Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1910-10-21 / 234. szám
2-ík oídal. SZAMOS 234. szám. (1313. «bt. 21. Különleges csipkefes- tés, hűen minta után Gyár foüzlet: Kossuth L.-utca 10. • Felvételi üzletek: Kazinczy-u, 17. Attila-utca 2. Hájíájer Pál, Szatmár máris bebizonyult az, hogy az osztrákok nem mennek bele a készfizetések fölvételébe. s Khuenék most már csak azon mesterkednek, hogy valami formulát találjanak a nemzet megtévesztésére. Lukács László pénzügyminiszter ezt úgy fejezi ki, hogy a szakbizottságok tárgyalásai arra irányulnak, hogy konkrété állapítsák meg azokat a feltételeket, amelyek beálltával a készfizetések kedvező felvétele megaka- dályozhatlanul bekövetkezik. Nagyon természetes, hogy ezek a feltételek olyanok lesznek, amelyek sohasem fognak beállani. Lukács Lász ó és vele az egész Khuen- Tkormány pedig el fog fogadni minden osztrák feltételt, csakhogy megmaradjon. Most ugyan még azt hangoztatják, hogy nem riadnak vissza a kabinetkérdés föltevésétől sem, azonban ez is csak Khuenék megtévesztő politikájához tartozik. Eszükágában sincs lemondani, ők maradnak minden áron, amíg Bécsben meg nem unják őket. A képviselőház szerdai ülése igen érdekesnek Ígérkezik. A lemondott horvát delegátusok ügyének elintézése előtt Lukács László fogja elmondani expozéját, amelyben ki fog terjeszkedni minden pénzügyi kérdésre s igy valószínűleg a bankkérdést is szóbahozza. A bonyodalmak azonban a lemondott horvát delegátusok miatt lesznek, amely ügyben Barzeviczy és Láng ellentétes álláspontra helyezkedtek. A delegációban ma a. tengerészeti albizottság vette tárgyalás alá a hadügyi költségvetésnek a haditengerészetre vonatkozó részét. Kardos kalapja tartós I Pusztulnak a magyarok Amerikában. Szatmármegyei emberek halálhíreAmerikai hireiuk állandó forrásából, a magyar nyelvű Szabadságból két hirt olvasunk, amelyeknek mindenike -szatmár- megyei ember szomorú haláláról szól. Itt adjuk a híreket szószerint, amint az eredeti forrás Írja : A különös rögeszme halottja. Klenár Pál, no. tonawandai lakos már évek óta egy kölönös rögeszmével küz dött, melytől nem tudott soha megválni. A szerencsétlen munkásember hosszú ideig feküdt tífuszban és midőn felépült, az a gondolat üldözte állandóan, hogy egy kis gyermeket csempésztek a gyomrába. A képtelen gondolat soha sem hagyta nyugodni, bár állapota annyira javult, hogy rendesen járhatott dolgozni. Az utóbbi időben Klenár állapota rosszabbodott és tragikus módou nyert befejezést a napokban. A szerencsétlen ember szept. 28 án este felöltötte a munkásruháit, hogy a gyárba menjen. Mielőtt elindult, hirtelen izgatottság fogta el. Szemei kidülledtek és villogtak. Kitört rajta a téboly. A dühöngő, mielőtt va!aki megakadályozhatta volna, szobájába rohaut, lehúzta a cipőjét a állandóan megtöltve tartott vadászfegyverét gyomrának irányítva, nagy lábujjával elsütötte a fegyvernek mindkét ravaszát. A sok sörét összeroncsolta Klenárnak az egész belső szervezetét s a boldogtalan pár pillanat múlva kiszenvedett. Klenár Pál több évtized előtt vándorolt az Egyesült Államokba egy azat- mármegyei községből (hogy melyikből, azt nem Írja a Szabadság). Temetése az amerikai magyarok nagy részvéte mellett ment végbe. A néger áldozata. Yérlázitó kegyetlenséget követett el egy néger téglagyári munkás egy fiatal magyar emberrel Rosetouban. Q-éczi Sámuel szatmármegyei, dobrácsapátii illetőségű honfitársunk a rosetoni téglagyárban dolgozott. Békés, szelíd természetű ember volt, akit mindenki szeretett. Egy néger munkás minden ok nélkül, csak azért, mert magyar volt, belekötött és egy téglával úgy vágta fejbe, hogy azonnal elvesztette az eszméletét. A szerencsétlen magyart bevitték ugyan a kórházba, ahol műtétet is végeztek rajta, sérülésébe azonban belehalt, mig a gyilkos négernek sikerült elszöknie s ha kéjre nem kerül, úgy a földi igazságszolgáltatás is elkerüli. Saerencsótlen véget ért honfitársunknak meghatóan szép temetést rendeztek & rosetom magyarok. A temetésre szükséges összeget is a magyarok adták össze részére. Szatmár az állatkínzók eldorádója. Mi történik az utcákon? Igen tisztelt szerkesző ur ! Hatodik éve, hogy Szatmáron lakom, de az állatkínzás oly sok példáját voltam kénytelen látni, amiket főleg a szegény lovakkal elkövetnek, hogy végre nem állhatom tovább, hogy e szabadon űzött kegyetlenkedésre a sajtónak, a müveit közönségnek, úgyszintén a rendőrségnek és osendörségnek a figyelmét felh.vjam. Mikor ezelőtt 6 évvel az állomáson kiszálltam, a legelső látvány egy félöl fával megrakott taligát vonszoló szegény ló volt, a melyen egy jól megteremtett emberi alak lovagolt Valósággal bosszankodtam, hogy nem találtam a közelben rendőrt, a kivel az atyafit leszállíthattam volna, mert én előttem akkor még teljesen uj dolog volt, hogy egy nehéz terhet vonszoló lóra válási még fel is ülhessen. Azóta azonban a taliga kiment a divatból és most már nem t&lyigában kínozzák a lovat. Oly borzalmas módon és nyíltan folyik nálunk uton-utfólen a lókinzás, oly vérlázitó jeleneteknek vagyok sokszor tanúja, hogy a föliudulástól reszketés fogja el az embert. A többek között láttam egy részeg kocsist, a ki végső dühében egy éles bicskát döfdösött a szegény kimerült ló orrába, ahonnan osak úgy osurgott a vér, mikor pedig rászóltam, engem fenyegetett a bicskával, úgy, hogy jónak láttam odébb vonulni. Láttam egy túlterhelt lovat ásóval verni addig, mig összeesett (a rémes ütések hangja még most is a fülemben van), egy másik ember-állat a szó szoros értelmében kiütötte a ló szemét a nagy püföléB'oen. A múlt télen láttam egy embert, aki egy betegen vánszorgó lovon ült, mig a ló farkához egy kis szánkó volt kötve, a szánkón egy fin ült, a ki a lovat ostorcsapásokkal ösztönözte a gyorsabb menésre. És ilyen eseteket tudnék még vagy százat. Sokszor gondolkoztam magamban, hogy ha én — aki egész nap mat a hivatalban töltöm - látom mindezt, hát miért nem látják a csendőrök, akik egész nap az utcán vannak ? Miért lehet éppen itt Szatmáron az amúgy is agyonsinyar gatott gebéket; ha nem bírják az aránytalanul nagy terhet, az utcán, a közönség szemeláttára agyonverni? Miért oly közömbösek itt az emberek, kik részvétlenül szemlélik e szívfacsaró jeleneteket, mert ha „'mir született lunak, mir nem püspöknek?“ Holott más városokban, például a „vad“ horvátok között, Zágrábban a rendőr megállítja és a fél rakományt is lerakatja a kocsiról, ha látja, hogy a lovak azt nehezen bírják. Ezenfelül 10—20 korona büntetés olyan biztos, mint a szent- irás. Hogy ugyanott például a szárnyas állatokat ölben kell vinni nem pedig a lábuknál fogva, fejjel lefelé, ezt alig merem említeni, mert talán el sem hiszik itt. Mert itt az állatvédelemmel senki sem törődik, egyszer láttam egy osendőrt beleavatkozni a dologba, csak hogy az is a lovat ütni segítette. H. 0. hírrovat. A honvédség koréból. A király Bistei Gönczy Imre ezredest, a szatmári 12. honvéd gyalogez ed parancsnokát, ezredénél létszám fele t való vezetés mellett, a honvédelmi minisztérium XI. csoportjának főnökévé nevezte ki. — Sgardelly Cézár főhadnagy Nagykárolyba, Budaházy Mihály zászlós Máramarosszigetröl Szat- márra helyeztettek át. Ev. egyházlátogatás. Dr. Meskó László v. igazságügyi államtitkár, egyh. megyei felügyelő é3 Materay Lajos főesperes a mai napon városunkba érkeznek, hogy a tegnapra jelzett egyhásvizsgálatot megtartsák; az ezen alkalommal tartandó prezsbiteri ülésre (d. u 5 óra, Rákóci-u. áll. el. iskola) az egyháztanács tagjait ez utón is újból meghívja az egyház elnöksége. Szab&dkó műves-páholy Nagykárolyban Több nagykárolyi, szatmári é* nagybányai úri ember mozgalmat indított egy szatmármegyei szabadkőmüves-páholy szervezése iránt. A páholy székhelye Nagykároly lesz. Öngyilkosság. Kajna Vaszil, buján- házai földmives tegnap a háza padlásán beretvával elvágta a nyakát. Mire teltét észrevették, halott volfc. Tettének okát nem tudják. A Hermann-Bendiner kacnarazeue- hangverseny, amely eredetileg tegnap estére volt tervezve, e hó 27-én lesz megtartva. Gallérok gőzmosása mi Tűkörfénnyel nófehérre tldj táj er Pál Szatmá p Gyár főüzJ t* Felvételi üzleti let Kossuth L.-u. 10- äk: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be QYŐRY KÁROLY üvegkereskedésében Szatmár-Németi, Deák-tér.
