveiről. Manuel abban a szent meggyőződésben ól, hogy el fog jönni az a nap, amikor őt örömmel fogják visszahívni Portugália trónjára. Ő tanulással, a jogi és egyéb tudományoknak szorgalmas elsajátításával fog készülni erre a napra. Január másodikán Manuel Richmondba költözik a saját házába és onnan be fog járni az oxfordi egyetemre. Tanulmányai befejezése után a király, mint magánember, világA rozmaring. A .Szamos* eredeti tárcája. Irta: Bodnár Gáspár. II. Az öreg még egyszer rávetette a bucsu- zás pírjába szökött szeme fényét a rozmaringra — és eltávozott. Én meg nyomban összekerestem jegyzeteim közt mindazt, a mit negyedszázad óta a rozmaringról összeirkáltam. Mivel hogy nagyon kegyetlenül szeretve vettem mindenkor — az ősi, az egyszerűen nemes, a télen-nyáron zöldelő rozmaringot. Röviden, velősen egy-két szó hadd essék hát róla : — Kétségtelen, hogy nincs a magyar népnek kedvesebb virága a rozmaringnál. A múltban különösen. De magyar falvakban — még ma sincs. A leányok rozmaringgal mennek a templomba. Öreg asszonyok misére, könyörgésre. A nép leánya, falu menyasszonya világért se indul esküvőre rozmaring nélkül. Sok helyen (pl. a jászoknál) a menyasszony piros almába tűzi a rozmaringot és ő maga adja a hívogató vőlegény kezébe a rozmaringot. — Ez legyen a lakodalomba terelgető. A hol a rozma ingot kiteszik az ablakba, ott jelzik, hogy : — Eladó leány van ám itt 1 Közfelfogás szerint különben a rozmaring csak tiszta leányt illet meg Ez a virág ugyanis a szüzesség jelképeA rozmnringbokrokat a lakodalmi asztalra helyezik. Minden meghívott vendég egy szálat visz aztán haza. Emlékül — a lakodalomnak. Hogy honnan hozzák szép hazánkba a rozmaringot ? Bizony, kétséges. Sokan felviszik eredetét — az avasokig. Más források azt mondják, hogy a Spanyolországba elkalan iozott magyar vitézek hozták onnan magukkal. Azt is Írják, hogy a keresztes vitézeknek tetszett meg ez a virág a Szentföldön. Vele jöttek vissza Magyarországba. Majd Nagy Lajos nevéhez fűzik eredetét. Hogy ő ültette át Olasz-országból magyar földbe. Talán ez a legelfogadhatóbb feltevés. * * Hozták légyen bárhonnan, egy bizonyos. Hogy a magyar nép rajongásig megszerette. Hogy a nép érzelmi világának, költészetének — egyik legszebb, legkedvesebb virága A nép ajkán dalok kelnek róla. A költők szebbnél-szebb költeményeket Írnak róla. (Czucz^r, Bajza, Tompa, Arany, Tóth Kálmán, Arany Jánosnak a „Méh románca* c. versében a méhecske a rozmaring bokrán pusztul el.) Más népeknél, nemzeteknél is nagy becsben van a rozmaring. Spanyolországban, Kasztiliában rozmaringerdők virulnak. A szentföldön is ismerik. Görögországban, Olaszországban . . . hajdan fűszerül szolMinden hölgynek szép és kellemes meglepetés karácsonyi aján dóknak 6 pár keztyü, szép doboz, tágitéval, női kézitáskák, manicure é« fésü-kasetták, , , . valamint eredeti francia és angul illatszerek bZätlTlftr-W 0ITI611, orkapható Zrinyi-u. 6 síim alatt YÉiONY ANDRÁS sütómesternél. i Üió bírna kenyér £: MlodonDap a piaci aátorhan is kapható.
