Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)

1910-09-24 / 211. szám

XLII. évfolyam.

Szatmár, 1910. szept. hó 24., szombat.

211. szám,

Előfizetési dij :

Helyben: 1 évre 12 K, évre 6 K. */« évre 3 K, i hóra 1 K

Vidékre:.. .. 16 „8

............ A...........I SO

Eg

y szám ára 4 fillér.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Rákóczi-ulcza 9. szám. as Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatniáron, a lap kiadóhivatalában fizetendók- ---—•===-" ' ~:saam

Hir

detések

K észpénziiaelés mellett, a Ipgjntinyoaabb árixm kftsrttetcek. — ag.róhirdetásek kózótt minden *ió 4 fillér, Nyílwír sora 20 ftWér.

Az osztrák iparosok látogatása.

(T.) Az alsóausztriai iparegyesület tanulmányútra jön hozzánk a napokban és a magyar iparosokkal és kereskedőkkel eszmecserét folytat az esetleg összevágó érdekek felől.

Eßjik vezető etnberük szerint: „mindkét részről gazdasági közeledésre kell ltörekedni és a tengerentúli hús behozatalának szükségessége iránt magyar ipar és kereskedelmi körökben érdeklődést kell kelteni, s ennek az akciónak Budapesten támogatást szerezni.“

Ebben az eseményben és ebben a nvilatkozatban gazdasági helyzetünk száz- ágú problémájának a lényege van meg.

Minden részletezés és tudákosság nélkül nézve helyzetünket, azt tisztán kell látnunk, hogy gazdasági életünkben két nagy szövetség ereje működik.

AÍ egyik és ez a két nagy szövetség között a hatalmasabb : a magyar agrárok érdekszövetsége az osztrák iparral. Ez az alapja az Ausztriával való gazdasági közösségnek, amely kitartja a politikai közösség csődbeju'ott rendszerét is.

A magyar föld urai üzleti szövet ségben állanak külföldi érdekekkel: ez az egyszerű sémája a közös vámterületnek. A buzavám megdrágítja a kenyeret az osztrák és a magyar fogyasztónak egyaránt : ez magyar agrárérdek. Az ipari vám

megdrágítja az iparcikkek árát a magyar fogyasztónak, de az osztrák fogyasztónak is: ez osztrák iparos érdek.

A magyar agrárok és osztrák iparosok tehát kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak, illetve mindenik kiszolgáltatja önmagának és egy idegen áKam termelőjének hazája fogyasztó közönségét s annak nehezen szerzett filléreit. Több mint 40 éve fennáll ez a szövetség, működik és ránehezedik amúgy is szegénj'es kisgazdaságunkra.

A másik szövetség a nagyok között a kisebb. Sőt csak félszövetség, mert a másik fele még nincs is valóra válva.

Ez az osztrák agráriusoknak az ösz- szemüködése a magyar gazdasági függetlenségre és az iparfejlesztésünkre irányuló törekvésekkel.

Mert ezek ma még csak törekvések. A megértés lehetősége onnan van, hogy a viszonylag gyenge osztrák agrárizmus szeretne elzárkózni a magyar versenytől az osztrák területen, a magyar ipar meg életre sem tud kelni, mig az osztrák versenytől saját földjén meg nem szabadul.

Ez is érthető és ennek nagyobb a jövője, mint a múltja.

Azonban tisztán a jövő zenéje és pedig harmonikus és tiszta, szép zene lenne az a harmadik összeállás: osztrák iparosok és k reskedők a magyar iparosokkal és kereskedőkkel, mindannyian az

élelmiszer-drágaság és az agrárprotekció

ellen.

Ennek a kézenfekvő összeállásnak első tudatos kísérletéről beszélnek az osztrák vendégek, mikor tengerentúli hus- behozatalt emlegetnek.

Bár a mai áraknál annyira elszoktunk a hústól, miképen alig tudjuk elhinni, hogy van még hús egyáltalán a világon, ha még túl az óperencián is.

Ha ez a törekvés kialakul s a fogyasztók védszövetsége létrejön a termelők ellen, akkor még vehetjük valami hasznát az osztrák vendégeknek, aminek legfőbb ideje is vo’na.

Tatorjárv István *!!!,”£*

ipitési irodája Szatmár, Rákőczi-u. Fogarassy-ház.

vállal mindenféle építkezést, tervek, költség vetések készítését, miivezetést és ellenőrzést.

A tanácsból.

Jelölés a „mensa academica* ra.

A tanács a budapesti egyetemi menzára Juhász Kálmán I. éves műegyetemi hallgatót, Szabó József III. éves joghallgatót és Tóth József IV. bölcsészt jelölte a városi alapítványi helyekre.

Hangverseny.

Hermann László a dalegylet zeneiskoSzerelmesek.

Irta: Gerard d’Houville.

— Mire gondol? — kérdezte tőlem hirtelen felém fordulva; szinte elpirultam égő tekintete alatt.

Ügyetlenül feleltem;

— A Romeo és Julia bus szerelmére.

— Romeo és Julia ... — tűnődött halkan Lucienne. — Én máskép tudom a haláluk történetét . . . Nagyon régen volt, mikor ezt nekem elbeszélték.

— Emlékszik még reá?

— Hogyne. Veronában voltam. Éppen akkor kötöttem életemet az Armand de P... éhez ... A legrettenetesebb dolgot követtem el, amit nő megtehet: Szakítani a társasággal, a családdal és . . . mindenekfölött . . . gyermekeimmel. Egyszerre éreztem a megelégedést azon, hogy meg mertem tenni, amit a szenvedély szabott kötelességemül és az elválás gyötrelmeit. Elgyengültem, lesoványodtam. Életem legkisebb eseményei is eltörülhetetlenül lelkemben maradtak. Aztán épen ez az oka, hogy olyan jól emlékszem a Julia történetére, amit egy öreg angol beszélt el nekem.

. . . Egy pillanatra behunyta szép szemeit, mintha múlt idők lángját akarná elrejteni.

Meglepett az az őszinte és nyugodt modor, amelylyel erről a nehéz és zavart időről beszélt. De már ismét megszólalt:

— Előttem áll a hotel, amelybe szálltunk és az én szobám Az Adigera nyílt. Jól hallottam a sárgás folyó örökös zuho- gását. Különösen jól emlékszem az esős reggelre; kinyitottam az ablakom, egynéhány csepp a nyakamra hullott. Armandot néhány nap óta igen terhes üzleti levelezés foglalta le. Néha, hogy békében dolgozhasson, elmentem sétálni a Guisti-kertbe, ahol ő meg szokott keresni.

Ön jój ismeri azt a gyönyörű kertet, emlékszik százados ciprusaira és szinte lángoló zsályáira. Az egyik fasorban, ahol boldog és melankólikus gondolatokkal sétáltam, egy öreg angolt láttam. Olvasott, de abbanhagyta az olvasást, hogy engem nézhessen. Fiatal voltam és szép : az életem nagy fordulása csak megszépített. A nézésem még tele volt azzal, hogy mertem szeretni és a szerelmeknek engedelmeskedni. Az emberek mindig rokonszenvvel és érdeklődéssel fordultak utánam, még inkább, mint csodálattal vagy vágyódással.

Mme de P . . . kissé faradt mosolylyal igazított meg homlokán egy fehér fürtöt:

— Bár megszoktam, hogy nézzenek, de meglepett az öreg angol átható nézése. Fölemelkedett, utánam jött a ciprusok árnyékában és egész természetesen megszólalt :

— Ön Júliához hasonlít.

Szó nélkül haladtam tovább. De ő karomra tette csontos, erős kezét és nagyon gyöngéden, nagyon szomorúan beszélt tovább:

— Aki Júliához hasonlít, nagyon korán fog meghalni.

Nagyon kellemetlenül éreztem magam. Különös ellenséges indulattal néztem rá. De nagyon jónak, nagyon szomorúnak és egy kicsit titokzatosnak látszott.

— Tudja-e ön, — folytatta tovább — tudja-e a Julia halálának igazi történetét? Ugy-e nem? Elmondom önnek, de ne mondja tovább. Az igazság az, hogy a szerelmesek egymásra találtak és együtt élhettek volna örökké. Romeo eljutott a Julia sírjához, nem vette észre senki. Egy kis üveg méreg volt nála, mert hátha halott Julia. De Julia már fölóbredt lethargikus álmából és fehérbe öltözve, eléje tárta karját. Végre ! Szerethették egymást és ela legújabb férfi-, fiú- és gyermeköltönyök, felöltök, körgailérok es eredeti angol raglanok

cégnél Szatmár, a színházzal szemben.

a le gna g y ob b választékban Mérték utáni ruhák miskolci főüzletünkben készülnek hazai és eredeti angol kelmékből. Zsinéros kocsis doimány'Altönyök ranwk kivitelben és rózsás kocsis szórók állandóan raktáron. Szolid, szabott árak!