Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)
1910-11-05 / 246. szám
XLil. évfolyam. Szatmir, 1910. nov. hó 5., szombat. Előfizetési dij: Helyben: 1 évre 12 K, V. évre 6 K, */. évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre: „ .. 16.,,. 8 .. „ . 4.. „ ..150 Egy szám ára 4 fillér. ».VT.:--!•— ....... ■■■ -------------------■-jjjuus-s: Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Rékcczi-utoza S. szám. se Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a l»p kiadóhivatalában fir.ntondfik. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a Ir-gjtjtányosabb árban kfttóé- telnek. — Az apróhirdetések kózAtt minden szó 4 fiikor NyiHtér sora 20 fillér. □oszlott fellegek. A készfizetések rendezése. Megint egy illúzióval szegényebbek lettek a zavarosban halászók. Az illúzió az volt, hogy a készfizetésekre vonatkozó szakelőadói tárgyalások a mait pénteken eredméoyre nem vezetvén, a kormány abbeli törq&vése, hogy á'közös bank szabadalmának meghosszabbításával együtt a készfizetések- ügye is végrevalabára ren- deztessék, az issztrák kormány ellenállásán hajótörést fog szenvedni, minek folytán kénytelen lesz vagy lemondani, vagy pedig megadni magát az osztrák kor . □lánynak. Nem úgy történt. Nem is volt rá szükség, hogy úgy történjék. A szakelőadók tárgyalásainak eredménytelensége egyáltalán nem vont maga után válságot. A magyar miniszterelnök azért ment JBécsbe, hogy a szakelőadók nem tudván eredményre jutni, most már a két miniszterelnök rendezze az ügyet, vagy legalább is elősegítse a készfizetések kérdésének mielőbbi rendezését. A két miniszterelnök és pénzügy- miniszter megegyeztek. Megállapodtak a készfizetések rendezésének azon elvi alapjában, amely alapon a szakelőadók most már hamarosan ki fogják dolgozni a rendezés részleteit és amely alapon a két pénzügyminiszter mér is érintkezésbe lépett a közös bank vezetőivel. Akik ismerik magát a kérdést, a kérdés előzményeit és a magyar kórmány- nak programmjában s a trónbeszédben precíz kifejezésre juttatott álláspontját a készfizetések kérdésében, azok igazat adnak gróf Khuen Héderváry miniszterelnöknek, aki azt mondotta a megegyezés után, hogy a megegyezésre nem áll ez a frázis: „nincs győztes és nincs legyőzött“, hanem inkább az, bogy itt két győz1 es van. Közös megegyezéssel híven az egyik fél leverése által megoldandó közöl ügyről lévén itt szó, hiszen a közös bank és a készfizetések, ha nem is képezik az 1867, kiegyezés integráns részét, gazdasági és fináncpolitikai jellegüknél fogva mégis Ausztria és Magyarországot közösen érdeklő ügyek, egyik kormány sem akarhatta a másik állam kárát, sőt ellenkezőleg, mindegyiknek egyformán érdekében állott egy olyan megoldását keresni a bizony nehéz kérdésnek, hogy mindkét állam érdeke és elvi álláspontja érvényesüljön, hogy a bsnkezabadaiom most. már akadálytalanul meghosszabbiítaf hassók, még pedig nem a készfizetések kérdésének az elsimulásával, hanem természetszerűleg e kérdés megoldásával együtt. A magyar kormány e tekintetben abban a könnjü helyzetben volt, hogy a programmjában és a trónbeszédben kifejezett álláspontjától egy jottányira sem kellett eltávoznia. Nem állíthatjuk, hogy az osztrák kormány a megegyezésben a TÖvidebbet húzta, de azt igenis állíthatjuk, a következmények fogják bizonyítani, hogy a magyar kormány győzött. Érvényre juttatta a maga álláspontját, a magyar álláspontod, annak a kiegyezési, annak a dialisztikus álláspontnak szellemét, amely a Khuen-Héderváry-kirmány existenciájá- nak alapja, amely e kormány legfőbb célja. S. H. Gallérvédők Kardosnál! Budapest Jzataíwugyílwz. A husdrágaság BgySbea. A főváros törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésen határozati javaslatot fogadott el a hus- drágaság ügyében. A határozati javaslat értelmében az országgyűléshez feliratot, a kormányhoz felterjesztést, az ország törvényhatóságaihoz, köztük Szatmármegyé- hez átiratot intéz, amelyekben ezeket írja: Az ország állattenyésztése a fokozó dott szükséglettel sem mennyiségileg, sem pedig minőségileg arányosan lépést nem tartott. Sőt úgy látszik, hogy az állattenyésztés terén abban az irányban mutat kozó fejlődés, melyet a többi húst adó és gorsabban kifejlődő nyugati (tarka) marha fokozatos térfoglalásában észlelünk, sem volt oly mérvű, hogy a megnövekedett szükségletet kielégítette, illetve pótolhatta volna. Ilyen körülmények között a belföldi viszonyok, nevezetesen az ország mező- gazdasági helyzetének olymórvü megváltozása, hogy az a fogyasztó közönség hússal való élelmezési viszonyainak lényeges és állandó jellegű javulását lehetővé tegye, a közel belátható jövőben nem remélhető, úgy hogy közelfekvő a segitésuek az a módja, amely szerint a közóleimezés súlyos helyzetének enyhítése az erre egyedül alkalmas Balkán-piacok segélyével vitessék keresztül. Amidőn tehát az ügyben hozott közgyűlési határozatunk és a képviselőház, illetve azzal azonos szövegű és a kormányhoz intézett felterjesztésünk egy-egy példányát megküldjük, egyalkalommal arra kérünk benneteket: legyetek szívesek e kérdést a magatok részéről is megfontolás tárgyává tenni, ez alapon álláspontunkhoz csatlakozni, az ügy fontosságához mérten hasonló értelmű határozatot hozai és ahhoz képest az országgyűlés képviselőházához föüratos, a kormányhoz pedig felterjesztést intézni nemkülönben a siker érdekében szükséges és általunk megindított országos mozgalomban együttes eljárással résztvenni. ntla-e már a PeáK-tírcn I Hirka-estély. lesz ma este a „Kispipa“ vendéglőben. Kitűnő borok. Szalonsör á la Pilsen. Fityi zenekara játszik. A t. közönség szives pártfogását kór a „Kispipa“ vendéglőse. Egy szerencsétlen asszony szomorú története. A püspökladányi tafikopné tragédiája. — Saját tudósitónktól. — Bpest, nov. 4, A múltkoriban megírtuk, hogy özv. Békóssy Jánosná, a püspökladányi vasúti állomás tőzsdéjének kezelőnője nagyobb összeg elsikkasztása u án megszökött. A szerencsétlen asszony megható tragédiájáról most a következőket jelenti fővárosi tudósilónk : Aradon a MÁV uál málházó volt Bá- késsy János. A főnöke lopással gyanúsította, felfüggesztette állásáról, mire Bá- késsy hazament és felakasztotta magát. Halála után kiderült, hogy ártatlanul gyanúsították. Özvegye és hét gyermeke maradt kereset, vagyon, élelem nélkül. A családon segíteni kellett, nehogy közszájra kerüljön szerencsétlen Békéssy János ügye és adtak az özvegynek «z aradi pályaudvaron egy cukorkaelárusitó helyet. Szűkösen megélt ebből a nagy család, de szerezni nem lehetett belőle. Ekkor a sajnálkozás ideje már elmúlt, a vasúti vezetőség elrendelte a cukorkabódó lebontását, mert szüksége volt a helyre. Az özvegy hét gyermekével, (mind a hetet becsületesen nevelte, taníttatta, a legidősebb, Erzsébet, a polgári iskolába járt), kenyér nélkül maradt. Ugyanakkor a püspökladányi állomáson gazda nélkül maradt a dohánytőzsde, felajánlották Bákéssynének, aki összekoldult 400 koronát, amelyből 360 koronát adott a tőzsde megváltásáért és családjával elment Püspökladányba. A tőzsdében azonban minden volt, csak szivar és dohány nem. A szegény asszony úgy szerezte be naponkint a legszükségesebb készletet és gyermekeivel koplalt, csakhogy a tőzsdét elláthassa. A tőzsdében könyveket és újságokat is árult. Tudatlanságában, hiszen egyszerű parasztasszony, amit az újságokért és könyvekért bevett, odaadta dohányért, szivarért. Természetesen nem tudott leszámolni. Az állomásfőnöfe, aki az elszámolást vég i, megfenyegette. Az asszony félelmében becsukta a dohányosboitot és eljött Budapestre, hogy legalább a gyermekeit mentse meg az éhenhalástó). Az volt a szándéka, hogy gyermekeit elhelyezi, maga pedig szolgálni megy. Békóssy Erzsébet, a 16 éves leány, maga járt el mindenhová. Tegnapig sikerült öt apró testvérét az állami menhelyen egy öccsét pedig egy iparosmesternál ta- noncnak elhelyezni. Ők maguk pénz nélkül maradtak, kenyérre sem jutott, két napja koplaltak. Tegnap pedig két detektiv bevitte őket a főkapitányságra. Az asszonyt ugyanis
