Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-14 / 152. szám
1910. juliua 14.) 152. szám. SZAMOS Asszonyi szeszély. Irla: Stayton Frank. (Folyt, és vége.) A férfi izgatottságtól reszketve sietett feléje, megragadta a két kezét és ezt suttogták ajkai: — Hát maga az? Maga az tényleg? — Hát persze, hogy én vagyok, — mondta a leány erőltetett nevetéssel. — És tudja-e, hogy megkésett? — Megkéstem ? Hát várt rám ? -- kérdezte meglepve. — Ma érkeztem meg egy évi távoliét után a kontinensről, — Akkor nem kapta meg . . . tán nem is tudja . . . hebegte zavarában vérvörös arccal a leány. — Mit nem tudok ? — kérdezte a férfi kissé ijedten. — Hogy miért van itt. — óh, azt nagyon jól tudom . . . — Úgy értem, hogy nem tudja, miért hivtam ma estére. — Bánom is ón. Csakhogy itt vagyok. — Ön nem ért engem. — Én csak egy dolgot értek — és simogatni kezdte a Helén jobb kezét. — Csak azt értem, hogy itt vagyok, hogy ébren vagyok hogy nem álmodom! Keze hirtelen megérezte a gyűrűt a leány ujjún. Elsápadt. — Mi ez? — kérdezte izgatottságtól remegő hangon. Helén megmondta. Szépitgetós, habozás, magyarázat nélkül elmondta a tiszta igazságot. — Maga az egyetlen, aki eljött. A többiek még csak ki sem mentették magukat. Helén elhallgatott. Arca lázban égett. Lopva a férfira tekintett, szemeik találkoztak. A lány zavartan sütötte le az övéit. Egy pillanat múlva ott állt mellette a férfi, karjai gyengéden vállára nehezedtek. — Édes életem, édes kis szivem, még semmi sem késő. — Suttogta és magához ölelte a lányt. Pár pillanatig tűrte ölelését, majd kibontakozva, erőltetett hidegséggel mondta: — Máskép határoztam. — Hát velem nem törődik? —• Ó, mert törődöm magával, mert boldognak szeretném tudni, azért nem lehetek a felesége. Magának fogalma sincs arról, hogy én mily utálatos vagyok, ha nem történik minden a kedvem szerint. Én el vagyok kényeztetve, én szerencsétlen lennék, ha omnibuszon kéne járnom, cselédekkel vesződnöm, olcsó szabónőkhőz szaladgálnom. Higyje el, pokollá tenném az életét. A férfi halkan nevetett. — Én nem félek magától. A szerelem kárpótol mindenért és én nagyon fogom szeretni. És együtt fogunk küzdeni, bízni... — Én félek — suttogta a leány — minő botrány lenne . . . Nem ! Nem ! Nem ! Nem tehetem. Ne is beszéljen, ne is mondjon ilyeneket. — Hát nem fölemelő érzés az, ha tudja, hogy egy ember csak magáért dolgozik, magáért küzd, magára, a maga bol- dogitására gondol szüntelenül? Hát nem szebb ez, mint a kész valamibe beleülni? Borzasztó érdekesen hangzik, — sóhajtott Helén. — Ó drágám, hát nem ért engem? Az élet nem azért van, hogy azt átéljük. Nem, hogy kalitkába zárkózva, puha fekhelyünkből bámuljuk a tömeg tülekedését. A küzdelemben van a boldogság. Egymásnak, egymásért kell élni. Kockára kell tennünk — mindent, hogy mindent megnyerhessünk. Helén Vestmacott arcképére nézett, amely ott állt az íróasztalán. Aztán arra a férfira tekintett, aki ott volt mellette. — Olyan nehéz határozni. — sóhajtotta. — Holnap reggel megesküszünk és délután Olaszországba vitorlázunk nászutra. Ugy-e igen? Mondja drágám, igen! — Nem! Nem! Nem! Gondoljon ésak arra, minő botrány lenne holnap. — És mit törődünk mi a világgal I Mit törődünk mi egyébbel? — És maga meg tudná csinálni? — suttogta pirulva. — Mi sem könnyebb ennél — nevetett a férfi. — Hát szeret ? hát igazán szeret engem ? Karjaiba vette a remegő lányt. — Meghódítom a világot, ha maga az oldalomon lesz. Persze, hogy nagy volt az izgatottság, mikor a familia tudomására jutott a dolog. Westmancott nem tudta megérteni a lányt, aki odadobta fényes jövőjét. De a Helén férje megtartotta a szavát. Befolyásos, nagytekintélyű ember ma. És sokszor úgy tesznek, mintha iszonyúan takarékoskodnának, máskor gyermekek módjára két kézzel szórják a pénzt. És nevetségesen boldogok. Angol úti pléedek, bőröndök, berendezett nesesserek, casetta-kofferek, minden nagyságú úti és coupé kosarak, gyermek-kocsik és kerti-bútorok Ragályinál, Deák tér 8. Slassinger — tennis-külön- legességek, labda verők, hálók, labdák, azok javítása és hurozása. Lóhálók, függőágyak és hinták. Mindenféle fürdő-áruk, pöpenyegek, úszó ruhák és ledörzsölő kendők, nyári takarók Ragályinál, Deák-tér 8. 5. oldal. ' 557—1910. végreh. szám. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. törvényczik 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1910. évi 7560. P. számú végzése következtében Dr. Tatár János ügyvéd által képviselt Török Vendel javára 74 korona 60 fillér s jár. erejéig 1910. évi május hó 9-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 3000 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: cséplőszekrény és gőzkazán nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmári kir. jbiróság 1910-ik évi V. 712—2. számú végzése folytán eddig összesen 109 K 50 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, az eddig fizetett összeg beszámításával Sárközön, a foglalás helyén leendő megtartására I9IO. julius 23-ik napjának délelőtti II órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi XL. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmáron, 1910. julius 7. Ádáin Albert kir. jbir. végrehajtó. Uszőborjut adunk 33 minden józanéletü. szorgalmas földmivesnek 3 évi felnevelés céljából. Legeidről és kaszálóról mi gondoskodunk. Ä borjú ára csak 3 év után fizetendő. — Elhullás esetén a borjú gondozó nem tartozik semmivel, mert a jószágot elpusztulás ellen biztosítjuk Bővebb felvilágosítást adunk csonkási gazdaságunkban és Szatmáron Eötvüs-utca 2. szám alatti irodánkban. Neuschlosz Testvérek Eötvös-utea 2. sz. Telefon 16. és 155. EE fényképészeti gépek és összes kellékek gyárának Szatmármegyében egyedüli lerakata: Bartók László drogériáj a Szatmár, Deák-tér.
