Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1910-10-13 / 227. szám
227. Siam, Előfizetési dij : j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Melyben: 1 évre 12 K, l/j évre6 K, V4 évre3K,i hóre t K. | Rákóczl-utczs 9. szám. (23 Telafonszárn: 107. j Vidékre:.. „ 16 ,8 „ .. 4„ „ 150 j Mindennemű dijak Ssn tmftron, a fcip kiadóhivataléban i Eoy »aim ás*a 4 fitSér. fiaetenddk í Hirdetések : K észpéiufizetéé mellett, a in/rjutéoyosabb árita» kdMl íetnsk. — Az ajiróhird'itísek kftsAtt minijén *tA 4 ftBér Nyilítér sora -0 ffífér. XLII. évfolyam. Szatmár, 1910. okt. hó 13., isütörtök, Ä vármegyei függetlenségi párt közgyűlése. Mozgalmas élet a pártban. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, okt. 12. Á megszokott osöndes, a múltak eseményeinek zordon emlékén hazafiui bánattal eltelve tűnődő közgyűlések sorozatába élénk életet vitt bele a mai közgyűlés, amelyen a függetlenségi párt impozáns akaraterővel nyilatkoztatta meg azt a komoly elhatározását, hogy nemcsak élni csendben létezni óhajt a jövendőben, hanem kilépni a tettek terére, életet, vért önteni a pártba és a párt érdekeiért mindenkor síkra szállva, egyöntetűen fórumra állani minden közéleti eseménynél, amely a párt érdekeit érinti. Egy nagyon fontos, fölötte örvendetes és az életképes mülsödés elengedhetetlen alapját képező megállapodás történt a gyűlésen, amit a jövendőre nézve örömmel szegezünk la ezan a helyen. Kimondotta a párt, hogy nem frakcióban, nem Kossuth Ferenc vagy Justh Gyula elveivel, hanem egyöntetűen Kossuth Lajos elvei alapján egyedül azt a politikai elvet teszi magáévá és követi, amelyet Irányi Dániel elnöklete alatt 1884-ben tett magáévá a függetlenségi párt. Kimondta a párt azt is, hogy viszál- kodást, torzsalkodást nem tűr a kebelében, ez által erőit nem engedi eiforgácsoltatni s ennek nemcsak papiroson, jegyzőkönyvben, hanem az életben való keresztülvi e- lét mindjárt gyűlés után dokumentálta azzal nehány lelkes ember, hogy a választási harcok két ellenséges emberét : Lubv Géza képviselőt és kisebbségben maradt ellenfelét, dr. Jármy Bólét kibékítette. Részletes trdósitásunk a gyűlés lofo lyásáról a következő : Luby Gáza párteluök megnyitván a gyűlést, ösmertett.e az elmúlt választások eredményét, amely nem felelt meg a várakozásoknak, mert a legtöbb jelölt nem tudott az eljenpárt pressziójávaí megküzdeni. Az elnökség mindent megtett a párt érdekében, de felállított jelöltjeinek helyzete legtöbb he’yen kedvezőtlenné vált. Utal arra, hogy a mait héten a párt nehány tagja értekezleteit tartott, amelyen a párt uj szervezését határozták el, egyben neki, mint a párt elnökének bizalmatlanságot szavaztak. Védekezik a bizalmatlansági kérdés vádjai ellen, ösmerteti Nagy Lászlóval való barátságát, amely 1901 óta megszakadt. Annak dokumentálására pedig, hogy Csaba Ad >rján főispánnal való barátságának semmiféle politikai vonatkozása nincs, felolvastatja a főispánnak hozzá intézett levelét. Ezt a levelet Gsaba Adorján akkor intézte hozzá, mikor a psDyigei községi bírót a főszolgabíró felfüggesztette, mert egy penyigei zsidó azt jelenteje róla, hogy letépte a Jármy Béla zászlaját. A főispán hangsúlyozza a többek közt ebben a levélben, hogy bár társadalmi téren barátilag érez Luby Gézával, ez a barátság egyik részről sem kötelez politikai szívességekre. A múlt heti értekezlet azt nehézmé nyezte, hogy a párt nincs községenként szervezve. E inek ellenkezőjét az 1907. május 13-áa tartott közgyűlés jegyzőkönyvével igazolja. Az elnök beszéde után meglepő dolog történt. Egy egészen fiatal ur állott fel az elnök közeléből és egész komoly arccal, ami nem is egészen jól illet neki, azt indítványozta, hogy a közgyűlés szavazzon bizalmat Luby Gézának, egyben dr. Jármy Bálát, a választás ftlatt tanúsított viselkedése miatt, zárja ki a párt tagjai sorából. Az indítvány első részét csöndben hallgatta a közgyűlés a bizalmatlansági indítványnál azonban zajos „eláll*, „üljön le“, „kicsoda maga ?“ kiáltásokban tört ki, nem sajnálván eme kitörósközben néhány erősebb kifejezést sem. A politika berkeiben inkognito hü- eölő fiatal úrról mindössze annyit sikerült megtudni, hogy Nagy Endre a becsületes neve, borotválja az arcát és mindig az urak közt forgolódik. Többet legnagyobb utánjárással sem lehetett róla megállapítani. Alig csillapodott a titokzatos politikus merész indítványa nyomán kerekedett zaj, dr. Falussy Árpád emelkedett szólásra. — Néma hallgatója akart lenni — úgymond — a gyűlésnek, mert azt akarta látni, történik-e ma olyan irányú törekvés, hogy a párt tettekkel lépjen elő, fog-e igyekezni régi, három és fal éven át megtartott hatalmát visszaszerezni, e célból tömörülni. Sajnálattal látja azonban, hogy semmi ilyen do'og nem történik, hanem személyes huzavonákat visznek bele a párt ügyeibe, ami megbontja az egységet és elöbb-utóbb megszünteti a pártot. Nem oivakodásra, hanem egységre kellene pedig a pártnak törekednie, hogy ezáltal ismét erőssé tegye azt a függetlenségi zászlót, amit odafennt a vezérek elgyöngitetiek. Személyes inzultust célzó indítványokkal aláaknázzák a páriot és örömet szereznek a császári kirendelt munkapártnak. Kizártnak tartja, hogy az imént elhangzott indítvány a gyűlés bármely tagjánál visszhangra találjon, de ha ezt mégis elfogadnák, ő nyomban kilép Az óra. Irta: Sxomaházy látván. (Folyt, és vége.) Az öreg ember komolyan bólintott: — Ez . . . Ha vigyáz rá, mindent elér, amit csak önmaga akar . . . Hirt, állást, vagyont ... Ön az egyetlen, aki azt tudja ... Jó éjszakát . . . Erősen megrázta a Molnár kezét és a következő pillanatban már el is tűnt a hosszú Sándor-utca árnyékai között. * Mikor Molnár, vetkézés közben, a zsebóráját kitette az éjjeli szekrényre, gondolkodva nézett végig a nehézkesen ballagó mutatókon. — Bolondság, — mondta — az öreg csak tréfált velem ezzel az ideával ... De hátha valami kabalisztikus bölcseség rejtőzik az együgyű tanács alatt? Ej, mindegy, tehetünk vele egy ártatlan próbácskát. Lássuk csak, a vén klepsidra tiz percet mutat XII után . . . Legyen hát negyed kettő, ahogy a rejtelmes idegen kívánta. Előre igazította a mutatókat és nyugodtan, töprenkedós nélkül elaludt. Mikor reggel, álmos szemmel fölőbredt a rendes szokásához híven egy pillantást vetett a megsárgult nikkelóra címlapjára. — Hopp, — szólott ijedten — már elmúlt nyolc, pedig kilencre odabenn kell lennem a hivatalban. Gyorsan magára kapta a ruháit, megreggelizett és siető lépésekkel rótta végig a nyüzsgő Kerepesi-ut gyalogjáróját. Mikor a bank nagy lépcsőházában fölfelé haladt, csudálkozva látta, hogy a szolgák még ing ujjra vetkőzve söprik odafenn a szőnyegeket. — Mi az, — kérdezte — hát még meg sem kezdődött volna a hivatalos óra? A szolgák ámulva néztek a szeme közé. — Dehogy, — mondták — hiszen csak az imént ütötte el odakint a nyolc órát . . . — A nyolc órát? De most egyszerre eszébe jutott a misztikus öreg ember, akinek tanácsára az éjjel előre igazította a vén nikkelóra mutatóit. A velejében derengeni kezdett a tanács igazi értelme s gondolkodva ment be az irodába, ahol egy teremtett lélek sem dolgozott még rajta kivül. Olvasgatni kezdte az újságokat, de még a közepéig sem ért a vezércikknek, mikor az egyik szolga izgatottan bekukkantott: — Nagyszerű, — mondta, -- hogy itt van, a vezérigazgató sürgősen kéret valakit az urak közül. Molnár átsietett az igazgatóhoz, aki a közgyűlés ideje közeledvén, már kora reggel óta szorgalmasan dolgozott. Az igazgató nyájasan tekintett fel az írásai közül. — Derék dolog, — szólott, — hogy kegyed ilyen szorgalmas, — ma sürgős szükségem van valakire, akinek a vasúti szerződést lediktálhatom. De előbb töltsön magának egy pohár cognacot és gyújtson rá a skatulyából egy szivarra. Egész délig egyfolytában diktálta Molnárnak a szerződést s mikor délután a titkárja jelentkezett, kedvetlenül forgatta a vasúti ügy okmányait. — Talán jobb lenne, — mondta, — ha azt az ügyes fiatalembert küldenék be, akinek már délelőtt diktáltam . . . Molnár e naptól kezdte kitüntetett kedvence lett az igazgatónak. Minthogy télen- nyáron mindig a legelsőnek foglalta el a helyét az íróasztal mellett, csakhamar szemet szúrt a többi felebbvalóknak is s amikor a gyakornokok unottan, álmosan botorkáltak be kilenc óra után a hivatalba, a cégjegyzők lelkesedve mutogatták nekik az írásai felett görnyedő Molnár Lajost. üveg, porczefián, tükör, lámpa, képkeret, alpaoa és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fény űzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerelhetők be GYŐRY KÁROLY üveg kereskedésében Ssatmár - Németi, öeék-tór.
