Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)

1910-09-20 / 207. szám

2-;k oldal. SZÁM OS (liílü. szept. 20.) 207. szám. Gallérok gőzmosása i Tűkörfénnyel nófehérre lájtájer Pál Szatmá «I Gyár föüzlet Kossuth L.-u. 10. l* Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. fog tovább közjogi vitákba elmerülni, ha­nem a gazdasági és szociális viszonyok javítását fogja ezáltal kitűzni. Méltóztas- sanak szervezetünk mellett továbbra is kitartani még képviselő választásokkor is és csak arra szavazui, aki az általános, egyenlő, titkos választói jog hive. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy ezen rövid sza­vakkal az urak figyelmét felhívtam és lép­jenek be azok sorába, akik az egyenlőség alapján akarnak építeni. Ez az én kéré­sem és óhajom és higyjék el, ez az Önök érdeke is (Hosszas éljenzés és taps.) Az éljenzés lecsillapultával lapunk illusztris munkatársa: De Gerandó Félix gróf beszélt, a ki fiatal hévvel, jeies szó­noki képességgel magas színvonalon álló beszédben mutatott rá arra, hogy az or­szág mai helyzetének nélkülözhetetlen szüksége az általános, egyenlő, titkos, közsé­genként való szavazati jog. Mindenkit meglepett a fiatal szónok biztossága, beszédének tartalmas volta és a külpolitikai viszonyokban való feltűnő jártassága. Utánna dr. Biauner Mór bpesti ügyvéd fejtegette, hogy micsoda gazdasági előnyök­kel járna az országra az általános választói jog, amely végre letörnéa nagybirtokos osz­tály káros uralmát és viszonyainkat összeha­sonlította azon külföldi államokéval, ame­lyekben már megvan az általános válasz­tói jog. Haypál Benő budai ev. ref. lelkész volt a következő szónok. Az országszerte hires lelkész már mint szónok is nagyfokú érdeklődést keltett hangjával, mely tény­leg impozáns, és ehhez az orgonabugáshoz, hasonlító kellemes hanghoz, ahhoz a fel­tűnően férfias, szimpatikus megjelenéshez csak méltó volt tartalmánál fogva a beszéd is, melyet a közönség lelkesen megtapsolt. Beszédében azokkal vitatkozott, akik féltik a magyarság hegemóniáját a válasz­tói jogtól és érdekesen cáfolta az ellen- véleményeket. Ezután dr. Kelemen Samu, városunk orsz. gyűl. képviselője beszólt általános tetszés között. Beszédében a következőket mondta: T. Polgártársaim! ügy érzem, hogy ezek után a fényes beszédek után, amelyek fényes kinyilatko­zásai a fényes gondolatnak felesleges mun­— Nini! — mondta Vaugelin a mun­kájáról föltekintve, — ma még korán is jössz, édesem. — Igen, már türelmetlenül kívántalak látni, — mondta Natália kissé csalódottan. — Szép tőled ... De megengeded, hogy írjak tovább. Egy kvintet találtam, mely bámulatosan fejezi ki a tárgyakat ragadósakká tevő nedvességet. Ez rend­kívüli lesz mikor énekelni fogod. — Én fogom énekelni? — De mi lelt tégedet ? Mit jelent ez az izgatottság? — Végre fölhagyni móltóztatsz hát az élucubracióiddai és velem is kegyeskedel foglalkozni ? — Élucubració! — dörmögte Vaugelin sértődve ... — Bajod van talán? . . . Gondok nyomnak ? Mi történik veled ? — Az, hogy könnyen megeshet, hogy mindketten dráma eló'tt állunk 1 — Dráma előtt ? — ismételte a zene­szerző kissé elsápadva. Folyt. köv. kát végeznék, ha hosszasabban beszélnék az általános, egyenlő, titkos választói jog fontosságáról. Enrámaza feladat vár, hogy tisztázzak egyes olyan kérdéseket, amelyek talán vitásak volnának ebben a pártban. Pártom programmja az általános, egyenlő, titkos választói jog Ez a kijelentés talán ke­vesebbet mond, mint amennyit kellene. Kü­lönösen azóta, mióta két rekeszre osztják a programmpontok kamaráját és egyikbe teszik a legközelebb megvalósitandókat és a másikba az esztendőkig eltartható u. n. konserv programmpontokat.En ezt sohasem helyeseltem és az általános választói jogot nem csak programmnak tekintem, hanem legközelebbi feladatnak. Ha az általános, egyenlő, titkos válasz­tói jog nem is volt és volna képes megszüntet- nifaz igazságtalanságokat, de megszüntetné azt, hogy csupán egy osztály nyomja a többit és igy a többiek is szóhoz fognak jutni. A másik, amit Bíró Bánffy remény- kép festett, hogy a közjogi harcokat meg­fogja szüntetni, ez azt a téves hitet kelti, mintha a függetlenségi pártok ebbeli törekvése haszontalan lenne. Nekünk al­kotni kell, meg kell erősitnünk a nemzetet gazdaságilag és társadalmilag. Ezek a szempontok vezettek, amikor örömmel fo­gadtam el a meghívást és úgy tekintem a választói jog reformját, mint függetleu- ségi törekvésem egy főrészét. T. Barátaim! Csak azt akarom még felhozni, amit éppen itt nagyon sokszor hallottam. A választási visszaélések hatása alatt mondták nekem, hogy minek akarjuk a választási jogot kiterjeszteni, hiszen még azoktól is vissza kellene vonni, akik most bírnak vele. Ez igaz, de ez csak látszat igazság, mert a mai választói jog maga az előidézője a választási visszaélé­seknek. Mikor a pénz teljas mérgező ere­jével működhet és amikor ellenőrizhető is a pénzméregnek a hatása akkor, az szük­ségképen hatni is fog. Foldozó munkát végezni, többé kevósbbé kiterjeszteni a választók számát, ez csak a pénz rontó hatását növelné és drágitná a választáso kát. Radikális kúra kell egy Ebrlich-fóie 606-ossal való befecskendezés. Szükséges a választói reform, hogy amikor küzdelmet folytatunk egy más ál­lammal, mikor a fejedelemnek kell békél­tetőnek lenni, tudja, hogy itt két népórde- ke áll egymással szemközt, nem pedig egy nép és egy másik nemzet kiváltságos pár ezrének az érdeke. Amint fejlődés volt a rabszolgák felszabadítása és a jobágyság eltörlése, úgy ez a fejlődés további útja az emberi jogok további elismerése politikai téren. Köszönöm a szives figyelmüket, a mivel meghallgattak. Kelemen után Klárik Ferenc beszélt, a budapesti soeiáldemokrata-párt kiküldött­je és a munkás és polgári osztály egyesü­lését hangoztatta Majd Duszik Lajos rövid beszéd után beterjesztette a határo­zati javaslatot, amely szerint az általános, egyenlő és titkos választói jog törvénybe iktatását a törvényhozástól kérni fogják és a kérvény benyújtásával dr. Kelemen Samu képviselőt bízzák meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták, mire Dr. Tanódy elnök a gyűlést bere­kesztette. Muskotály szőlő kapható Szües Józsefnél. HÍRROVAT. Gyorsvonat másodosztály. Nagy, szociális probléma, hogy hogyan adjunk a szegény embernek kenyeret. Mióta a világ világ, mióta Ádámot az Úristen kidobta a jótól duzzadó paradi­csomból, már az immár szegónynyó let t Ádám is azon spekulált, hogy tartsa el a családját, hogy adjon nekik kenyeret. XIV. Lajos gazdaggá tevósi akarása már sokkal nagyobb volt, mint az Ádámi megélhetési vágy, ő már tyúkról álmod <• zott, Ádám szegény, még csak kenyérrel is beérte. Magától értetődik, hogy a fejlődési processzus az igényeket nemhogy redu­kálná, hanem növeli. Ádámnak még csak kenyér kellett, XIV. Lajosnak tyuk volt a fantazmagóriája, a mi parasztunknak meg már gyorsvonat kell. De mig Ádám, talán mondják valahol a bölcsek, a ke­nyerét is alig tudta megszerezni XIV. Lajosról meg tudjuk, hogy ábrámmá jólé­tét nem tudta megvalósítani, addig a mai paraszt, pláne a magyar paraszt, el tudja érni a tehetős ember kényelmit, a gyors­vonat másodosztályt. Humanistáink ordítoznak, prédikál­nak, a szociológia köteteket ad ki a pénz és szellem arisztokraták szegény-szeretósi művelésére és mindegyik panaszkodik, hogy a paraszt, az -iparos nem tud meg­élni, éhbér a fizetése, nyomorúságos va­cakon hál ötödmagával, a gyerekei nem tudnak kifejlődni, a tüdőjük elposhad, az akaratuk lanyha — ezt mondják a köte­tek — és az én parasztom gyorsvonat másodosztályon utazik Püspökladánytól Kisújszállásig, mert a differenciát nem sajnálja, mert ur — a teremburáját — mert ha pénzt érez a markában, azt sem tudja, mit csináljon vele, mert— magyar! És ezzel talán be is fejezhetném ! Magyar! Magmondtunk mindent. A vérében van az urhatnámság, a vérében tobzódik a szolgai sorból való felületes felemelkedés, mert azt akarja, hogy ne higyjék parasztnak és azt hiszi, hogy ha gyorsvonat másodosztályon utazik Püspök­ladánytól Kisújszállásig, hát ö ur, urabb a nagyságos kenyértadó urnái, urabb a zsidó krajzlerosnál, urabb minden falubeli test­vérénél, mert ő gyorsvonat másodosztályon utazik, akár futja, akár nem, ö azon uta­zik, mert a gyorsvonat másodosztály az gyorsvonat másodosztály ! Es mo3t már nemcsak azt mondhat­juk arra az urbatnámoskodó parasztra, hogy: magyar; hanem hozzá tehetjük, hogy ráragadt a nagyzolási mánia, a többnek látszási viszketegség, amit úgy hívunk: a flanc. Ezen már nincsen korrigálni való. A flanc betegség. Éppen olyan, mint a kolera, a tífusz, vagy a lucs; de ennek még nem találták fel a szérumát. Ebbe a betegségbe még belepusztulhat, a magyar társadalom. Ragadós nyavalya! A kékvérű arisztokratáról ráragadt a nem kékvérű lipótvárosira, onnan a közép- osztályos kereskedő világra, onnan a pro- letárságra és kiforgatta — úgy látom — a szűzi tisztaságú, makuiálatlan, eredetisé­gében pompázó magyar parasztot; mert annak sem jó, csak a gyorsvonat másod- osztály ; mert már azt sem tudja, hogy üveg, porczeilán, tükö *á~pa, képkeret, alpaca ős nikkel evőeszközök ugy szintén minden fényüzési és háztartási cikkek, legolcsóbban szerelhetők be GYŐRY KÁROLYT üvegkereskedésébec -Szatmár - Németi, Deák-tér. Különleges csipkefes­tés, hűen minta után Hájtájep Pál, Szatmár. Gyár fő üzlet: Kossuth L.-utea 10 Felvételi üzletek: Kazinczy-u, 17. Attila-utca 2..

Next

/
Thumbnails
Contents