Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1910-10-02 / 218. szám
(1910. okt. 2.) 218-ik arím. SZAMOS 9. oldal f ^ r EGY LANGESZ TE IUI EKE. A század legnagyobb ifjúsági írója tudvalevőleg VERNED GYULA volt. A Magyar Kereskedelmi Közlöny hirlap- és könyvkiadó* vállalata ezen világhírű irótói most 30 kötetet adott ki, pompás nyolc színben előállított angol vászon diszkötésben. Egy .gy kötet i korona 90 fllérbe kerül, 2 korona 50 fillér bolti ár helyett. Itt bemutatjuk a VERNE kötetek rajzát, az eredeti példányok rendkívül esinos angol vászon dBszkötésben vannak. Alant felsoroljak a kötetek ciimeit, valamint a fordítók neveit. olyan regényíró talentum, mint Verne Gyula. A tanárok százai nyilatkozata szerint Verne könyveinél nemesebb, szórakoztatóbb és tanulságosabb könyvet nem adhatunk fiaink kezébe. Vállalatunk egyszerre 30 kötetet adott ki és a fordítás munkáját a magyar irodalom legjelesebbjeivel végeztette, u. m.: Mikes Lajos dr., Cholnoky Viktor, Bányai Elemér dr., Savoly Ferencz dr. stb. Az itt rajzban bemutatott egynéhány kötet csak tájékozást nyújt a kivitelre nézve. Minden egyes kötet gyönyörű angol vászon diszkötésbe, igazán pompás 8 szinü bekötési táblába Tan kötve. Egy-egy kötet 12 cm. széles és 19 cm. magas. A kötetek czimeit alant soroljuk fel. Minden egyes kötet 10 egész oldalas pompás rajzot foglal magában. A rajzok nemcsak a szöveghez pontosan alkalmazva készültek, hanem ami a leglényegesebb, korhüek. Egy-egy könyv terjedelme 200 és 240 oldal között variál. A kötetek feltűnő olcsó áron vannak felvéve, a mennyiben egy-egy kötet 1 korona 90 fillérbe kerül, bolti ára 2 korona 50 fillér. 5 kötet 15 korona 50 fillér helyett 8 korona 50 fillérért szállítunk, megtakarítás tehát 4 korona. 10 kötet vételénél 25 kor. helyett 16 korona 50 fillérért számítjuk és így 8 kor. 50 fillért takarít meg. 15 kötet egyszerre meghozatva 37 korona 50 fillér helyett 22 kor. 50 fill., tehát 15 kor.-val olcsóbba kerül. 20 kötet megrendelésnél 50 K bolti ár helyett 28 koronáért számítjuk, tehát 22 koronát takarít meg. Ha a megjelent 30 kötetet egyszerre megrendeli, 37 koronával kevesebbet fizet, mivel a 30 kötetet 76 korona bolti ár helyett 38 koronáért szállítjuk. 1. Bégum 500 milliója, 2. Bombarnac Claudius. 3. Branicáné asszony. 4. Chancellor. 6. Clovis Dardentor. 6. Dél csillaga. 7. Dunai hajós-Camp Öle sorsjegye. 8. Észak a dél ellen. 9. Falu a levegőben. 10—11. Grant kapitány gyermekei, 2 köt. 12. Győzedelmes Robur. 13. Három orosz és három angol kalandjai. 14—16. Hatteras kapitány, 2 kötet. 16—17. Jégsphinx, 2 kötet. 18. Keraban a keményfejü. 19—20. Két Kipp testvér, 2 kötet. 21. Orinokon keresztül. 22. Öt hét léghajón. 23—24. Sándor Mátyás, 2 kötet. 26. Servadac Hector. 26. Strogoff Mihály. 27 Tizenötéves kapitány. 28. Úszó város — Zártörők. 29. Utazás a főid központja felé. 30. Utazás a holdba, utazás a hold körűi. Megrendelések a Magyar Kereskedelmi Közlöny hírlap- és könyvkiadó vállalathoz küldendők, Budapest, VII., Dohány-utca 16—18. Megrendelhetők továbbá úgy a budapesti, mint a vidéki összes könyv- és papirkereskedőnél. Gyermekmese. Irta: Belle Pál. — Hiába: vannak az életben hangok, amiket nem lehet elfeledni. Lassan távolodó, felhőkön úszó orchesterből, valahonnan nagyon messziről szűrődnek el hozzánk. Az idő elterpeszkedik közöttünk és mi mégis halljuk, egyre erősebben halljuk. Eleinte gyönyörködünk sejtelmes dallamukban, azután megszokjuk, mint a szomorúságot és később . . . életszükségletünk lesz, hogy halljuk. Ringató hullámbölcsőikben alszunk el, beleduruzsolnak álmainkba és talán belehalnánk, ha egyszer elmaradna mellőlünk ez ez emlókmelódia. Holdfényes vizen távolodik egy csónak, valaki énekel benne és mi után merengünk könnyes szemmel. Tudjuk, hogy, aki elmegy, nem jöhet vissza, hogy örökre elmegy. Tudjuk, hogy ez a dal a távozó szorelem utolsó szerenádja. A szi vünk majd megszakad a búcsútól és mégis megnyugszunk. Az emlékek hervadása, a vissza-visszasodort virágszirmok megvigasztalnak az elveszített rózsakertért, az egykor virágzó valóságért. És belepusztulnánk, ha másként lenne. A férfi, aki ezeket mondta, kereszbe- vetette a lábát és hátraszegte a fejét. A szemét lehunyta s a két kezét, amint összetette, mintha imádkoznék. A leány szembe ült vele és azt mondta ■' — Nem értem. — Még mindig nem érti ? . . . Hát akkor igy . . Vannak illatok, amelyek sohasem' illának el az életben. Benne vibrálnak a levegőnkben, bágyadtan, mintha a mesék hát fátyolén szivárognának felénk. Néha & kávénkból árad ki, néha az omnibuszon csap meg, néha a párnáink lehelik álmainkba. Ilyenkor lehanyatlik a fejünk és szomorúság száll a lelkünkre. Nem gondolunk semmire, csak valami végtelen boldogságot érzünk. Azt érezzük, hogy igy jó és rossz lenne, ha másként lenne. Meg most sem érti ? — Nem. A férfi most fölállt, ideges léptekkel mérte végig a puha szőnyeget. Aztán megállt a leány előtt és erősen a szemébe nézett: — Nézze, — mondta, — nem akarok udvariatlan lenni és csakis azért beszélek virágnyelven. Az ilyesmit nem lehet nyersen kimondani. Majd egy példával. . . Olvasott-e gyermekkorában olyan könyvet, melynek az emléke máig elkísérte ? — Olvastam. — Ugy-e, hogy egy egész tündérvilág az, mely onnan visszareng? Ugy-e, hogy szép, szebb, mint az élet és ugy-o, hogy felejthetetlen ? nos, hát olvassa ma el. Majd meglátja: egyszerre vége a tündérvilágnak, egyszerre vége mindennek, egyszerre elfelejt mindent, ami szép volt ős csak valami keserű kijózanodásfélót érez. A leány hirtelen felemelkedett. — Vagyis azt akarja mondani . . . A férfi nyugodtan felelte: — Igen, az emlékeket nem szabad bántani. Az emlékeket csak a távolság romantikája tartja egybe. Ha hozzányulunk- összeesnek, mint a kártyavár, melyet a gyermek azért épít, hogy beléköltözzön. Látja, egyszer én is építettem ilyen kártyavárakat és azóta azt hiszem, hogy azokban élek, akár a mesekirályfi. És maga most messziről elnozza nekem ezt a várat és megmutatja, hogy kártyából van. Az emlékek mindig szebbek, mint az, amihez fűződnek. Mért hozta el nekem a valóságot ?... A leány most csöndesen a kerevetra süppedt és lehorgasztotta a fejét — Nem kellett volna eljönnöm. Ugy-e, ezt akarja mondani ? Nem szabadott volna eljönnöm.. . — Nem. A gyerekmeséket nem szabad újra olvasni annak, aki már nem gyermek. Mert megöli magában az örök gyermeket, mert egy világot temet el magában, amelyben és amelyből a felnőttek élnek. A férfi most cigarettára gyújtott és odament az ablakhozAlkonyodott. A hamvadó nyár a her- vadás illatát sóhajtotta be az elegáns, kis legényszobába s a közelgő ősz melancholi- áját belócsókolta a férfi leikébe. Alul a fákról leváltak a levelek és lassan, bágyadtan, mint a halott pillangók, hullottak le a violakék aszfaltra. — Jól van, — mondta halkan a leány, — akkor hát elmegyek. A férfi nem felelt. Lenézett az utcára és arra gondolt, hogy az élet már nem nyújthat neki semmit, aminél szebbet már ne nyújtott volna. Az ember egyszer virágzik életében, mint esztendőnként az akácfa. Mohón habzsolja a harmatot, csókolódzik a hajnallal, dorbózol az éjszakával, aztán lehullatja a leveleit, száraz, gémberedett karokkal még fölmered az égre, aztán vége. A leány feltüzte a kalapját és szelíd, bocsánatot kérő hangon búcsúzott: — Isten önneL Ne haragudjon, hogy megzavartam. Kezet nyújtott. — Elmegy? — kérdezte. — Elmegyek. Ne haragudjon ... Lassan az ajtó felé indult. A kezét már rátette a kilincsre, amikor a férfinek eszébe jutott, hogy kikisérje. Az ajtóhoz lépett és kitárta a leány előtt. Ebben a pillanatban az alkonyos szobában két könnyes szemmel találkozott a tekintete. Megremegett. Olyasmit érzett, mintha