Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)

1910-09-04 / 195. szám

4-ik oldal. SZAMOS (1910. szept. 4.) 195. szám €/Tm ITÍ^#BT9ÍT«IÍf»lTl»Tlí A dal és zeneegyesület zeneiskolájában az 1910/11. iskolai tanévre a folytatólagos beiratások még szerdáig, szeptember hó 7-ig bezárólag tartatnak meg d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5 Óráig az intézet helyiségében (Rákóczi-utca 14. szám). $ (Sok oldalról jövő kívánság folytán és a nagyszámú jelentkezőkre való tekintettel ma, vasárnap is lehet beiratkozni d. e. 9—12 és dél­után 3—5-ig.) Beiratkozni lehet: hegedű, zongora, gordonka, magánének, zeneszerzés, cimbalom tanszakokra és az összes fuvóhangszerek tanulására. Tantestület. Hermann László igazgató­tanár, az orsz. magy. kir. zeneakadémiát kitűnő sikerrel és állami jutalomdijjal végzett hegedűművész. Tanítja a hegedű főtanszakot, zenelméletet, karéneket és a zenekari gyakorlatot. Bendiner Nándor államilag képesített okleveles zenetanár, a Ferenc- József „Király dij“-jal kitüntetett zongora- művész. Tanítja a zongora főtanszakot, zeneszerzést, zeneelméletet *. s magán­éneket. Szőnyi Margit tanárnő. Tanit zongorát.' If). Buchner Antal székes- egyházi karnagy. Tanítja a gordonkát és a fúvó hangszereket. Beirási dij : 12 korona. Tandíj a gyakorló és előkészítő osztályokban évi 80 korona, a kimüvelósi osztályokban évi 100 korona. A gyakorló és előkészítő tanfolya­mon a növendékek heti 3 órában 5-ös csoportban, a kimüvelési osztályokban heti 2 órában 4-es csoportban lesznek beosztva. A tanév ünnepélyes megnyitása szept 8-ikán d. e. 11 órakor lesz és a rendes tanítás 9-ikén veszi kezdetét. Mesél a vándor. De Gerando Félix novellas kötete. Kiadja Polónyi Albert (Ellenzék-nyomda) könyvkiadó vállalata Koloz várott, az Erdélyi Irodalmi Társa­ság védnöksége alatt. De Gerando, kit eddigelé a magyar olvasóközönség inkább mint politikai hírlapírót ismert, külföldi utazásainak tapasztalatait foglalta össze ebben a kötetben, mely ebben a hónapban fog megjelenni Kolozsvárott. A fiatal iró sokat utazott, sokat látott és messze or­szágok legtnegkapóbb tájait híven, egyénien varázsolja elénk. De amidőn le­írja a végtelen afrikai sivatagot, a ten­gert, a Riviera pazar parkjait, nem fe­lejti el, hogy az ember szemében mindég csak legérdekesebb az ember és a külön­féle nemzetek fiainak lelkületét analizálja, azt világítja meg. Az arab nyugalmát és fatálista nembánomságát, az áfrikiai be­vándorló lázas munkásságát, a Marokkó* ban csatározó katona hősies elszántságát, a kabyl ravaszságát. A könyv második része a francia Riviérának vau szentelve. S itt is annak a nemzetközi, fényes tár­sadalomnak a belső élete az, ami a szerző figyelmét leköti. Megnyitja előttünk a nizzai szalonok ajtaját, leirja találóan s biztos kézzel az ott forgolódó jellemzőbb embertípusokat, tanulmányozza annak az életnek kellemes vagy nevetséges, jó vagy ross oldalait. De akár Algírt, akár Nizzát Írja le, akár Afrikát, akár a Riviérát, meglátszik, hogy huzamosabb ideig élte azoknak az országoknak az életét, hogy közvetlenül látta és tapasztalta amit el­mond, hogy mindent megfigyelt és sokat meglátott. S ez az, ami könyvének vonz­erőt, érdeket kölcsönöz. De Gerando köny­vére, mely, mint mondtuk, még e hóban meg fog jelenni, az Ellenzék-nyomda máris elfogad előjegyzéseket. Kellemes meglepetés. Katona Máté csengeri tanító augusztus hóban nyári sza­badsagát élvezve fürdózni volt. Lakását feltörve találta és a derék betörök gon­doskodtak arról, hogy a bezárt lakásban ne legyen hazajövetelükkor sok takarítani való, az értékes holmikat mind eltették láb alól. A tetteseket keresik. Kell a kenyér. Ilyen nagy drágaság idején, mikor a betevő falatért ugyancsak meg kell szenvedni a munkás embernek, mindenki arra törekszik, hogy enyhítsen a munka keservein. Persze ez a törekvés néha igaztalan ntra téved és ezért a köny- nyitésért a „törvény“ nyel gyűlik meg a szegény ember baja. Valami ismeretlen éhező, kenyérre vágyva Purjesz Ignác fábiánbázi lakos malmának deszka oldalát kibontva, ellopta az ott talált összes őrölni valót. Á csendörság keresi a kenyérre éhes betörőt, hogy kenyeret adjon neki, Uj gőzmalom Apában. Jeremiás József, Fülöp, özv. Schwartz Sándor, Schwartz Sámuelné — Jeremiás József és társai cég alatt egy a mai kornak megfe- lelelő modem vám malmot és olajgyárat (hydraulikus sajtóval) létesítettek. Ügy a malom, mint az olajgyár berendezésével az előnyösen ismert Princz Testvérek gépgyá­rát bízták meg. A malom mér nov. 10-én megkezdi üzemét. Ingatlan forgalom. Jékey Lé-zió a báró Uray Hermin tyukodi és r^ai 1428 hold ingatlanát megvásárolta. Egy nélkülözhetetlen gazdasági cikk. Az »Első szatmári műtrágyagyár“ üzembe- belyezése, eltekintve attól, hogy városunk gyáripari fejlődését előmozdítja, a gazdák szempontjából is nagy jelentőséggel bir. A kipróbált fekóltrágya, amit a gyár ter­mel, uj kor kezdetét jelenti környékünkön a mezőgazdaságban. A gazdák ugyanis miután a gyár közelükben van, olcsón jut. hatnak a kitűnő trágya anyagához, amely­nek jósága és használhatóságához semmi kétség sem fér. Maga a városi gazdasági egyesület is már az idén érdemesnek tartja arra, hogy működési körébe felvegye. Tettes nincs, csak munkatársak. Nem szeretünk sem kiosinyelni, sem pedig megsérteni senkit. Ha nem tudjuk elsza­lasztani az egynémelyik helyen kínálkozó humort, hanem gombostűre tűzzük, ezt sem sértő szándékkal tesszük, csak a humor kedvéért. Legjobban bizonyítja ezt, hogy nemrég, mikor ami lapunkban is odatévedt a szerkesztőség névsora a makulatúra papír hirdetése alá, azt mi magunkat siettünk kifigurázni. Most egy különben igen élénk és kedves vidéki laptársunk járt igy a nyomdai tördelés révén. Azt mondja ugyan­is egyik hire: „Állatkínzás bosszúból. Komoróczy Béla hodászi földbirtokoson különös mó­don állott bosszút egy eddig ismeretlen ellensége. Éjnek idején a nevezett birtokos lovát kivezett az ismeretlen tettes a me­zőre és ott fához kötve, valami késfólével addig vagdosta a szegéuy párát, amig csak ki nem múlt. A csendőrség keresi a go­nosztevőt. Munkatársak : B. Gy., B. Gy., Dr. K. Á., K. Zs., M. J., S. M., Tb. Gy. (Ez bét név.) A csendőrség tehát keresi a gonosz­tevőt, akinek nem hinnők, hogy a fennti urak munkatársai lennének. Az is lehet, hogy a lap munkatársai. Sőt valószínű ! Rablók a juhakólban. Moldováu Juon bikszádi lakos a község határában lévő akolban őrizte jubait. Éjnek idején három ember, közöttük egy puskával, rá­támadt Moldovánra, azzal fenyegette meg, hogy ha ellenszegül lelövi. Aztán bárom legszebb juhát elvitték. Moldován a tette­sek egyikót felismerte, a csendőrség ez utón indította meg a nyomozást. Fényképező készülékek és sä összes kellékei s LÖYY MIKSA könyvkereskedésében szerezhetők be Szatmáron. Yankee virtus. Az amerikai Szabad­ság legutóbbi száma írja. Amerikai mil­liomosok, a kik gyakrabban szoktak odaát Európában megfordulni, bizonyo­san sok érdekes anekdotát hallanak különc angol lordokról, tékozló magyar mágnásokról, excentrikus orosz hercegekről, a kik, ha szeszélyük úgy hozza magával, egész vagyont dobnak ki valami bolondság­ért, hogy személyüket valami legendás cso­dálkozással bámulja a jámbor nagyközönség. A dollár fejedelmek olykor kedvet kapnak maguk is, hogy beszéltessenek millióikról s megmutassák, hogy nem maradnak el messze a különc európai mágnások mögött. A fia­tal James Házén Hyde százezer dolláros párisi vacsorája még ma is közbeszéd tárgya Európában s James B. Duke dohánykirály­nak 12 millió dollár költséggel épített som- mervillei (N. J.) diszkertje szintén arra vall, hogy a yankeek is értenek a pénzköltés művészetéhez. F. S. Drew, san franciscoi milliomos az L. E. White Lumber Co. elnöke, a na­pokban mutatta meg, hogy az amerikai vir-

Next

/
Thumbnails
Contents