Szamos, 1910. október (42. évfolyam, 217-242. szám)

1910-10-19 / 232. szám

\ XUI. Évfolyam, Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K, l/j évre 6 K. V» évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 ............. 8 .. 4...........1-50 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákcczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Sz.\tmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendók. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjntftnyoaahb fcrban kezel­tetnek. — Az apróhirdetések között minden **ó 4 flifcée Nvilttér sora 20 Wfér. • .4 ; 4­WF Schönaich a hadseregről. A delegáció hadügyi albizottsága. Budapest, okt. 18. Megint működik a delegáoió. Sőt most kezdődik csak igazán a puhitás. Ami eddig történt: Láng Lajos szervilizmustól csö­pögő beszéde a királyhoz, a király trón­beszéde és Aehrenthal expozéja mind csak bevezetése volt a mai nap nagy esetné nyének. Ma délelőtt mondta el ugyanis báró Schönaich közös hadügyminiszter a hadügyi expozét, amelyben rendes szokása syerint szívhez szóló zokogással keseregte el a hadsereg nagy bajait. A delegációk tanácskozásaival pár­huzamosan tovább folynak Bécsbeu a tárgyalások a Khuen-kormány nagyszerű kívánságai ügyében. A magyar iparnak a hadsereg-száliitásokban való arányos része­sedése ugyan már a koalíciós kormány első delegációja alkalmával annyira elha­tároztatott, hogy az összes legrészletesebb kiadások és a szállítások már négy év óta tényleg ezeknek a rendeleteknek alapján történnek, — de most megint erről tár­gyalnak. A katonai büntető perrendtartás nyelvét illetőleg tovább fognak tanács­kozni, mert Béos még nem hajlandó meg­engedni, hogy Magyarországon a hadbíró­ság magyar nyelven tárgyaljon, hasonló­képpen a készfizetések felvétele körül is oajob vannak. De csak átmenetileg, mert végül a magyar kormány mindent telje­síteni fog, amit az osztrákok követelnek. Hiszen ezért adtak a béosiek pénzt a vá lasztásokra. Osztrák pénzen szerezték a többséget, osztrák érdekeket kell szol gálniok. A delegáoió hadügyi albizottsága ma délelőtt tiz órakor kezdte meg ülését, amelyen Sohönaioh közös hadügy­miniszter elmondta expozéját. Kardos kalapja tartós I Egy rendelet. A kereskedelemügyi miniszter rende­letet adott ki a protekciókeresés ellen, vagy igazabban szólva: ő is kiadta azt a bizonyos rendeletet a protekció ellen. Mert a rendelet és a törekvés, amelyet e rendelet szolgál, nem aj. Miniszter hiva­talbeli elődje, Kossuth Ferenoz is kiadott egy hasonló aktát, a protekció azért egészségesen túlélte az ő szigorú rendele­tét, aminthogy a Hieronymi rendelete se lesz a temetője Erős szerzet az a protekció. Sem a gyomra nem olyan kényes, hogy le ne tudna nyelni és meg ne tudna emészteni egy árkus miniszter papirost. Attól tartunk, hogy megijedni ettől a rendelettől osak azok fognak, akiknek eddig sem volt bátorságuk', vagy alkalmuk, hogy a protekcióhoz folyamodjanak. Hogy a protekció ilyen irtózatos, minden mi­niszter erejével dacoló hatalommá tudott lenni Magyarországon, sőt azt hisszük, nemcsak Magyarországon, annak csak egy elfogadható magyarázatát találhatjuk. S ez az, hogy az anyagába tiszta, igaz érték is vegyült Mert minden erkölcs nélkül se ilyen erőssé, se ilyen tartóssá nem izmosodhatott volna. Ha a protekció ereje ilyen általá­nossá és mindenhatóvá tudott lenni, akkor úgy keli lenni a dolognak, hogy amit müvei, nem csupa visszaélés. Nemcsak a tehetetlenséget és érdemnélkülvalóságot viszi előre, hanem rá van szorulva a te­hetség és az érdem is emelő erejére. A talentum és a szorgalom Í3, protektort kell, hogy keressen és találjon magának, ha azt akarja, hogy észrevegyék és méltányolják. íme, ez az, ami oly leírhatatlan erőt ad a protekciónak, mert erkölcsöt is ad neki. S mig ez az erő ki nem vész az izmaiból, nem is lehet elbánni vele soha. A protekció, az illetéktelen protekció ellen való küzdelem egyet en igaz és hatásos fegyvere: a tehetségnek, az érdemnek, a szorgalomnak, a jóravalóságnak szerető figyelése, észrevevése és kiemelése. H» az érdemeseknek elegendő pro­tekció lesz a maguk érdeme, akkor a tehetsógtelenság és haszontalanság beval­lása lesz az, ha valaki protektort keres magának. Már pedig az ilyesmivel azok szeretnek legkevésbbé eldicsekedui, akik a legtöbb jogcímmel tehetnék. De amig igy nem lesz a dolog, a protekciót nem lehet agyonütni, mert az igazság nem engedi, hogy meghaljon. Kötött kabátok fehér, piros, szürke, sötétkék és fekete színek-* UNGER kézimunka ben kaphatók ....... üzletében. Leánykérés. Irta: Henry Bordeaux. Rosay Armelle kisasszony abban a rémületben él, hogy pártában marad. Hu­szonöt éves lett és még senki sem kérte meg a kezét. Bár csinos leány volt, nem vették észre, mert tartózkodó és félénk volt, mikor a fiatal leányok nem azok többé. És hogyan is lennének ? Van is ma az embernek ideje fölfedezni a kec-eket, melyek maguktól nem kínálkoznak. Ő kész lett volna ugyan kinálni az övéit, de nem készítette őt elő rá a sportoló laikus és emancipált nevelés, de különben is gondo­san őrködött fölötte a nagyapja, a nagy­anyja, kik lelkiismeretesen helyettesítették elhunyt szüleit. Nyugalomba vonult kiskereskedők vol­tak, szelídek és becsületesek, kik úgy vi­gyáztak az unokájokra, mint valami ve­szélyben forgó kincsre, távol tartották tőle a fiatalembereket, megválogatva az össze­köttetéseket, a rokonokat. Armelle az ö regényes lelkületével ártatlanul találkozásokról, szökésekről, szök- tetésekről ábrándozott s mindenféle külön­leges szentekhez fohászkodott, hogy férjet találjon. De nem történt semmi. Természetesen nem tudta, hogy Mor- teau Raoul, a közjegyző irodavezetője az époly félénk és tartózkodó ember, mint ő, megpillantotta őt és láttára nem érezte azt a félelmet, melylyel a fiatal leányok ren- désen eltöltötték, komolyan kezdett rá gondolni. Ez a helyzet végtelen hosszúra nyúlt volna, ha a szomszédos járásban egy köz­jegyzői állás nem üresedett volna meg. Morteau Raoul csak házasság révén lehetett közjegyző, a közjegyzői iroda ma­gas vételára miatt, mit csak hozományból lehetett fedezni. Hosszas habozás után el­küldte tehát az apját, egy nyugalmazott adópénztárnokot Rosayókhoz, kik épen nem számítottak erre s kiket ez a látogatás roppantul megzavart, mert semmitől sem féltek jobban, mintha zavarták őket meg­szokott életrendekben és már egészen össze voltak nőve az ő kedves unokájokkal. Mindenekelőtt tisztába akartak jönni vele, mi indíthatta Morteauékat erre a lé­pésre, hol ismerkedhetett meg a kérő Ar- mellel? Tudakozódni, információkat sze­rezni akartak. A két öreg udvariasan ké­sőbbre halasztotta a válaszát s elfogadták az egy heti halasztást, melyet az öreg Morteau ajánlott. Tüstént maguk elé citálták a leányt. — Hát nekünk nem is szólottái . . . — Nagyon rosszul tetted, hogy titko­lóztál előttünk. Armelle tiltakozott. Amint meghallotta, mi történt, legott szerelmes lett Morteau Raoulba, kit épen nem ismert s kijelentette, hogy örömest elfogadja őt. A nagyszülei leverten, busán várták az öreg Morteau második látogatását s hiva­KÓtfc Simon aagyválasztéku eipórakiárát ajánljuk a t. WJflzksífMK, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. lm közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Siatmár és vidéke legnagyobb czlpőraktára. Figyelmeztetés! Az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál, jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents