Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)
1910-09-28 / 214. szám
?. Ol 4*1. SZAMOS 1910. szppt. 28.) 214. szám Finom úri fehérnemüek, kalap újdonságok. Villanylámpa, tűzijáték. Teljes kelengyék, teveszőr, hymalaja, átmeneti felöltők, sport, vivő és vadászati felszerelések, utazási cikkek, bőröndök, úti phleédek, kocsi és lótakarók: Ragálynál, Deák-tép 8. (Gilly én-ház.) Legszebb ruhatisztitás tj Vegyileg száraz utón ájlájer Pál [, Szalma p Gyár főüzlet: Kossuth L.-utca 10 1 • Felvételi üzletek: Kazinczy-u, 17. Attila-utca 2.. gyarországon függetlenségi ideáknak hívnak ; amit tudni nem lehet, amit megmagyarázni nem lehet, s a mi sokkal több annál, hogy Magyarország felszabaduljon az osztrák birodalomból é3 felszabaduljon anuak császárától. Benne van abban egy négy aspiráció valami hihetetlen nagyságra, talán mint a minő a rómaiak birodalma volt, talán mint az a dicső ország, amely sohasem létezett s C3ak az anyák regéltek róla olyan fiáknak, akik még vágytak katonának lenni. Ebben a körvonalazatlan, elmosódó célban hitt. És hitt az eszközökben, amelyek odavezetnek az. ortodox ±8-asság Útmutatója szerint. Azt hitte, hogy ezt a nemzetnek el kell határoznia a aztán meg I?sz Azt hitte, hogy azokat az embereket, akik jól felfogott magánérdekből útjába ánanak a 48-as többség kialakulásának, csak azokat keil elküldeni láb alól, és aztán minden meglesz. Ezt hitte. S még azután is hitte, mikor meglett a 48-as többség és a föld mégis mozgott, sőt akkor mozgott még csak igazán felfelé s a földesurakat mind felvitte a hatalom hasznos magaslataira. Sőt mikor megszűnt & 48-as többség és más íótdesurak jöttek, vagy ugyanazok, de más jelszavakkal: még mindig hitte önzetlenül, hogy a hazát fel lehat szaba ditani. S ha van eszmélet a sir porában, ezután is hinni fogja örökkön örökké. Mások pedig azalatt nem hittek és nem elmélkedtek a haza dolgain, hanem szépen reudbetették a saját dolgaikat, amire neki sohasem vö t ideje. Ezalatt pedig szenvtelen és neki is, másoknak is rokonszenvtelen kutatók felfedezték a nemzet felszabadításának tudományát amelyben semmi sincs a 48-as hit csillogásából, szépségéből és ihletségé bői és égjetlen szóból áll, hogy: osztályharc ! Álmos vezér megdicsőülésének gyakran visszatérő esete teljesedett be Cscmay Imrén is. Még ott volt a választójogi alvással, kártyázással vagy birkózással töltik az időt. De amint beáll az éj, kegyetlen, vérszomjas bestiákká változnak. Sivitó fütty- jelzéseik verik az éj csöndjét. Megvannak a saját hivó, intő és egy-egy sikerült fogást jelző füttyeik. Most aztán külön uj törvénynyel ké szülnek véget vetni a legendaszerü apas- világnak, mely kezdte elhomályosítani Pá- risnak, mint a világ legkedvesebb és legmulatságosabb városának vonzóerejét és jónirót. Igaz, hogy az amerikaiak, akik az év minden szakában tízezrével árasztják el Párist, az apas-rettegésből is kölön élvezetet csiholták, fegyveres titkosrendőrt véve az automobiljukra a sofför mellé a mont- martrei éjjeli kirándulásokhoz, de azért a közvélemény már belenyugodott abba, hogy a-a apasok ellen külön törvényt kell alkotni, mely deresre huzza az „Artister d’Autervil- liers“ legényei mellé a vársáncok tündérét, a „Casque d'or“-t is és vógigtáncoltatja rajtuk a kilencágu vasmacska oiomgolyócskáit. gyűlésen és utána, amennyire egészsége beszélni engedte, mondta nekem, hogy most látta meg az utat, a célravezetőt. Persze nem maga előtt látta, nem egyenesben, nem az ő ideális vonalában. Hanem oldalt, a tömegpolitika irányában. De legalább meglátta. S ha a nekrológ írója arra akar felelni, hogy mindezek alapján milyen ember voit és ha azt akarja felelni, hogy derék, önzetlen, a köznek éló ember volt, akkor ehelyett a felelet helyett elég rámutatnia a többi emberekre, akik nem haltak meg. Bazaroff. * Az elhunyt életrajzát a kővetkezőkben adjuk: Egri Csomay Imre született a szat- mármegye: Genesen, 1849. márc. 17 ón ; szülei Csomay Imre és Csomay Klára voltak. Az elég jómódú birtokos a fiát, kiben már kora gyermekségében megnyilvánultaz értelem és tudás vágya, Dabreczenbe vitte, ahol a középisk. hat osztályát, majd a jogot elvégezve. Budapesten 1876 ban ügyvédi vizsgát tett. Ugyanezen évben Szatmáron irodát nyitott: az ügyvédi kamarában 27 év óta tagja volt & választmánynak és fegyelmi bíróságnak. Az 1878 évben nőül vette Val- kovszky János helybeli tekintélyes ügyvéd leányát, Máriát, akivel a legboldogabb házasságban élt utolsó napjáig. Házasságából három gyermek u. m. Imre, Aladár és Győző születtek. Csomay Imre mintegy 30 óv óta jog tanácsosa volt a Csizmadia- és a Gubás- ipartársulatnak. A 80-as években a Széchenyi-Tár • suiatnak az eszméjét ő pendítette meg és annak magvát ó hintette el a helyöali lapok hasábjain Írott cikkeiben. Az önkéntes tüzo'tóegyletnek régebben több éven át titkára volt. A Kölcsey Kör irodalmi szakosztályának állandóan tagja lóvén, bírálatokban, matinékén, színi- előadásokon részt vett. Mint szerkesztő is működött 1880-81. évben, a „Szatmár“ c. lapot szerkesztette. Ezenkívül állandóan sokat dolgozott irány és vezércikkeivel a helybeli lapokban. Cikkei, melyek mindenkor a tiszta igazságot tartalmazták, elismeréssel találkozott városszerte. O kezdeményezte a „Gazdák és Iparosok szövetkezetét“ 1894 ben, amelyből nemsokára egy nagyobb pénzintézet, a „Gazdasági és Iparbank“ létesült. Ezen pénzintézetnek állandóan egyik igazgató- sági tagja volt. Felvetette ezelőtt 26 évvel a városi takarékpénztár eszméjét is, amelyet azonban az akkori pénzintézetek korifeusai megbuktattak. A helybeli 48 as és függetlenségi párt 1896 ban Chorin Ferenccel szemben képviselőjelöltül léptette fel. mikor is úgy ő, mint az akkori Kossuth-párt jelöltje, Uray Gáza kisebbségben maradt. Farkas Antal halála óta — mintegv tíz éve — a helybeli 48 as pártnak elnöke volt Csomay Imre és ezen idő óta a kezébe adott zászlót lángoló hazaszeretettel, igazi, önzése nem ismerő, fárasztó munkával vezette — igaz, nagy küzdelmek árán — diadalra. A helybeli függetlenségi párt most elhunyt vezérének köszönheti létét. Csomay Imre mint politikai iró is feltűnt. 1898-baa a „Parlamenti esküről“ Írott röpiratáról a „Pesti Hírlap" és az „Egyetértés“ elismerő cikkekben nyilatkoztak. Majd pár évvel később & „Magyar állami kincstári őrök és kincstári őrségről“ egy • törvényjavaslatot terjesztett be, melyet Kosmth Ferenc kiadott véleményezés végett Hentaller Lajosnak, ki a javaslat-fontossága' az „Egj'etórtés* hasábjain méltatta. Csomaynak ezenkívül több politikai beszéde jelent meg önálló füzet alakjában. Mikor Kíkóczy hamvait Kassára szállították, a nagy kuruc fejedelem ravatala mellett, mint a város küldőt je állott őrt. Ugyszinte mint a város küldöttje részt vett Kossuth Lajos temetésén és annak több szoborieieplezésén. A puritán lelkű magyar hazafinak temetése ma délután lesz Hím Jáuos utcai házából. Családja a következő gyászjelentést adta ki: „Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében megtört szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett legjobb férj, atya, testvér és rokon, egrii Csomay Imre köz- és váltóügyvéd, ügyvédi kamarai vá asztmányi tag, a szatmárnómetii függetlenségi és 48-as párt és kör elnöke, városi törvényi atósági bizottsági tag, az ev. ref, főgimnázium fent&rtő testületének tagja, a „Gazdasági és Iparbank“ igazgatósági tagja stb. folyó 1910. évi szept. hó 26 án este 11 órakor, hat napig tartó culyos szenvedés után, életének 62 ik s boldog házasságának 32 ik évében, csöndesen elhunyt. A nagy és szép eszmékért nemesen érző szive megszűnt dobogni, jóságos lelke Istenéhez tért. A megbo do- guU drága halott földi maradványai szeptember 28-án, szerdán délután 3 órakor, a Hám János-utca 5. számú gyászháznál tartándó rövid ima után, a szatmári ref. templom elé vitetnek s a templomi gyászszertartás végeztével a vasút melletti ref. sirkertben helyeztetnek örök nyugalomra Szatmárnémeti, 1910 szeptember hó 27. Áldás és béke lengjen porai felett ! Ozv. Csomay Imréné, szül. Valkovszky Mária neje. Ifj. Csomay Imre, Dr. Csomay Aladár, Csomay Győző fiai. V alkovszky Vilhelmina sógornője. Dr. Csomay Gáspár székesfővárosi tanácsjegyző, te stvéröcscse és neje szül, Báthory Viola és kis leányuk Csomay Klárika. A függetlenségi párt szintén gyászjelentésben tudatta szeretett elnökének elhunytat. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) aranybánya a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kellék ma már a superfoszfátnál és tomasalaknál feltétlenül jobban bevált szárított fekal trágya, amelyet szakszerűen állít elő és olcsó áron árusit az „első szatmári műtrágyagyár« Gyártelep: Udvari-ut. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Berc§ényi-u. 21, Modern ruhafestés üflitííipr Pál Qyfltmár Gyár fóüzlet Kossuth L.-u. 10bármely divatszinre fiajiajCl fftl OMllllfll. Felvételi üzletek: Kazinczy-utce 17. Attila-utca 2.
