Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)
1910-09-29 / 215. szám
(1910. szeptember 29.) 215-ik szám. SZAMOS 8. oldal A gyakorlat emberei gyakorlati Kísérletek alapján bizonyitják- hogy a kőbányai szárított hizósértéstrágyával minden gazdasági növénynél fényes eredményeket értek el. Minden gazda kérje saját érdeKében ezen szakvéleményeket BUDAPEST-KŐBÁNYAI TRÁGYASZÁRÍTÓGYÁR tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a Bosáayl, Scbietruapf ts Tárai oég Badapast. IX., flllSi-ít 21. szil. MT Ssivea figyelmébe i Minden hirdetéshes u| »zaKvéiemény van melléRelve I TW A szárított sertőstrágyS % hoM szőlő alá, továbbá több száz hold bükköny és árpa alá használtam és az eredménynyel teljesen meg voltam elégedve. Wodianer János, Hagíód. # i&A. szárított sertéstrágya nemcsak szőlőültetvényeinKneK Különösen sovány és heves talajrészletein Kitűnő hatásunaK bizonyult, de az összes Kapás növények fejlődését is feltűnő mértékben elősegítette, úgy hogy ezen eredmények következtében az Önök szárított sertéstrágyáját véleményem szerint az összes eddig alkalmazott trágya- nesneH Közt aC 3egKitün©bbneK Keli teKinteni. Kostka-tclcp. Izsák. HÍRROVAT. A veszélyes üzem. Ki az, aki nyárban, télben, esőben, sárban, viharban, fagyban feléd mosolyog fonnyadt ajkával, barátságos szóval, öle* lésre tárt karral ? Ki az, akinek nincs ünnepe, nincs vasárnapja, nincs szombatja, akinél kenyér- kereső nap a karácsony éppen úgy, mint a hosszú nap ? Ki az, aki aszott kezével egyaránt simítja végig a munkásember kormos homlokát és az előkelő urfiak simára borotvált arcát ? Ki az, akinek mindig mosolyog az arca, ha bánata van, ha fájdalma, aki sokszor összeszorult, facsarodott szívvel fojtja magába a saját keserűségét és kurjongat a mulatókkal, táncol a duhajko- dókkal, kacag, danol a más jókedvével ? Ki az, aki ennek ellenében mindenkinek keres, aki szolgálatot tesz, aki ennek diját erkölcsös számba menő emberek zsebébe keresi, akinek mindebből semmi más nem jut, mint megvetés, üldöztetés, akit joga van minden csókot bérelő utcabetyárnak oldalbarugni, leköpni, akinek mindenki szemébe vághatja a leg- beostelenebb szót, amely szótól irtózat fogja el az embert? Ki az, akinek csak a temetőben van jövője, az életben csak múltja, szomorú, piszkos múltja van, akit ehhez a múlthoz emelt fővel járó becsületes, erkölcsös emberek juttattak ? Ki az, akinek örömét, fájdalmát, vig- ságát, gyászát nem osztja meg senki, akinek asztalánál nem ül meleg családi kör, akinek nincs apja. nincs anyja, nincs testvére, nincs rokona, akinek legfeljebb terhére van egy apátián törvénytelenje ? Ki az, akit az éjszaka titokzatos sötétjében emberek, urak keresnek fel, akit nappal kerülnek, megvetnek, felrúgnak éppen azok, akik ölelő karjaik közt feledést, vigasztalást, pillanatnyi örömet, természetszerű életszükségletet keresnek és találnak ? Ki az, akit lelketlen emberek, sötét hátterű, nem egyszer bűnös körülmények taszítanak a bűnbe, a fertőbe, aki abból él, ami a legszentebb dolog a világon, akit éppen azért vetnek meg, amiért felkeresik ? Mielőtt mindezekre a rettenetesen szó moru, de emberek, nők borzalmas életére jellemző kérdésekre megadnám a választ, engedőimet kell kérnem. Engedőimet, poenitenciát kell kérnem azért a hallatlan vakmerőségért, hogy e lap hasábjain, amelyen esetleg erkölcsös, fiatal leányok szórakozást keresnek, olyan emberi teremtések iránti mélységes szánalomra adom a toliam, akikről a prudberia tiltja a megemlékezést. Kérem a poenitenciát és az enyhítő körülmények figyelembevételét, amelyeknek legfőbbike az, hogy nem erkölcstelen- kedési cél vezeti a toliam és hogy — azt mondják — az Isten előtt mindnyájan egyformák vagyunk és ezt az egyformaságot úgy is igen sokszor rontjuk el a magunk szempontjából vett okokból. Szolgáljon enyhítő körülményül, hogy Kóma legnagyobb templomának hatalmas falán ott díszeleg az ördögnek mesteri kézzel festett képe — elrettentő például. Szolgáljon enyhítő körülményül, hogy a fennti jellemzés után ez a példa is csak elrettentő lehet. És végül szolgáljon a józan észnek megértető körülményül, hogy ha a förtelmes életűek förtelmes halálát bő lére eresztve lehet feltálalni erkölcsös családok asztalára, szabad talán a szerencsétleneknek, akik utóvégre mégis osak emberek, juttatni egy keveset abból is, amiből legkevesebb jut ki nekik ebben a sanyarú életben: a szánalomból. Mindezek után talán felesleges meg is nevezni, hogy miről van szó. Csak a történeti rész teljessége okából utalok az utolsó napox legnagyobb szenzációjára, arra, hogy egy elzüllött gyógyszerészlegény rablási szándékból méreggel pusztított el egy szerencsétlen utcai leányt, aki csókot adni, csókot kapni, kenyeret keresni szerződött a fiatal úrral, akit csókok éjszakáján mérgezett sörrel küldött az utolsó, nagy mámorba ölelkező lovagja. A mikor az ember elképzeli ennek a szerencsétlen nyomorultnak, ennek a természet által anyaságra teremtett, de a társadalmi berendezkedés folytán legszentebb hivatásába belebukott földönfutónak ez ő nyomorult életét, a mikor hátbor- zongva olvas a hivatásnak, ha mindjárt a megvetett hivatásnak is szerencsétlen áldozatáról, a mikor minden figyelem, minden érdeklődés a rablógyilkos felé fordul avagy helyesebben mondva az úri foglalkozásból lezüllött patikus éppen lezüllésé- vel maga felé fordítja a közfigyelmet, szinte bántóan hat, hogy az áldozat, az életében züllött, de halálával engesztelést nyerő áldozat falé csak a törvényszéki orvos bonckése fordul figyelemmel, az íumberi lelkekben nem támad fel iránta egy percre sem a szánalom. Igazságtalan dolog pedig, hogy a kinek életében semmi sem jutott a más szivében táplálódó nemesebb érzésekből, aki sohasem érezte szeretet melegét, hála nemes érzését, szerelem lángoló bevét, — attól csúnya pusztulásánál is megtagadjuk az egyetlen meleg érzést, a mi kijár a számunkra, megtagadjuk tőle a szánalmat — az erkölcs nevében. Az mondják, hogy a halál sok mindent kiengesztel. Éppen az erkölcs lenne hát az a kérlelhetetlen ellenség, a kit nem lehet kiengesztelni még ilyen szánalmasan borzalmas halállal sem? Az erkölcs, akinek éppen egyik életfenntartó eszköze az affajta erkölcstelenség, amelyet megvet, a mely nélkül pedig kiszámíthatatlan veszélyben forogna ez a büszke, ez a nemes, ez a tiszta erkölcs. A kutyát, amelyiket aktiv házörzés közben rablók bunkóznak le, a lovat, amelyik teherbuzásban szakad meg, sokszor megszánja az ember. Az örömleánynak, akit elcsalnak csábitó Ígérettel, a kit ölelő karok közé, csókos ajkak elé hivuak, a kinek kenyeret ígérnek, — a ki hazug álmában talán meleg családi fészket varázsol maga mellé, a mikor ölelő férfikarban szendereg, a ki gyilkos ölelést, ciankális csókot, halálos borzalmat kap fizetésül, — ennek nem jut a szánalomból. En nem tehetek róla, talán erkölcstelenebb vagyok, mint más, de én szánom, én nagyon sajnálom azt a festeti arcú, cserepes njku, fonnyadt bőrű, szakadozott erkölcsű halottat, a kinek a kenyérkeresete immáron a hozzá tapadó erkölcstelenségen kívül az éjszaka betyárjainak zül- löttsége folytán kezd azon iparágak közé tartozni, a melyeknek életveszélyes üzem 3 neve. (4) Eljegyzés. Burger Vilmos, a Szatmári Hitelbank r.t. újonnan megválasztott pénztárosa eljegyezte Deutsch Rezsinkét Rozsnyóról. Dr. Erdélyi Miksa fogorvos meg szakított rendeléseit újból megkezdette. Templomszentelési ünnepély. A kakszentmártoni ref. templomtorony fel- szentelési ünnepélye szept. 25-én délelőtt 10—12 óráig ezrekre menő helybeli és vidéki közönség előtt, zsúfolásig megtelt, templomban ünnepélyesen, szép erkölcsi rendben történt meg. Az alkalomszerű, nagyhatású imádságot és jeles beszédet Papolczy Zoltán apai ref. lelkész, egyház- megyei tanácsbiró tartotta. Az úrvacsorát, keresztelést stb. Csiszár Árpád udvarii és Szűcs József kakszentmártoni ref. segéd- lelkészekkel végzé, Bodnár János helybeli lelkész jelenlétében, aki már 52 év óta működik Kakszentmártonban. A gyülekezeti éneklést, valamint az énekkart Apai Gallérok gőzmosása női tó ion Dói batman Gyár föiizlet Kossuth L.-u. 10. Tükörfénnyel hófehérre _____Jifljiftjul inl OMllliftl. Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utca 2. üv eg, porczellán, tükö 3á * pa# képkeret, alpaca és síikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRY KÁROLY üvegk©peskedésében S^atmár-Németi, Deák-tér,
