Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1910-10-14 / 228. szám
XLII. évfolyam. Szatmár, 1910, okt. hó 14., péntek. 228. Siam, Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, */* évre 6 K, V, évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. 16 .,8............ 4 „ „ .. 150 Egy szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákóczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjotányosabb árban kOsSt- tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyllttér sora 20 fillér. Eltemették a macskái. (T)A megyei függetlenségi párt legutóbbi gyűlésén dühöngött a béke. Hangok emelkedtek, hogy még egy elnökre van szükség, ami kitűnő gondolat és könnyen megvalósítható, különösen akkor, ha ama bizonyos második elnök, előbb készenlétben van, mint maga a gondolat s maga a gondolat a másodelnök előszülötte. Azután bizalmat szavaztak, ami mindig rosszat jelent és már Deák Ferencz mondotta, hogy rögtön eladná az olyan bank részvényeit, ahol az igazgatóság iránti bizalom szavazásban nyilvánul meg. Legvégül megmaradtak a régiben, ami aránylag jót jelent, mert azt meg a német példaszó igazolja, hogy „ritkán következik valami jobb.“ Közben Nagy Endre kabaré-előadást rendezett (nem a budapesti) és nyilvánvaló lett, hogy a pártprogramm csakugyan a régi, sőt az ősi, ősibb, mint Kossuth Lajos, olyan ősi, mint az ember, sőt még régibb, olyan, mint a politikus, amely tudvalevőleg egy közép-alakulat az ember és az élő, illetve élni akaró világ többi típusai között. Lenni, mindenáron lenni, sőt meglenni, ez a politika, párt-, felekezet- és valláskülönbség nélkül. A pártértekezlet azonban nem merült ki az alkotás és teremtés eme nagyonstilü munkájában, hanem a rombolás és temetés munkájából is részt kért. Eltemette a magyar közéleti fejlődés mindama, bár csenevész hajtásait, amelyek Irányi Dániel óta sarjadtak politikánk sivár talajában. A megyei függetlenségi párt azt mondja, hogy nem jó volt, vissza kell csinálni egészen Irányi Dánielig. Tudvalevőleg Irányi Dániel volt egyike a legnagyobb magyar demokratáknak, ez volt a főfoglalkozása, de nem úgy, mint az egyszeri báróról mondják, mert ő folytatta is a mesterségét. A pártértekezlet ellenben mindenről beszélt, mintha a bor árát kérték volna tőla, csak a választói jogról hallgatott. Azt felelhetnék, hogy azt sem mondták, hogy nem. Csakhogy ma már Magyarországon igen-t kell mondani. Az egész világon melegszik a föld és mindenütt egy kérdés, egy néma, nagy kérdés hallgat, vagy egy földrengető kérdés ordit fel a közéletben: mi lesz a népjogokkal és a ha'dással a demokrácia utján ? ! A megyei párt értekezlet ezt igyekezett nem hallani és ha egyéb sikere nem is volt, egy nehány derűs percet szerzett azoknak, akik hallanak és látnak. Kardos kalapja tarttfs I Általános sztrájk Franciaországban. Páris, október 12. Az Orleans-va8ut alkalmazottai este tartott gyűlésükön elhatározták, hogy haladéktalanul beszüntetik a munkát. Lyon, október 12. A Paris—Lyon—Mediterrainé vasúthálózat alkalmazottainak nemzeti szindikátusa az általános sztrájkot proklamálta, amely éjfélkor fog kezdődni. Páris, október 12. A kőművesek este gyűlést tartottak, melyben elhatározták, hogy holnap reggel általános sztrájkba lépnek. Az államvasuti alkalmazottak szindikátusa proklamálta az általános sztrájkot, hogy követeléseiket keresztülvigyék. Bizottságot küldtek ki, melynek feladata lesz a munka beszüntetésének időpontját elrendelni. A keleti vasút mozdonyvezetői és fűtői elhatározták, hogy sztrájba lépnek. Berlin, október i3. Liliéből táviratozzak : A vasúti sztrájk következményei egyre érezhetőbbé válnak. Itteni üzletemberek ma Párisba tett auto- mobilutakért 450 frankig terjedő összegeket fizettek, kz összes állomásokon hadi- felszereléssel ellátott csapatok toborzanik. Á vasúti tudakozódó irodákat tegnap megostromolták, mig végre plakátokon értesítették a közönséget, hogy egyelőre a vasutigazgatóság maga sem tudhatja, hogy a vonatok mikor indulnak, Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attüa-utca 2/b. (Molnár-ház.) Alaptőke emelés.*) Az intézetek normális viszonyok közölt akkor emelik az alaptőkét, ha az intézet fejlődése erős, vagy ha egy. újabb vállalat létesítése jelentősebb töke lekötését teszi szükségessé. Mindkét esetben jogos és indokolt is az emelés, mert az első eset megköveteli, hogy a kihelyezés és az alaptőke között meg legyen az arány, az utóbbi esetben pedig még inkább kell, hogy a társaság érdekeltsége mintegy elkülönítve legyen a betevőkétől. Látjuk, hogy a fővárosi intézetek (még azok is a melyek százmilliomos betétekkel rendelkeznek) dacára annak, hogy olcsó hitelt élveznek, milliókkal emelik az alaptőkéjüket éppen a fennebb megindokoltak alapján. Vagyis hova tovább csökken az az elfogult vélemény, hogy az intézet bonnitására a betét nagyságáról lehet következtetni és tért hódit az arányos eloszlás elve, a kihelyezett és a saját tőke között. Még a közelmúltban gyakori volt az a mérleg, amelyben az intézet alaptőkéje 100—150 ezer korona volt, mig a kihelyezése 4 millió koronát tett ki. Igaz, hogy a kihelyezési külömbözet nagy része a betétekből telt ki, de az is feltétlenül igaz, hogy ha valamely intézet igazgatósága a saját személyében egész vagyonával van érdekelve, sokkal óvatosabb a kölcsön adásban, mintha az idegen töke elhelyezését eszközli csupán. Véleményem szerint a helyi intézetek alaptőke emelése jogosult és nem mértéktelen. Nézzük csak a legújabb 4 pénzintézet (átlagos 5 hónap) jelenlegi állomány kimutatását. Kihelyezett kölcsön Alaptőke Betét Visszleszámitolás 5V2 millió kor. 2 „ „ 1,200,000 2 millió , Ezen számok csalhatatlan bizonyi'é- kai annak, hogy ezen pénzintézetekre szükség volt és ezen pénzintézetek bouni- tását fényesen igazolja azon körülmény, hogy részvényeit 5—15 korona ár emelkedéssel szívesen veszik. Hogy ezen pénzintézetek most alaptőkéiket felemelik az természetes folyománya a növekedő kihelyezésnek, mert ismétlem, hogy az az intézet nyugszik egészséges alapon, amelynek kihelyezése egyenes arányban van az alaptőkével. Természetesnek találom, hogy egyes intézeteknek fáj a fiatalok előrenyomulása és talán szívesen vennék az öngyilkosságukat is, de nem hiszem, nogy ebben gyönyörködni fognak. Elég nehéz- séggel kell megküzdeni minden uj vállalatnak hátha még a rosszakarat is teljes súllyal nehezedik rá. Összeköttetések hiányában egy uj fejlődő intézetnek nincs más útja, mint az alaptőke emelés, hisz legtöbb intézet az első évi mérleg nélkül szóba sem áll velők. Á régi intézetek rendelkeznek mindazon kellékekkel, hogy úgy maradjanak, ahogy vannak, Elismerem azt, hogy a helyi piacon a részvények túlhajtott áron kelnek és csakis ezen körülmónyaggasztó. Pl. az X bank részvényeiért fizetnek ma 90U koronát, holott ezen részvények valóságos belértéke 650 korona, hozzá számítva az idei várható osztalékot is 700 korona. Vagyis X bank üquidálása esetén a részvényt most vásárlók netto 200 korona vesztességeb szenvednének. Ugyanezen eset áll fenn Y bankra is. üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüsési és háztartási cikkek legolcsóbban szerelhetők be GYŐRIT KÁROLY iivegkereskedésében fcjacatmár- Németi, Deák-tér.
