Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-17 / 155. szám
6. oldal. dött haza, bogy felesege két gyermekével is utámaa ment. Azóta kint megszaporodott a család. Hatan voltak már a gyerekek és a nyolc tagból álló családnak nagyon sok kellett. Szabad János megmaradt ugyanabban a gyárben az egész tiz éven át, de a legnehezebb munkát vállalta magára, bogy annyit tudjon keresni, amennyire szüksége volt. Az olvasztókemencéhez osztatta be magát, abol az volt a dolga, bogy a mindenfelől beérkező ócska érceket feldarabolja és az olvasztókemencébe dobja, ahol hatalmas tűz olvasztotta folyékonnyá az ércet. Két évvel ezelőtt történt, hogy egy összehajtogatott rézlapot akart felapritani, mert az egészben nem fért bele az olvasztókemencébe. Eásujtott a baltával a rézlapra, amely az ütés folytán felrobbant. Mellette dolgozó 20 éves fiát darabokra tépte a robbanás, Szabad Jánosnak pedig a fél szemét ütötte ki. A vizsgálat megállapította, hogy az összehajtott rézlapba valahogyan egy dinamitpatron került s ez okozta a robbanást. Szabad János, mikor felgyógyult, továbbra is ottmaradt a gyárban és kereste keserves munkájával a családja kenyerét tovább. Legutóbb, mikor az ércdarabokat a kemencébe dobálta, egy darab fennakadt a kemence tetején. Megpróbálta belepiszkálni a kemencébe, de nem sikerült. Felkászolódott hát a nagy, öblös ke- menoe tetejére, hogy úgy dobja bele az olvasztóba a rézdarabot. A kemencéből óriási hőség áradt ki S nem tudni, ez széditette-e meg a szegény embert vagy a hibás félszeme miatt tévesztette el a lépést, a vége az lett, hogy a gyárat egy irtózatos orditás töltötte be és Szabad Jáuos eltűnt a kemence hatalmas torkában. Beleesett az olvasztóba, ahol a hatalmas tűz folyékonnyá olvasztja az ércet. Segíteni nem lehetett rajta. Eltűnt, és mire utánnanéztek, még csak egy buborék sem jelezte az izzó ércben, hogy ott egy emberi test olvadt az érc közé. Beleolvadt a cszerencsétlen a rézbe. Még csak el sem temethették. Özvegye és árván maradt öt gyermeke iránt óriási a részvét az amerikai magyarság körében, akik gyűjtést indi- tottak a szerencsétlen család részére. r Fábián Győpgyné Rákóczi-utczai virágcsarnokában naponkint friss cserepes és vágott virágok, elsőrangú kötészet, olcsó árak pontos kiszolgálás. 1 ] A pálinka és a fegyver. Lövöldözést rohamában lelőtte a rokonát. — Saját tudósítónktól. — Fehérgyarmat, jul. 16. Lakatos Lajos és Lakatos Ferenc, kisari cigányok unokatestvérek és mindketten sármunkások. Tegnap valami közösen vállalt sár- munkát fejeztek be a legények Fehérgyarmaton, amiért kikapták a bérüket. SZAMOS Megosztozkodtak a pénzen és hova is mentek volna vele? — bementek a korcsmába. Mikor már alaposan bepálinkáztak, elindultak hazafelé' Az utón barátságosan beszélgettek egymással, amíg Lakatos Ferenc egy pár lépéssel hátrább maradt a rokonától. Eközben elővette a revolverét és célbavéve az előtte haladó Lakatos Lajost, elsütötte. A golyó Lakatos Lajosnak a hátába fúródott. A halálra ijedt Ferenc erre az ölébe kapta meglőtt rokonát és bevitte a fehérgyarmati kórházba, aho. azt kérte, hogy vegyék fel Lajost az ő költségén. Lakatos Ferenc azzal védekezik, hogy az ital megbolondította és lövöldözési rohamot kapott. Mivel pedig a mezőn más célpont nem akadt, a rokona hátába lőtt. Józan állapotban persze nagyon sajnálja az esetet. Lakatos Lajos állapota nem élet- veszélyes. Műlábak, mükezek, sérv kötök, haskötők készítésében specialista: Vitárius Sándor Debreczen, Szent-Anna-u. I Hygienikus óvszerek tuczatja 4 K-tól 10 K-ig. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán* lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attba-utca 2/b. (Molnár-ház.) A kvártélyos asszony és az albérlő. Szerelem és vitriol. Julius 16. Lapunk zártakor, a kése éjszakai órákban vakmerő vitrioimerényletet követett el Tamássy Géza nyomdásznak kü- lönváltau élő neje Olárovics Árpád, a Boros-nyomda egyik szedője ellen. Olárovics már régebben albérletben lakik Temássynénál a Hunyady-utca 45. számú házban. A szállásadónét és albérlőjét nemcsak a bérleti, hanem szerelmi viszony is összekötötte. De ilyenkor úgy szokott az már lenni, bogy a férfi megunja a szerelmi albérletet s szabadulni igyekszik. Olárovics is felmondott a kvártélyos- as8zonyának és holnap reggel készült elutazni a városból. Az asszony mindent megkísértett, hogy szive albérlőjét visszatartsa, de mikor látta, hogy nem sikerül, éjjel 11 órakor egy üveg vitriollal szemközt öntötte Olárovicsot. A szerencsétlen embernek mindkét szeme súlyosan megsérült úgy, hogy veszélyben vau mindkét szeme világa, azonkívül baloldalán is összeégett. A férfit a kórházba, az asszonyt a csendörségre vitték. A pörkölt kávéban fokozódó szükséglet imár oly fogyasztóknál is érezhetővé vált, kik eddig csak nyers kávét vásároltak, mert csak ilyen módon véltek elérni jó kávét a háztartásban. Azonban mióta a legfinomabb fajokból előállított Mágnás keverék kávénak zamatáról és kiadóságáról meggyőződtek az addig használt nyers nedves-kávékat nem használják, mert ennek vesződsége és pörkölése mellett 25%-ot is elveszíti a kipórkölésnél, kérem próba vételét a Fógel-féle villamos kávépőrkőldéből. HÍRROVAT. Színes riportok. Teljesen, sőt határtalanul fiatal ember koromban nagyon elitéltem azokat a mamákat, akik a leányaik elkom- mendálásában túlságos sokat tevékenykedtek, magyarán mondva „fogták* az embereket. De később meggyőződtem, hogy ez nagyon tiszteletreméltó dolog és főként nagyon becsületes. Mert ha valaki, hát a mama őszintén és becsületesen meg van győződve arról, hogy a világ legszebb, legjobb, legtökéletesebb teremtését szánta az embernek abban a leányban, akit a magáénak vall és akit szeretne a másénak vallani. Ebből az egy példából okulva, tisztán gondolkozás utján rájöttem, bogy a szeretet elfogultsága mindig tiszteletreméltó s ha az igazság csak azért lesz több, vagy kevesebb, (de rendesen több) mert a szeretet hamisítja, akkor ezzel még mindig jobban meg lehet békülni, mint azokkal a hamisítványokkal, amelyek a gyűlöletből erednek. Nekünk szabad jobban dicsérni Dénes Sándort a kelleténél és egészen más kérdés az, hogy van-e neki szüksége rá, hogy kelleténél is jobban dicsérjék. Talán neki nincs, de nekünk van. Valami benső szükségünk vau rá, mert mi, akik őt jól ismerjük, mindig attól féltjük, hogy mindaz a sok elismerés, amiben itt része van a jó közönség részéről, hogy ez még mindig nem annyi, amennyit megérdemel. Kellett a „Színes riportok“-nak megjelenni ahhoz, hogy Dénes Sándort nagyszerű Írónak tartsuk. Mert akárki mit gondol és sokai ja vagy sem. Dénes Sándor Szatmár kulturtörténelmeben az első iró, ő az Árpádja a szatmári Íróknak. S milyen szűk szoroson jött be, édes istenem! A vereczkei egy Hortobágy hozzá képest. Azon a szűk szoroson, amely Szatmár város közönségének szivéhez vezet. S pusztán az írással. írni, Írni, mint olyan! Tudják-e, hogy micsoda az? Hát röviden kifejezve az ellenkezője annak, amit ötvenezer emberből negyvenkilencezerkilenc- százkilencvenkilenc tud. Annak az egynek minden gondolata megjön, életre kél, színessé lesz és az olvasóra átszáll, csak azért, mert tollat log. A többinek a meglevő gondolata is elmegy, kihal, elhalványul és görcsös érthetetlenségbe vész, csak azért, mert tollat fog. Azokból az egyekból való Dénes Sándor barátom. A „Szines riportok“-at a „Szamos “-ban javarészt olvastuk; időnként meghozta őket az alkonyat, az újságíró hajnala. Rövid éjszaka hajnala, rövid gondolaté, rövid hangulaté, amelytől jól esik, vagy rosszul, másnap este meg kell válni, mert újabb esemény jön, más gondolat és más hangulat, ami kötelező az újságíróra. De az irás megmarad s igy összegyűjtve a jól __________ (1S1C jnlio8 17. 155. agám.
