Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)

1910-09-03 / 194. szám

2-:Js oldal. SHAM OS (1910. szept. 3.) 194. szám. városba. Gyanús idegenek hozták el a város határra és az első áldozat egy sze­gény »pórember“ lön. Csináltak is verset rá eképen : Faluvégén a Vasvella, Mégis begyön a kolera, Se urakra, se papokra, Tsak a szegin parasztokra. De bizony sor került nem sokára az urakra is, mert hát a legfontosabbra, a tisztaságra, óvintézkedésekre és az utcák takarítására senki sem gondolt. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán, lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Mórán dános SSEKE*tf£!“ Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő bútor készítését és zongora­fényezését. Telefon-szám : 59' Lóverseny. A szatmári versenyek ez évi határ­napja szeptember 25-ikóben van megálla­pítva. A lóverseny egylet, ólén elnökével berencei Kovács Miklóssal, mindent elkö­vet, hogy a verseny sportszerű színvona­lon álljon, s amellett a nagyközönség rzámára is érdekes látványosság legyen. A pálya egészen újjá alakítva a ta­valy előtti helyén, a gőzfürész szomszéd­ságában lesz elhelyezve. A versenynap estéjén a városi szín­házban műkedvelői estély lesz, amelyen a vármegyei társaság tagjai vesznek részt zeneszámokkal és ólőkópsorozattal. A csekély mértékben felemelt áru­jegyek már csak korlátolt számban kap­hatók a Raizer-fóle könyvkereskedésben. A verseny-egylet ezidón meghívókat is bocsát ki a versenynyel kapcsolatos ünnepségek egész programmjával, mert az egylet vezetősége ezúton is dokumentálni akarja azt a törekvését, hogy a város nagyközönsége mioél élénkebb részt ve­gyen a versenyek látogatásában. HÍRROVAT. Szeptember. Bár a hivatalos ősz nem a szeptem­ber hó első napján lehulló sárga falevelek­kel kezdődik, úgy vagyunk vele, mi embe­rek, hogy az első hűvösebb szedő lehében, amely megcsókdossa izzó homlokunkat, megérezzük már a telet, a havasan fehér hervadást, ilyenkor csöndes nyárutón. Mintha nyugodtabb volna az áttetsző lég, amelyben eddig azinek vibráltak, ér- zéshullámok izzottak, úgy, mint a boszor­kánykatlanban ; mintha csöndesebbé, elmé- lázóbbá vált volna a nóts, amelynek ge- loppos ütemeibe beleszédül valami itt-ott, olyan, mintha egy fáradt, késői hajnal­órában lejtett, vontatott lépésű bosztontánc lenne. S talán nem is tudjuk, csak érezzük, hogy az első és utána következő ősz haj­szál, amelyet a pajkos asszony dévajkodó nevetéssel szakit ki, a komoly férfiút pe­dig büszkeséggel tölti el, a hervadás, az Élet szeptemberének első jele, az Élet fájáról a sárga avarba csöndes lemondás­sal leperdülő levél. És ilyenkor, szeptember elsején, már érezzük lépéseink alatt az eljövendő, meg­tiport sárga levólszőnyeget. A fák levelei szomorú megzizzenéssel vágyakoznak le a földre s úgy érezzük, hogy olyanok va­gyunk, mint a rög, amelyet fehér gyolcs­csal von be a mesék hava. Azután elolvad a hó, szétzüllik a mese s csupán a rög vigyorog elő sápadt-feketén a szétmállott takaró alól. S bár a borús hangulatot megnövesz­tik az égre fölszálló felhőárnyak, a valóság látóköréből nem is olyan szomorú az ősz. Jönnek a hűvösebb napok, fölcsillanak az uj toalettek, kalapok s alóluk bájos arcocs­kák kandikálnak ki, ame.yeket zománcos pirossággal lehel be az üde szellő, o a poezis mélyen borongó leikébe belécsendül az őszi szezon pajkos dallama, amelynek sok-sok jókedvű bohósága akad, amelyek éppenséggel nem viselik magukon a her­vadás jellegét. Személyi hir. Oláh Ödön m. mir. csendőrezredes, kerületi parancsnok tegnap városunkban időzött és megszemlélte az itteni csendőrsöt. Államvasuti bérpalota. A közópitési bizottság tegnapi gyűlésében tárgyalta Máudy Bertalan máv. forgalmi főnök aján­latát, mely szerint az államvasut hajlandó hosszabb időre kibérelni a forgalmi hiva­talok és három osztálymérnökség részére szükséges helyiségeket, ha a város e célra az Árpád- és Attila-utcai saroktekén meg­felelő bórházat épit. A bizottság két alter­nativ terv közül azt fogadta el, amely csak a hivatalok céljára szükséges helyi­ségeket foglalja magában. Az épület két­emeletes lesz, a földszinten üzletekkel, az első és második emeleten pedig a jelzett hivatalokkal. A telek többi része fennma­rad későbbi államvasuti építkezésre és a város egyelőre nem emel rajta az alter­nativ terv szerint bérpalotát. A bolygó „családi majorátus*. Megint szegény Blazsek Antalról, a quae- rulanciában szenvedő szegény „családi majorátusról“-ról, aki legutóbb azzal tette nevezetessé magát, hogy petíciót adott be, együttes petíciót a dr. Kelemen Samu és dr. Földes Béla mandátuma ellen. Jól Ö3merik szegény, öreg Blazseket Szatmáron is, ösmerik a szerencsétlen perlekedési má­niában szenvedő ember bogarait, panaszait is. Most ismét róla szól a nóta! Még augusztus 4-ón Szinérváraljáról Nagyvára­don keresztül Gyorokra toloncolták sze­gény Blazseket. Ott nem ismerte senki, visszavittók tehát Nagyváradra, hogy innen ismét Szinérváraljára küldjék vissza. Blazsek Antal hir szerint Mező- peterden gazdag földbirtokos volt. Mania- tikus perlekedési bajban szenved, min­denkit följelent, mert mindenki bűnös és üldözi őt. A rendőrségen elmondta egész élete történetét. Az apja Blazsek Antal szatmármegyei nagybirtokos volt. ±C30 hold földje, rengeteg kincse volt. Tönkretették az emberek. Ellopták, eltu­lajdonították a vagyonát. Az ő családja történelmi nevezetóssógü család — mon­dotta büszkén, mellét verve, — A nagy­anyja Bokor Juliánná, 12 csatlóssal el­ment a lengyel forradalomba s halhatat­lanná tette nedvét. A lengyel király had­segédje lett. S aktákat, rengeteg sok iratot húzott ki zsebeiből. Egy csomó feljelentés a királyhoz szól, melyekben elpanaszolja, hogy az apját megmérgezték, hogy Katona György, volt mezőpetrii plébános, később szatmári püspök, apja halála után a nála letétbe helyezett 40.0CD korona értékű kincset egyházi célokra használta fel, holott az az övé, őt illeti. Hét ives be adványt mutat fel, melyet hajdan Szi­lágyi Dezsőhöz intézett s egy-egy ívest külön minden miniszterhez, mert a ha­gyatéki eljárást az árvaszék nem akarja megindítani. Följelentette Hegedűs Sándor volt kereskedelmi minisztert, kit halott­rablással vádol, utóbb pedig kérvényt adott be a Kúriához, melyben kéri dr. Földes Béla nagybányai képviselő válasz­tásának megsemmitését stb. Bélyeget ter­mészetesen nem tett egyetlen kérvényre sem. Éppen ezért kéri a pónzügyigazgató- ságot, hogy s sok bélyeget, mely több száz koronát tesz ki, engedje el, mert ö szegény, pedig valamikor dúsgazdag volt. Csak elrabolták a vagyonát az emberek. Minden második szavában ismétli, hogy nem adnak neki igazat, üldözik és el akarják tenni láb alól, pedig ő jó, nem árt senkinek, csak az igazát, a jussát, a vagyonát követeli vissza az emberektől. A szerencsétlen ^mbert visszaszállították Szinérváraljára s ez idő szerint az ottani rendőrségnek panaszolja el aa ő élete bus történetét. Beiratások a „Szatmári zenedébe.“ Füredi Sándor tanár, hegedűművész igaz­gatása alatt álló „Szatmári zenedébe“ a beiratások az 1910—11-ik iskolai évre szept. 8-ig naponta d. e. 10—j.2 ig és d. u. 3—5 ig az intézet helyiségében (Yerböczy- utea 6.) eszközöltetnek. Beiratkozni lehet hegedű, gordonka, zongora, cimbalom és és magánének tanszakokra. Bairatási dij 12 kor , félévi tandíj az alsó és közép tanfolyamokon 40 kor., a felső és kimüve- lési tanfolyamokon 50 kor. Az oktatás az alsó és közép osztályokban heti > órá­ban 5 ös csoportokban, a felső és kimüve- lési osztályokban heti 2 órában 3 as cso­portokban történik. Az intézet továbbkép­zésre előkészíti az arravaló növendékeket az orsz. magy. kir. zeneakadémiára, ahol tanári, vagy művészi oklevelet nyerhetnek. Tanárok: a hegedű és gordonka tanszakon Füredi Sándor igazgató, a zongora tan­szakon Hawel Edith zongoraművésznő, oki. tanárnő és Jónásnó Baranyi Ilona oki. tanárnő. A magánének tanszakon Jónásné Baranyi Ilona. Az újonnan irat­kozott növendékek felvételi vizsgálatai szept. 5—7-én d u. 3—5-ig lesz meg­tartva az intézet helyiségében. Az előadá­sok szept. 9-én veszik kezdetüket. Családi dráma. Szeptember hó 4-én nagyon szenzácziós műsor kerül bemutatóra a Vigadóban levő mozi színházban. A műsor több látványos­ságból áll. Ezek között a borzalmas kőbánya' postás családi dráma is látható lesz, melyet nagy költség során minden várost megelőzve, sikerült egy napra megszereznem. Fölhívom a nagyérdemű közönség b. figyelmét, hogy e ritka alkalmi látványosságot senki el ne mulassza megtekinteni, mert csak egy napig lesz látható délután 4—6 és este 8—11 óráig. Az igazgató. Elkobzott halak. Tegnap reggel Galíciából, fertőzött helyről egy kosár hal érkezett egyik helybeli halkereskedő ré­szére. A főkapitány a különben is romlott halat elkohoztatta és azonnali megsemmi­sítéséi, rendelte el. Késelés. Petyfee Gyula kerékgyártó tanonc Jankolovic3 Andor barátjával valami csekélység miatt összeveszett. A veszekedés hevében Petyke zsebkését kirántva Jankolovics karjába és lábába szúrt. A késelő tanonc ellen a csendőrség megindította az eljárást. JKcgér^eztcH Ita Henrik, Pless Vilmos, Borsalino, Pichier kalap­gyárosok őszi divatkülönlegességei Somlyai divat­áruházában, Deák-tér. Egy tanuló felvétetik.

Next

/
Thumbnails
Contents