Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)

1910-10-11 / 225. szám

(1910. okt. 11,) 225. szám. ,Elborult elmével. A átterelem bolondja. Regény egy Ms hátból. Aki a sziizanyától fél. Egy szerencsétlen, elméjében megza­varodott fiatal asszonyt őriznek most egy szegényes kis házban. Megörült. Elvette az eszét az a tudat, hogy szülői nem ah- noz adták feleségül, akit szeretett, hanem egy olyan emberhez kényszeritették, aki ugyan módosabb, mint a kikosarazott le­gény volt, de akihez soha sem vonzódott. Érzékeny bus története van ennek az elmebajos, szegény Kiss Máriának. És okulhatnak belőle azok, akik nem hallgat­nak a szív szavára, hanem mindig az anyagi érdeket tartják szemeik előtt. A fiatal, csinos Kiss Máriának évek­kel ezelőtt egy déli, jóképű csinos legény tette a szépet. A leány is vonzódott a legényhez, és legfőbb vágya volt, hogy majdan a hites felesége legyen. Ezt akarta maga a legény is, de nem akarták bele­egyezésüket adni a tervezett házassághoz a szülök, akik módosabb embert kerestek férjnek. A szerelmesek mindent elkövettek, hogy elháritsák utjokból a feltornyosult akadályokat, de minden fáradozásuk kárba veszett, mert a leány szülei kijelentették, hogy nem adják feleségül ahhoz a le­gényhez. A kikosarazott legény keserű köny- hullatások közt búcsúzott el a szeretett leánytól, akit biztosított arról, hogy ha nem is veheti el feleségül, de a szive örökké az övé marad. A szerelmes leány szomorú szivvel vette tudomásul a szü'ői döntést, de nem tudott tenni ellene semmit. Mikor aztán hírül hozták neki, hogy a más vidékre elszár­mazott legény családi tűzhelyet alapított magának, szivében mélységes keserűséggel nyújtotta kezét Sós Istvánnak, akn a szülei férjnek kiszemeltek. A házasság azonban nem tudta szi­véből kiölni azt a mélységes szerelmet, amelyet a legény iránt érzett. S noha később gyermeke is született, nem tudta megszeretni az urát, aki pedig gyöngéd érzéssel, féltő gonddal vette körül min­denkor. A fiatal asszony a szülés után nya- valyatörös lett. Majd később mindjobban búskomorság vett rajta erőt és hozzátar­tozói rémülve látták, hogy elméje mind inkább beborul a szerencsétlen teremtés­nek. A minap aztán hangos jajveszékelés hallatszott ki a szegény asszony szobájá­ból. Sirt, jajgatott és rémült arckifejezés­sel kiáltozott: — Megpofozott a szűz Mária, amiért nem mentem feleségül ahhoz, akit szeret­tem ! Hiába akarták lecsöndesiteni, nem sikerült. Folyton azt hangoztatja, hogy a szűz Mária pofozgatja elkövetett bűne miatt. HÍRROVAT. Kitüntetett szatmári ifjú. Kezűtsek Lajost, városunk fiát, aki jelenleg a Ko­lozsvári kereskedelmi iskola hallgatója, a »Magyarországi pénzintézetek országos szövetsége“ szorgalmának elismeréséül 600 koronás tanulmányi ösztöndíjjal jutalmazta meg. Gyászhir. Kulcsár Nagyiday Meny­hért kir. kúriai nyug. irodatiszt, 1848/49. honvédfőhadnagy f. hó 4-ón éjjel 3 órakor, életének 82-ik évében, rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. Az ököritói tüzkárosultak ügyében alakult segélybizottság Csaba Adorján fő­ispán elnöklete alatt szombaton ülést tar­tott. Megállapították, hogy az ököritói tüzkárosultak száma 275 s befolyt összesen 155,354 kor. segély. A segélyre szorultakat a károsodás arányában 5 osztályba soroz­ták. Az első osztályúak 944 koronát kap­nak, ilyen károsult vau 61; a második 78.1 koronát, ebben 89 károsu't, a harmadik 454 koronát, ebben 63 károsult, a ne­gyedik 200 koronát, ebben 27 károsult és az ötödik osztály, ebben 35 károsult van, 50 koronát kapnak. A segély kiosztás alá a belügyminiszter jóváhagyása után kerül. A debreczcni iparkamara közgyű­lése. A debreczeni iparkamara csütörtökön tartotta a nyári gyülósszünet óta eisö köz­gyűlést. Az elnöki előterjesztések során különösen kiemelkedő volt a kisipar gép­segélyekkel való fejesztésónek kérdése. Az iparfejlesztés n módozatát ugyauis a kor­mány elejteni szándékozik. A kamara érvekkel megokolt felterjesztésben fejti ki, hogy a kisipar ily fejlesztése mennyire szükséges, de egyúttal fölhívja a figyel­mét, hogy a kisipar nemcsak technikája tekintetében, de egyéb körülményeiben is fejlesztendő. Jelentést tett az elnökség a kerület háziiparának fejlesztésére szakadat­lanul folyamatban levő tevékenységéről; ismét hét újabb háziipari tanfolyamot szervezett a kamara és 5 háziipari köz műhelyt támogat. A tárgysorozat további részeiben behatóan megvitatta a közgyűlés a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisítására vonatkozó törvény reformját; ez ügyben még szakértekezletet is fog közelebb tartani. A Tátra temesvári vasútvonal, mint rendkívüli szükséges bor­davonal kiépítése érdekében a kamara mozgalmat indít. Úgyszintén lépéseket tesz több aktuális vasúti panasz orvoslá­sára. A husdrágaság kérdésében a közgyű­lés fölterjesztést tesz a kormányhoz, amelyben kéri, hogy minden egyoldalú, önző érdekeknek fólreszoritásával, az or­szág népességének kétségbevonhatatlan közérdekében, piacainak megfelelő húsel­látása érdekében haladéktalanul országos intézkedések tétessenek. Üsző és borjas tehéu díjazás Szat- mármegyóboD. A Szatmárvármegyei Gaz­dasági Egyesület a nagykárolyi m. kir- gazdasági felügyelőséggel együttesen ren­dezi e hó folyamán szokásos díjazásait. Kiosztásra kerül 1500 korona, Díjazások lesznek folyó hó 17-én Szentmiklóson, 20 án Pribékfalván, 24-én Avasujvároson, 27-ón Fehérgyarmaton. 28-án Kraszna bőiteken. A díjazások sikere érdekében az egyesület titkári hivatala a járási fő­szolgabírók támogatását is kikérte. Országos állatvásárok vármegyénk ben Okt. 17-én Nagypaládon, 18-án Ér- endrédon, 21 én Csengeren, 24-én Avas- újvároson, 28 án Magyarberkeszen, nov. 1-én Aranyosmegyesen, 3-án Erdődön, 7-én Nagykárolyban, 8 án Krasznabólteken és Szamoskrassón. A kis vasút szüretje. Tömött, zsú­folt kocsikat vonszol maga után minden­nap a keskenyvágányu daráló. Az ö szü­retje jól sikerült. Naponként több ezer embert forgat meg Szatmár és Szatmár- hegy között s bármily ellenségei vagyunk is a sok kalamitás miatt, amit egész esz­tendőben okoz a közönségnek, azt az egyet el kell ismernünk, hogy szüretkor sokan hasznát veszik. Ebből kifolyólag nem is egészen indokolatlan az az indít ványunk, hogy jó lenne közlekedését csakis a szüret idejére fenntartani. Hátha pihent erővel az óriási szüreti forgalmat tisztességesen le tudná bonyolítani s nem esne meg az, ami vasárnap megesett, hogy az a vonat, amelynek 10 órakor kellett volna a városba érkeznie, a Gőz- fűrész állomáson másfél óra hosszat állott s 10 óra helyett fél 12 órakor ért be. _______ Z A M 0 8__________ 3-ik oldal Addig az utasoknak ott kellett kuksolni a zsúfolt és teljesen sötét kis waggonokban. Arcképes cseléd könyvek. A meg­élhetési mizériák szomorú idején a cseléd- kérdés megoldása az egyik legfontosabb kérdés. Hiszen ez idő szerint oly sok a panasz a cselédek ellen. Sok köztük a tolvaj, aki csak arra les, hogy mit lehet elemelni szarkakészséggel abból a házból, ahol kenyerét eszi, ahol szolgál. A kör­nyékről bevonulnak a falusi ártatlanságok, akik hamarosan beilleszkednek a város könnyelmű felfogásába. Első kiképeztetósü- ket a cselédszerzö intézeteknek örökké „hely nélkül szolgáló“ delnőitől kapják, a „jóakaró és fölvilágosító“ kioktatás után az itt nyert egyetemi tanulmányaikat a lakásmizériáktól, husdrágaságtól amúgy is meggyötört családoknál érvényesítik. Nem mondjuk, hogy nincs jó cseléd. Yan, de kevés. így aztán teljes lehetetlenség biza­lommal cselédet választani, mert eddig a cselódkünyv nyújtott némi megnyugtatást, de ma már nem, mert széltébeu-hosszábau vigan hamisítják a cselódkönyveket és idegen könyvekkel keresnek helyet. A gazdasszony örül, ha végre olyan leányt fogadott, aki esztendőkig szolgált egy helyen és csak akkor lepődik meg, amikor ez a pompás bizonyítványokkal rendelkező kis fruska kifosztotta. A tetejébe meg az is kiderült, hogy a cselédkönyv nem is az övé volt. Mindezek egy fölmerült kitűnő ötlet kapcsán kerülnek felszínre. Az ötlet pedig az, hogy az aradi rendőrség arc­képekkel ellátott cselódkönyveket akar kiállítani, ami lehetetlenné tenné azt, hogy idegen könyvekkel, közismert tolvaj cselédek furakodjanak be a házakba. Ez igen üdvös dolog vo'na és éppenséggel semmi, vagy legalább is nagyon csekély költséggel járna a keresztülvitel s igy a kérdést az egész országbau egyöntetüeu oldhatnák meg. A székcsináló féktelen szenvedélye. A ritkaságként tűhegyre szúrt nyílttéri közleményeknek egy díszpéldányát fogtuk meg egy nyíregyházai lapban. Aki megérti a szókcsináló „féktelen szenvedélyének* irodalmi termékét, örülhet neki, hogy olyan éles az elméje. Tessék : „A kiállítási bíráló bizottság Mélyen tisztelt Nagyságos Tag­jaihoz Nyiregyházáu. Mélyen tisztelt Ke­gyes Nagyságos bizottságbeli Uraim! Alul­irt szenvedélyem féktelenség következté­ben : A Nagyságos titkár úrhoz panaszt torjesztettem be, melyben igaztalan eljá­rást nyilvánítottam. A vizsgáló bizottság teljesen és igaz lelkiismerettel vette figye- mében minden érdemes tárgyakat. Amint teljesen magam is mindent megvizsgálva a folyó hó 24. szám lapból később érte­sülve elismerésre méltó hirdetést találtam. A Nagyságos Titkár úrhoz irt későbbi levelem ellenére bebizonyult órdemesitésórt az elább nyilatkozott szenvedélyem elle­nére Alázatos tisztelettel kérek bocsánatot és mint szegény székcsináló egyén tiszte­lettel köszönöm a már meg is kapott 25 korona érdem dijat. Ezen kívül isten ál­dását kérve a Nagyságos bizottsági ta­gokra. Alázatos szolgáik Oroson Vass Aud- rás székcsináló.* Elfogott betörő. Eddig csak a lopá­sok terén működött Kovács József, máté­szalkai iparossegéd, de elő akarván haladni a pályán, megpróbálkozott a betöréssel is. A lopásokért sokszor büntetett betörő- újonc szombat éjjel kibontotta Katz Mór mátészalkai rőföskereskedő üzletének a tetejét s oda bemászva a portékát kezdte összeszedni. A debut azoubau nem sikerült, mert a zajt meghallották, Kovácsot meg­csípték, összekötözték és átadták a csend - őrségnek. Nagy Endre kabaréja. Talán még sohasem karolta föl az ország közönsége Nagy Endre Andrássy-uti kabaréját úgy, miut ebben a szezonban. A kabaré régi gárdája, Megyasszay Vilmával az élén

Next

/
Thumbnails
Contents