Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)
1910-11-08 / 248. szám
241. um, Aüi. mm Szatmár, 1910. m, M 8., kedd. Előfizetés dij : Helyben: 1 évre 12 K.évre 6 K, V. évre 3 K, I Mra 1 K *W4kr«:.. 16 „ ,8 .. .. 4.. „ .. 150 Egy széni éra 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczl-utoza 9. szám. m Telefonszém: 107. Mindenneintt dijak Szatmárcn, a lap kiadóhivatalában fizetendők. ■ .jr-------------------------- v ■ —■ ....... Hi rdetések: K éazpónzfraeté* mellett, » leßHtiajaMkW» árban Vesztetnek. — Az apróhirdetések között Km4*n reó 4 fillér. Nyifttár sora 20 fül ér. Béesben még mindig tárgyalnak. Bpest, nov. 7. A kormány hires megegyezését még mindig a titokzatosság sűrű fá- tyola borítja. A Becsbe küldött szakreferensek még tárgyalnak s Teleszky államtitkár a tegnap Bécsbe érkezett miniszterelnöknek csak a tárgyalások jelenlegi állásáról tudott jelentést tenni. A volt kormány meggyanusitásá- val szerzett fiaskó után most már azt a taktikát követik Khuenék, hogy a tárgyalások elhúzásával akarják elterelni a figyelmet behódolásukról. A magyar delegáció egyesült négyes albizottsága ma délelőtt ülést tartott, mig a plenáris ülések holnap délután kezdődnek. TT|% Jt TT mielőtt kelengyét besze1111 A l\ r®znénk, kérjünk árjegy- ^ zóket Kardostól, Kazinczy-U. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán limpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Beomlott egy bérpalota. Két halott, két sebesült. A könnyelmű építkezés s & felületes munka rettenetes katasztrófát idézett elő tegnap reggel a fővárosban, összedőlt egy háromemeletes bérház, amelynek falai alól időnek előtte kiszedték a támasztékokat és a beomlott falak négy embert temettek maguk alá. Még a nagy szerencsétlenségben is valóságos szerencse, hogy a aseren- esótlensóg vasárnap hajnalban történt, amikor szünetel a munka, mert ba munkanapon dőlnek be a rozogán összetákolt falak, kiszámíthatatlan arányokban több emberélet esett volna áldozatul az emberi könnyelműségnek. Az István-uton, a Jávor-utca sarkán történt a rettenetes szerencsétlenség. Itt építtet egy villaszerű lakóházat a Mária- völgyi részvénytársaság, dr. Hoffenreich Mór és társai. Az építést a Müiler és Katona Kálmán-utoai ópitósz-oég vállalta, mig magára a munkára az egyik cégfőnök öccse, Katona Imre pallér ügyelt. A mentés. A hozzáértők mindjárt látták, hogy a mentés nagyon nehezen fog menni, mert a rettenetes romhalmazon keresztül bajos dolog lesz megközelíteni az eltemetett embereket. Bedőltek ugyanis az összes fő és közfalak a két főpillérrel együtt, amelyeknek félrebiilenése okozta az egész katasztrófát. A pallér szerint, aki maga is részt vett embereivel a mentési munkálatokban, négy ember volt a romok alatt, akik a pincehelyiségben összetákolt fapadokon kerestek éjjeli szállást. Ezalatt megérkeztek a mentők is. Elsőnek az automobil jött Aczél doktorral majd három kocsi, Fiala, Sternberg és Melha Armand orvosokkal, 9 men'övel és az ápolókkal. A tűzoltók és a napszámosok hozzáfogtak a romok eltakarításához. Alátámasztották a beszakadt pincehomlokzatot és hamarosan kihúzták az első Magtért Ferenc napszámost. Utána Nagy József került elő a romok alól. Mindketten rendkívül súlyos zuzódásokat szenvedtek. Magtért eszméletlen állapotban volt, mig Nagy József eszméleténél vo.t és egyre a lányát emlegette. Megörült a leány. A tűzoltók és munkások erre ujult erővel folytatták a mentési munkálatokat. A pincérek az utcára nyíló ablakokon át gyönge segélykiáitásokat hallottak. Lámpavilág mellett behatoltak a pincébe. A hang irányában egy nagy törmelékhalmazból, mely elállta utjokat, egy kéz nyúlt feléjük. Hozzáfogtak most, hogy kiszabadi sák a leányt s megkezdték a romok eltakarítását. Még javában folyt a munka, amikor egyszerre csak rémes énekhangok hallatszottak a romok alól, A szerencsétlen Nagy Mari énekelt a romok alatt, aki borzasztó helyzetében megőrült. Azután egyre gyengült, majd régképpen elhalt a dal s a leány a hozzá intézett kérdésekre már nem adott választ, meghalt a szerencsétlen. Dél felé került elő Nagy Mari holtteste. A szerencsétlen leány hason feküdt a romok al tt, kinyújtott kezekkel s az orvosok konstatálták, hogy nemrégen halt meg. Holtteste még meleg volt. Ki a felelős ? Az épitkezővállalkozók kijelentése szerint a főpillórek vastagsága megfelelt a szabályoknak, a teherbírásuk megfelelő lett volna, ha az építésnél hiba nem történik. Hogy milyen hiba, azt hirtelen nem lehet megállapítani, de a vállalkozók szerint a pallért, az egyik vállalkozónak az öccsét terheli a felelősség. Ezt majd a rendőri vizsgálat s a szakértői szemle lesz hivatva eldönteni. jMzzt meg a Deál(-tfrc# Színház. Heti műsor: Kedd, Strausz Józsefnek a zseniális operetteje a „Tavasz“, lesz műsoron. (C. bérlet) Szerda, .Doktor ur“ Molnár Ferenc kitűnő bohózata (A. bérlet) Csütörtök, „Tavasz* operette (B. bérlet.) Péntek, újdonság »Muzsikus lány“ operette (C. bérlet.) Szombat, másodszor „Muzsikus lány* (A. bérlet.) Vasárnap d. u. „Obsitos“. Este : „Muzsikus lány“ (B. bérlet.) Erkel Ferenc (Születésének 100. évfordulója alkalmából.) Hazánkban a dalmű (opera) megalapítása — számos szép dalmüve révén — Erkel Ferenc nevéhez fűződik. Szül. 1810. nov. 7-én Békés-Gyulán. Atyja észrevevón -fia zenei tehetségét annak fejlesztésére nagy gondot fordított. 12 éves korában a pozsonyi konzervatóriumba került, ahol a zongora játékban magasabb kiképzést |nyert s hire csakhamar elterjedt. A 24-es években a Kolozsvárit létesített zenekar karnagya, a 30-as évek vége felé a budapesti német színháznál másodkarnagyi állást tölt be, majd 1838-ban a magyar nemzeti színházhoz első karnagynak szerződtették. Ettől kezdődött a magyar zenei életre kiható működése és alkotása. Egymásután jelennek meg és adják «16 dalműveit a magyar nemzeti színházban, melyek közül az elsőt: Báthory Máriát 1840. aug. 8-án mutatta be Erkel fényes sikerrel; ezt követé négy év múlva (1844. febr. 4-én) a Hunyady László operájának bemutatása, mely drámai erő és hősies lendület tekintetében a zeneköltőnek mindvégig legszárnyalóbb dalmüve maradt. Ennek sikere oly nagy volt, hogy egy száz darab arannyal megtöltött, drága kiállítású dirigens pálcával jutalmazták meg érte. Az említetteken kívül még 7 operát irt, név- szerint: Erzsébet 1857. (alkalmi operának 2-ik felvonását irta meg, a többi kettőt a Doppler testvér pár szerkesztette), Bánk- Bán (1861)., Sarolta (1862. egyetlen vig operája), Dózsa György (1867)., Brankovics (1874)., Névtelen hősök (1880)., István király (melyet már a mostani operában adtak elő 1885-ben.) Dalmüvei nemcsak nemzeti, hanem általános szempontból is maradandó becsű korszakalkotó remekei zenei rodalmunknak. Erkel F. nemcsak a drámai, hanem a lyrai zenében is kiválót alkotott Kölcsey Hymnuszának megzenésítésében, a melylyel 1845-ben pályadijat nyert. A nemzet méltán nevezte el a magyar zene Nesztorának és koszorús zeneköltöjének, mert sokodalu működésével és tevékenységével erre érdemet szerzett. 1875-1889-ig az orsz. magy. kir. zeneakadémia igazgatója és a zongora kimüvelési osztály tanára, meghonosítója, vezére s lelke a filharmóniai hangversenyeknek, megszilárditója az orsz. dal- és zeneünnepélyeknek. Több mint 60 éven át részt vesz minden művészi mozgalomban. Mint a zeneakadémia tanára, Liszt Ferenccel karöltve évtizeden keresztül fáradhatlanul működött a hazai zenemü- v szék kiképzésében. Megérdemelt jutalma nem is maradt el, királyunk a Ferenc József-rend keresztjével tüntette ki. A magyar kir. opera megnyitása után visszavonult a nyilvános szerepléstől, 1889-ben végleg nyugalomba vonult és négy év múlva, 1893. jun. 15-én meghalt.
