Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)

1910-09-21 / 208. szám

x;;;, ^*o 'ííffir. 1 «0. szapt. hó 21., szerda. / 910IX. 22 • *■ 208. kara,' . FÜCSCÄ1STIJEM WIMTÄ12 IíAPISjüJP« Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K.'/, évre 6 K. */, évre 3 K. 1 hóra 1 K Vidékre:.. .. 16 ............. 8............ 4 .. > .. 150 Eg y *xám ára A fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákcczi-uloza 9. szám. na telefonszam: 107. Mindennemű dijak Szalmáron, a lap kiadóhivatalában fivelendAk A város jövő évi költségvetése Tegnap délután tárgyalta a városi tanács a szaktisztviselők bevonásával a város 1911, évi költségvetési előirányzatát. Novak Lajos főszámvevö előterjesztése szerint a jövő évi szükséglet kerek összeg­ben egytnillióhatszázhuszezer korona. Eb­ből 1,330.000 koronának rendes költség- vetési fedezete van, 290,000 korona hiány pedig 442,000 borona állami egyenes adó alap után ó6 százalék potadó kivetésével nyer fedezetet. Az állami adóalap az álta!ános ház- béradó behozatala folytán 100,000 koro­nával emelkedik. Ennek megfelelőig a községi pótadó is 66,000 koronával növek­szik. Más szóval a körülbelül 120,000 ko­ronával emelkedő szükséglet fedezetére a községi vagyon jövedelmén felül még 290.000 Korona lóvén szükséges, a köz­ségi pótadó százalékát lejebb szállítani nem lehet. A büdzsé emelkedését a közgyűlés által vállalt terhek törlesztése, tauitókháza, internátusok segélyezése, szolgák, rend­őrök fizetési pótléka, illemhelyek, Pan­nónia uj fütöberendezese, fertőtlenítés költségei sib., továbbá az újabb kölcsönök kamata, valamint a Fehérház bérjövedel­mének és az erdei bevételeknek csökken­tése idézi elő. A városi kezelésbe vett felső keresk-d-dmi skolánál 7000 K fedaze'­len hiány mutatkozik, ami egymagában is 2 százalék községi adónak fe el meg. Mint figyelemreméltó jelenség emlí­tést érdemel, hogy a villamos mii a köz­világításhoz szükséges áramot megtérítés nélkül szolgáltatja, ami 25,000 korona megtakarít ást jelent a közpónztárnak. A költségvetés közszemlére tétel és sokszorosítás után szabályszerű tár yalás alá kerül. A tanács általánosságban a fő­szám vevő előterjesztését elfogadta. oklevele« építész Tatorján István építési irodfja Szatmár, Rákóczi-u. Fogarassy-ház. vállal mindenféle építkezést, tervek, költség vetések készítését, művezetést és ellenőrzést. Bocsánatot kérünk, de bekíildetett az alábbi levél! Köztisztasági [közlemények. Bocsánatot kérünk, mert így illik kezdeni, ha a közti ztaság kérdéséhez merünk hozzászólani, bocsánatot kérünk úgy az illetékes hatóságtól, mint annak köztisztaságellenes félhivatalosától, — de, tetszik látni, igazán nem térhetünk ki a közlés elől. m°rt a közönség követeli, hogy Hirdetések : Készpénzfizetés mellett, a |e(.jntáayosai>!> árban k&zeí- Üstnek. — Az apróhirdetése!* kózöít minden szó 4 fülét. Nyílttér sora 20 fillér. leveleit közreadjuk és nekünk ez a köve­telés olyan legfőbb parancs, a melynek teljesítését kötelességünknek tartjuk. Az alábbi levél komoly és előkelő úri ember tollából ered, aki sokkal komolyabb, semhogy kötekedási szándék­ból leveleket írogatna és főként: szavahi­hető ember, — nem lehet csak úgy ni, lehazudtolni. Ez az előkelő úri ember a követke­zőket írja: Koleraveszély. „Vészkiáltás zug végig az országon ; a kolerajárvány kisértete mindenkit féle­lemmel és rettegéssel tölt el és ideges sietséggel késztet előzetes védelmi intéz­kedések megtételére, hogy embertől telhető módon lehetetlenné tegyük az emberiség ezen ellenségének pusztító bevouulását. Látjuk és olvassuk, hogy mindenütt, elsősorban azonban a népesebb városokban a legmesszebbmenő szigorral végrehajtat­ják a prophilactikai szabályokat, csak Szatmár városa nem mozog ; olyan nem­törődömséggel CBiuáínak itt mindent, mintha nem is volna tudomásuk ezen a hatásában kiszámíthatatlan járvány veszélyéről, jól­lehet ezen vész az ország több helyén halálthozó hatását u»ár éreztette Nyílt, pestises levegőt árasztó caná- lisok, hetek óta összehordott szemétdom­bok, ezen nagy lakosságú város legforgal­masabb u'cáiu levő cauálisok tele haladé­kokkal a legeclatánsabban szólnak arról, Smyrna munkákban, u. m. párnák, szőnyegek és hintaszék UNGER újdonságokban gyönyörű újdonságok érkeztek .... fcézimnnta üzletébe-'5. Rettenetes Iván. Irta: Michel Provins. (Fövi.) — Körülbelül bizonyos vagyok benne, hogy a férjem megszimatolta a valót. Gya­nakszik és kutat s ha nyomra jön, könyör­telenül, egész hidegvérrel boszut fog raj­tunk állani. Amint ismerem őt, hiába rin­gatnék illúziókban magunkat, párbaj lesz avagy merénylet, vagy mind a kettői — De hiszen a te férjed inkább ked­ves, jámbor embernek látszik, jegyezte meg a zeneköltő tettetett nyugalommal. Bár ritkán érintkeztem vele, én úgy látom . . . — Oh, ne higyj a látszatnak. Mikor Délamerikában utazott, két tragikus histó­riája volt, amelyekről hallgat, de amelyeket én jól ismerek. Ezek a legnyugodtabb külső alatt, borzasztó akaratot, minden skrupulus teljes hiányát árulják el nála. Brutálisan alattomos az én Ivánom! — Ki az az Iván? — Nos ő, a férjem! — Én mindig Ferencnek hallottam őt szólítani. — Én adtam neki ezt a nevet, mert iszonyodom a másiktól, pedig hát az az igazi keresztneve s az felel meg igazán a természetének. — És mi hitette el veled, hogy Fe­renc, hogy Iván sejt valamit? — Sok minden; a magatartása, a kórdezösködései. — O, aki sohasem tuda­kolta tőlem, mire használom föl az időmet, most minduntalan tudakolja, — a célozga­tásai : beszél te rólad, a zenédről, a pró bálákról és merőn néz reám, hogy lássa, vájjon nem jövök e zavarba ! — VMgos! Mindez nem természetes. — Még kevésbé az, hogy múlt vasár­nap Saint-Germainben, amint a villánk kertjében sétáltunk, hirtelen forgópisztolyt rántott elő a zsebéből . . . tudod, hogy nagyon erős e fegyvernemben ? — Nem, ezt nem tudom, — felelte Vaugelin szepegve. — ügy, hogy nagy hírben áll a cél­lövők közt. Tehát kirántja a pisztolyát s elszántan, mosolyogva mondja: Látod azt a legyet amoda a falon? Lelövöm 1 És lőtt és a légy odatapadt döglötten a falra. Amint látta, hogy elsápadok, megjegyezte, hogy sohase hüledezzem, ha akarom, akár egy tucatot lepuffogat ily módon. És ezt célzatosan tette, nagyon is érthető okból. — Okvetlenül — mondta a zeneköltö. — Ma, hogy eljöttem hazulról, külö­nösen nézett rám, nem tudom, nem kö­vetett-e. — Oh édesem, mennyire aggódom miattad 1 — Én meg tégedet féltelek . . . meg fog ölni! — Ah! bánom is én ; én csak művész vagyok, sohasem volt fegyver a kezemben, nem tudnám magamat védeni ... de azért nem félek! RÓÍb Simon nagyválasztégn cipóraktárát a t. VeVÍI(5z5ii$$ífle1(, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — S::aűaár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Figyelmeztetés! Az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents