Szamos, 1910. december (42. évfolyam, 268-292. szám)

1910-12-23 / 286. szám

4. oldal.

SZAMOS

(1910. dec. 23) 286-ik szánj

31-éig Szatmáron, a megyében, az egyes községekben és az -egész országban Az adónak ehez semmi köze nincs. Ha volna, hát bizonyosan minden évben volna nép számlálás, nem csupán egyszer tiz esztendő alatt. Sőt a törvény kimondja, hogy mindaz, a mit valaki a népszámlálásnál bevall, nem szolgálhat alapul az adókivetésnél és szigorú büntetést kapna az, a ki a nép- számlási adatokat bárkinek kiszolgáltatná : két hónapig terjedhető elzárást és 000 koronáig terjedhető pénzbüntetést.

Józan ember mindezt megérti és nem hallgat vénasszonyokra, vagy tudatlanokra, a kik szerint minden összeírás uz adóval van összefüggésben, épp úgy, mint minden üstökös csillaggal a világ vége. Bár sohase jönnének a szegény emberhez mással, mint népszámlálási ivekkel, akkor nem kellene adót fizetni.

A népszámlálást, mint hatósági kiküldöttek első sorban a tanítók végzik és mi arról a furcsa hírről értesülünk, hogy a tanítóknak ez a feladat, a mely pedig elég szép díjazással jár, nem tetszik, sőt hala rozott ellenszenvvel viseltetnek iránta. Nos, ez az ellenszenv fölöttébb érthetetlen egy ilyen intelligens testület részéről, a melynek éppen az lehetne az ambíciója, hogy eloszlassa másoknak ellenszenvét az összeírással szemben. Külföldön a tanitók teljesen dij talanul és mégis örömmel vesznek részt a népszámlálás munkálataiban : hát a mi tanítóink el akarnának maradni külföldi kollégáiktól? Engedelmet, de ezt már nem hinetjük. Népszámlálási biztosnak lenni egy-két napig, ez intelligenciát, emberisme- tet, tapasztalatot, felvilágosodolt szellemet kívánó feladat, vagyis éppen a tanítókhoz méltó, a kik e pár nap alatt ha lelkisme- retesen működnek, igazán nem térnek el hivatásuktól, a kultúra szolgálatától.

A kulisszák mögül.

A kierőszakolt tapsok.

Évek előtt egy operettben lelje-en jelentéktelen szerepet vállalt el Mátray, csak azért, mert fogadott egy ujságiróval húsz üveg borba, hogy mind a i árom felvonásban nyilt színen fog tapsot kapni.

Az első felvonásban Mátrayuak egy szó szerepe nem volt. Sőt még ki se kellett jönnie a színpadra. De azért, éppen a legnagyobb ensemble-ban elősompolygott és az összes szereplőket, mialatt ezek torkuk szakadtából énekeltek, végigcsókolta.

Olyan óriási kacagást támasztott ezzel, hogy az egész közönség tapsolt. Majd hogy meg nem ujráztatták az improvizációt.

A második felvonás eseményei egy szállodában folynak le. Mátraynak az volt a szerepe, hogy szót fogadjon a következő parancsnak:

— Menjen be a 6-os számú szobába.

Mátray megindul a 9-es szoba felé.

— Ne a 9 esbe menjen, hanem 6-osba !

Mátray hülye ábrázatot vág és igy

improvizál:

— Értem, értem: a megfordított 9 esbe kell mennem. Hát akkor megyek én is megfordítva.

Ezzel hátrafelé lépkedve sétált be a 8-os szoba ajtaján.

Ismét felrengető nevetés, taps.

Az ujságiró biztosra vette, hogy Mátray tapsot kap a harmadik felvonásban és és igy megnyeri a fogadást. Szeretett volna tehát 50 pe centben kiegyezni. A szünet alatt levelet irt és küldött le Mátraynak a színpadra, hogy ezennel elismeri, miszerint elvesztette a fogadást, de Mátray is elégedjék meg 10 üveg borral, legalább a harmadik felvonásban nem kell törnie a fejét, hogy hogyan erőszakolja ki a tapsokat.

Mátray azonban már künn volt a színpadon, mikor a levelet hozták, minélfogva a kézbesítéssel várni kellett a harmadik felvonás végéig. Természetes, hogy Mátray, nem tudván semmit az ajánlatról, mindent elkövetett, hogy tapsoljanak neki, de ezúttal hiába. Hasztalan állt még tótágast is, egy tenyér se mozdult. El kellett távoznia a színpadról taps nélkül és azzal a tudattal, hogy a togadást elvesztette.

Künn azonban megkapta az újságíró levelét és rettentőn mulatott rajta. Még nagyobb lett a mulatsága, mikor az ujságiró szintén a színpadra roh"nt, hogy hátha vissza tudja még kapni levelét a szolgától.

Csakhogy már késő volt. Ü nyerte meg a fogadást, mégis neki kellett fizetnie.

Egy kis tévedés.

A próbáról jövet, több kollegája társaságában a színház előtt megáll egy késit Heltay, hogy befejezzen egy vitatkozást. Egyszer csak köszön neki valaki a Viktória káváhúz ajtajából. Heltay visszaköszön. Az illető erre átjön, Heltay elé áll és igy szól :

— Ugye Csillag úrhoz van szerencsém ?

— Nem. Heltay úrhoz van szerencséje.

— Bocsánat, tévedtem, mondja az idegen és távozik. Ámde Heltay meg van botrán kozva.

— Azt még eltűrném, hogy Csillag hasoulit énhozzám, de hogy én hasonlítsak Csillaghoz, ehhez pota kell.

Színház.

Heti műsor:

Pénteken másodszor „Bundán szamara“ (A bérlet.)

Szzombaton délután fél 4 órai kezdettel „ A bolond,“ operette. (Bérletszünet )

A hivatalnok urak. A darabot már a mult idényről öamari a közönség, a szerda esti előadásról most már csak a szereplők kedvéért számolunk be, a kik közül dicsérettel kell adóznunk Mátrai „Bóth bácsijá'-nak, Vidor „Barna“ jának. Mátrai olyan kabinetalakitást produkált ebben & szerepben, a miből örömmel lát tűk, bogy nemosak ki üuo korniku», de jó drámai színész is.

Buridáu szamara. Itt nálunk, a bol piros szialap jelöli a pikáns darabokat, Buridán szamarának szinlapját variálni kellene, hogy olyanformán nézzen ki, mint a báli fortáncos fehér plastronja, a^melyen keskeny piros sávot vou a rendezői szál lag jelvény. Mert fehér ugyan a darab, a tart .Imában niucs semmi, a mit egy leány meg ne hallgathatna, csak éppen a második felvonásbeli ügyjeleaetet, azt tartják egy kissé nem is annyira pikánsnak, mint Ízléstelennek. Még azt is meg tudnók bocsátani — különösen mi férfink— hogy Zöldy Vilma levetkőzik a színpadon, mert a nők finom diszkrécióvá! vetkő-nek s egy ilyen velkőzési jelenetnél nem igen lát többet az em .er, mint bálterem deoolltageui- nál. Volt a darab fehér részében olyan toala t, a mely toallet sokkal töt bet mu a'ott, mint Zöldy Viima művészi diezkreicióval tompított vétkezésé. Szóval ezzel nem lenne baj, de mikor Zoldynek a színről való távozta u án Sipos is grand neglizsó- ben, hosszú báióingben jelenik meg a színen, ezt már nem lehet semmiféle művészettel tompítani. Ez olyan messze van a mi Ízlésünktől, mint Németi Paristól. Es azonban — hangsúlyozzuk — csak egy keskeny piros stráf a darab fehér szin!ap jain. Mert a nagyhírű vigjá ók többi részinek meglepő helyzetei, sziporkázó el mósségsi, kac-jfakaszló töiülméuyei és a színpadi technika kiváló isi erőtere valló beállításai elfeledtetik veiünk a kis ízléstelenséget, sőt bőven kárpó ob. ak érié. Az egész ügynek pedig olyan szentimentális b^fejezésii, becsületes házasság a vége, hogy enné becsületesebbet Aug üstéin

elösmert közvetítő irodája sem tudna létrehozni. Buridán szamara egy szimpatikusán lóba, akaratuélküli, asszonybolond fiatal ember, a ki kissé korlátolt s igy meg van a kvalifikációja arra, hogy a nők kedve, ce legyen. Két nő közölt kell ke.l választania, a kik közül az egyik a barátja neje, a másik ugyanannak a kedvese. Erre a választásra kényszeríti a férj illetve kedves, a ki nyomata jön annak, hogy Buridán szamara mindkét nő körül hevesen és nem kevés sikerrel forgolódik. De a mint ezt a jóbarát is, a közönség is előre sejtik, Buridáu szamara add g tétovázik, hogy melyike'. vála»zs?.a a két nő közül, hogy végül is a harmadikat: a kis oitri Michelint, egy fiatal leányt válás-tja, í ki szerelmes belé. A közönség kitünően mulatott a darabon. Zöldy Vilma, fíorvat Lenke vitték a darab főbb női szerepei'- sikerre, Pongrác Maliid és Saary Margit a kisebbeket, a férfi szerepekben pedig Vidor, Sipos, ifj Baghy és Vájná exei- láitak,

Saáry Margitot, a társulat uj drámai szendéjét két estén láttuk a színpadon : a „Hivatalnok urak“ és „Buridán szamai a“ c. darabban. Bár egyik szerep sem olyan, hogy abban az egyéniség érvényrejutásá nak valami tág tere nyílnék, szimpatikus és intelligens szinészuőuak látjuk, akinek kellemes beszédmodora páro ul a helyes játékkal és eleganciával.

Priinicia. Gonczy Aulai nématii g.k. esperes-ielkész Pál fia e hó 25 én, vasárnap reggel 9 órakor mutatja be a nómetii g.k. tempómban első miséjét, amely alkalommal a maniductori tisztet Damjánovics Tivadar kökényesdi g k. lelkész teljesíti. A primiciáu a kerületi papság is jelen lasz.

Helyreigazítás, A „Szabadsajté könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság“ megalakulásáról szóló tegnapi tudósításunkban tévesen aztir-uk, hogy, dr. Szűcs Sándor a felügyelő bizottságba választatott be, amit most az igazságnak megfe* felelően úgy igazítunk helyre, hogy dr Szűcs Sándor az igazgaíóságba lett beválasztva.

Eljegyzések. Gutb Ignáoz psrafa- dugógyáros, a Guth Ignácz és Táisai budapesti cég beltagja, eljegyezte Herzog Sierénkét, Herzog Sünnel nagykereskedő leányát, Tanról. — B-.rei Berey Jozs-f nagyecssdi ref. esperes-lelkész Mórica leányát eljegyezte marthosi Moróoz Sáudor székesfővárosi po'g. iskolai tanár.

Gyászhir. Szilégysomlyói S/ilágyi Lászlónó szüi. beregi Hetey Piroska bosz- szas szenvedés után élete 70-ik, boldog házasságának 52 ik évében Óváriban csen- léuen elhunyt. Hült, tetemét e hó 23 án d. u. 2 órakor a ref egyház szertartási szerint fogják a c-aládi sirboltba örök nyugalomra helyezni. A megboldogultat férjen s gyermekein kívül ki erjedt rokonság gyászo'ja.

Istentiszteletek sorrendje aszatmár- németii ref. templomban: Karácsony első napján délelőtt 9 órakor prédikál Kovács Lajos ref. lelkész, ágendáaik Szabó Béla ref s. lelkész, délután 2 órakor perdikál Hajdú Károly ref. s. lelkész. Másod-napján délelőtt 9 órakor, prédikál Szabó Béla ref. s. lelkész, ágendázik Kovács Lajos ref. lelkész, dá’utáu 2 órakor prédikál Szabó Béla ref. lelkész. Ó-év utolsó napján délután 2 órakor prédikál Szabó Bála ref. s. lelkész. Uj év reggelén 9 órakor prédikál Kovács Lajos ref. lelkész, délutáu nredi-, kál Hajdú Károly ref. s. lelkész. ;

A „Viktoria“ szálloda megnyitása.

Városunk ezen impozáns és miuden izében modern szállodája <s kávéháza már pár nap óta át voic adva rendeltetésének, azonban az ünnepélyes felavatás csak teg-