Szamos, 1910. november (42. évfolyam, 243-267. szám)

1910-11-20 / 259. szám

259. szsm. Alit, évfolyam. B'üceasTs.Eä waswiäs*. Szatmár, 1910. nov. hó 20„ szombat. Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, V, évre 6 K, */. évre 3 X, 1 bóra 1 K rídékr*:.. 16 „ , 8 „ .. 4„ „ „150 Eb» Beán; ára 4 fillsr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rőkóczí-utcza S szám. £3 Teiafonszám: 107- Mindennemű dijak Szalmáin, a ísp kiadóliivatáléba:i firelenniMt----------- ■ ---------; . — ------ ---- ■ ■ -"«» Hi rdetések : K ;-srpcazi':-.ciés mellett, a iezjatinyusabb iffcan i Vfe*- telnek. — Az apróhirdetések kirótt minden nó 4 fülét Nyiíttér sora 20 ftííí-r. A képviselőljáz ülése. November 19. A polgári perrendtartás. Szivák Imre nagy elismeréssel szól a javaslatról, bár be kell vallania, hogy kisebb-nagyobb fogyatkozások vannak benne. Az értékhatár fölemelését nem tartja helyesnek, Bmig a bírói rendszer körül bizonyos korrektivumok nem történ* nek. Az albirákat át kellene tenni a tár­sas bíróságokhoz, a jobb erőket ki kellene választani s azokat soron kívül is elő kel­lene léptetni 8 esetleg magasabb hatás­körrel ellátni. Inkább kevesebb bíró le­gyen, de több fizetéssel. A Kúriát vissza kellene adni eredeti hivatásának. Ma a Kúria túl van terhelve munkával. A vá­lasztási bíróságot nagyoa szépen ellátná a közigazgatási bíróság is. Az ügyvédség helyzetéről szólva sürgeti az uj ügyvédi rendtartást. A javaslatot örömmel elfo­gadja. (Helyeslés jobbról.) Ságby Gyula melegen üdvözli az elő­adót, aki minisztersége idejében olyan lel­kesedéssel dolgozott ezen a munkán. Az értékhatár megállapítását nem tartja lé­nyegesnek. A váltó és kereskedelmi tör­vényszék megszüntetése a következménye a javaslat céljának, mely a jogegységre és a szakbiróságok megszüntetésére irányul. A Kossutb-párt nevében elfogadja a ja­vaslatot. (Helyeslés balról.) Lengyel Zoltán örömmel látja, hogy a Ház a jogszolgáltatás terén komoly munkához látott, a javaslatot kitűnőnek tartja, igazságszolgáltatásunk nincs hozzá berendezkedve, ezért modern alapokra kel­lene fektetni. Biráink túl varrnak terhelve. B 31 és 32. § t Í9 elfogadja, nem hátrá­nyos az a kereskedőkre. Az ügyvédi nu­merus klasszust követeli, mert az ügy védek tultengése rontja az igazságszol­gáltatást. Négy érdek, hogy ne lehessen mindenki ügyvéd. Hasonló a véleménye a közjegyzőségről is. A közjegyzők fele része nyomorog . . . Székely Fereno igazságügyminiszter: Na! (Derültség.) A 32. §-al szemben nem elfogult és a könyvilletókességre vonatkozólag hatá­rozati javaslatot fog beterjeszteni, mert a javeslat nem teljesen kielégítő. A törvény­hozásnak lépést kell tartani az élettel. Az életben a hitelezési csalásnak folyton újabb és újabb módot találnak ki, tehát a törvényhozásnak mindig újabb és újabb törvényt kell alkotni a csalások mega ka dályosására. Végül határozati javaslatot terjeszt be és a javaslatot elfogadja. Pop-Csiosó István kijelenti a nemze­tiségi párt nevében, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert ellentétben áll a nem magyar ejku lakosság érdekeivel. „Kineses Kalendárium“ 1911. évre csak 1 korona 50 fill. Beszerezhető WEISZ ZOLTÁN könyváruházában. Politikai birek. Az Osztrák-Magyar Bink főtanácsa tengnap délelőtt 11 órakor ülést tartott Budapesten dr Popovics Sándor bank- kormányzó elnökletével. Az ülés egyhan­gúlag elfogadta a bankprivilégium meg­hosszabbítására vonatkozólag a két kor­mány között létrejött megegyezést és fel­hatalmazta a bank vezetőségét, hogy kellő időben rendkívüli ülést hívjon egybe és az határozzon véglegesen a bankprivilé­gium meghosszabbításának ügyében A tanácsülésen még folyó ügyeket intéztek el, majd pedig a jelzáloghitel választmány tartott ülést. A függetlenségi és 48-as párt tegnapi értekezletéről nagyon szűk szavú kommü­A l/nrárcnnwi kézimunka vasar megkezdő- UNGER kézimunka IaCIÍ ClUoUliyi dött mélyen leszámított árak ™ üzletében. Asszíradon, Asszíria királya. — Tolstoj Leó elbeszélése. — Asszárkadon, Assziria királya, leigázta és meghóditolta Lahillié király biroda mát, lerombolta és fölégette valamennyi városát, lakosait szerteszéjjel szórta, katonáit leöl- döste, néhány hadvezérét lefejeztette egye­seket nyársra huzatott, másokat elevenen megnyuzatott magát Lahillié királyt pedig, aki foglyul esett, ketrecbe záratta. Éjjel, ágyában fekve, Asszárkadon király azon tűnődött, hogy milyen kínzással végeztesse ki Lahilliét, mikor egyszerre csak ágya közelében zajt hallott s egy szelíd te­kintetű, hófehórhaju aggastyánt pillantott meg. — Meg akarod ölni Lahilliét? — kér­dezte az aggastyán. — Igen, — feleié a király. — Csak még nem tudom, hogy milyen kínszenve­déssel végeztessem ki. — De hiszen Lahillié te vagy, — szólt az aggastyán. — Nem igaz, — szólt a király: — én — én vagyok; Lahillié pedig — Lahillié. — Te és Lahillié — egy és ugyanaz vagy. Neked csak úgy látszik, hogy te nem vagy Lahillié s hogy Lahillié máa, mint te­— Hogyan? Csak úgy látszik nekem? — szólt a király. — Én itt fekszem puha vánkosomon, szófogadó rabszolgáimtól körül­véve és holnap is, úgy, mint ma tettem, mulatozni fogok barátaimmal. Lahillié pedig ketrecbe van zárva, mint valami vadállat és holnap kilógó nyelvvel karóra húzzák, meg fog gebbedni s testét oda fogják lökni a kutyáknak. — Te nem veheted el az életét, — szólt az aggastyán. — Hogyan ? És az a tizennégyezer harcos, akiket megöltem s akiknek hullái­ból hegyet raktam! Én élek, ők pedig már nincsenek. Nos, látod, ugy-e, hogy elvehe- tem az életét ? — S honnan tudod, hogy már nin­csenek ? — Mert nem látom őket. S főkép azért, mert őket halálra kínozták s engem nem. ök szenvedtek, én pedig jól érzem magam. — Ez is csak úgy látszik neked. Te önmagadat kínoztad meg, nem pedig őket. — Nem értem — szólt a király. — S meg akarod érteni ? — Igen. — Akkor lépj ide közelebb, — szólt az aggastyán s egy vízzel telt medencét mutatott a királynak. A király fölkelt és a medencéhez köze­ledett . — Lépj bele a medencébe. Asszárkadon megtette, amit az aggas­tyán megparancsolt neki. — És most, mihelyt ezt a vizet ön­teni kezdem, merítsd fejedet a viz alá. Az aggastyán egy korsóból vizet öntött a király fejére, mire az nyomban lemerült a viz alá. S Asszárkadon király, mihelyt a viz alá merült, már nem érezte magát Asszár- kadonnak, hanem másvalakinek, egészen más embernek. S ahogy igy átalakult, úgy érzó, hogy pazar ágyon fekszik, nagyon szép asszony mellett. Az asszony odahajol hozzá és igy szól: — Lahillié, és kedves uram, ki vagy merülve a tegnapi munkától, ezért aludtál tovább, mint rendesen; de én nem akar­tam nyugalmadat megzavarni s nem éb­resztettelek föl. Most öltözködj föl és menj a nagyterembe, ahol a hercegek már vár­nak rád. (| ( A hercegek mélyen meghajolnak Lahillié előtt; aztán fölkelnek és parancsára RÓtil Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk a t, fcftißzlssffltk, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. im eilen & „Pannónia" szálloda mellett. - Szatmár és vidéke legnagyobb czipéraktára. VyifáftinTrlhnTlftnhr &z Ó8li ©8 téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bdrbä készült legifjabb divatul fekete és barna szinü úri-, női- és gyerm3tc-czipők

Next

/
Thumbnails
Contents