Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-10 / 149. szám

2„ oldal (1910, julius 10.) 149. szén). SZAMOS FISCHER ANTAL S£ női divatáruhazában Szatmár a Pannónia mellett HATÓSÁGILAG Az összes raktáron levő áruk engedélyezett TW mé|yen leszállított árban VEGELAMIAS. TT lettek a világra, zsidókból és pogá- nyokból lettek. A magyar demokrácia is csak megtértekből állhat ki jelentékeny ré­szében, mert bennünket, akik állandóan hirdettük, ezt és mást soha, bennün­ket egyszerűen nem létezőkké tett a rágalom és minden más hasonló esz­köz, amit a nemzeti alapon álló poli­tika tündök'ő fegyvereként villogtatni szokás ebben az országban. Ma is, nemhogy tovább mondanák a dongó és légy történetét, hazaárulás­sal és lelkiismeretlenséggel vádolják azokat, akik — légyen az bármilyen okbői — de mégis eljutottak a demok­ratikus eszmék világához. A megrovást nyugodtan végez­hetik, mert hasonló szemrehányás Tisza Istvánt és pártját nem fogja érni soha, nem lehet demokráciával gyanúsítani Felirati önképzőköri müvek és évtizedek óta többszörösen elémelyedett szólamok ismétlése helyett most már igazán kiváncsiak vagyunk rá, hogy van-e hát valami mondanivalójuk és miben áll az ? Pasztory cs. és kir. udvari szá Ilit: VIRÁG-KERESKEDÉSE Budapest, Vili., Rákóczi-ut 3. Képes árjegyzéket kívánatra díjtalanul küld. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán' lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban. Attila-utca 2,'b. (Molnár-ház.) Tatorján István építész építési irod'ja Szatmár,Bákóczi-u. Fogarassy-ház. vállal mindenféle építkezést, tervek, költség vetések készítését, művezetést és ellenérzést. A debreczeni bélyegpanama. Miidcsti gyanús, a%i él. Atnióta a debreoeci béiyegpanama kiderült, azóta a nagy alföldi me:ropolis- ban nem tanácsos bélyegekkel manipulálni, mert hamarosan rendőrkézre kerül az ember. így járt szegény Paszternák Lipót is, egy fiatal mozgókereskedő, ki Szatmár- ról érkezett tegnap Debreczenbe. Paszternák Lipótnak útközben elfo­gyott a pénze. Mit tegyen hát szegény feje. Volt a tatyujában nehány okmány bélyeg. Nem debreezeni, nem vasúti, hanem egészen jó szatmári okmánybé yeg Egyik koronás bélyeggel bement az egyik Piac utcai trafikba s megkirsálta a kisasszonyt: — Vegye meg kisasszony ezt a bé iyeget! A kisasszony ijedten nézte a bélye­get, gyanúsan pillantott Paszternákra és szörnyű gondoiatot támasztott benne a gyanú és bélyeg. Azt gondolta ugyanis, hogy a fiú biztosan Mandoky csöndes társa, akit a miv. bélyegügyeiben mint „és Társá“-t jelez a debreczeni törvény­szék vizsgáióbirója. E gondolat vitte rá a cselekedetre a kisasszonyt, aki rendőrt hi vett s átadta neki Paszternákot meg a bélyeget, A rendőr a bélyeget s Paszternákot föipa- kolta s beszállította a rendőrségre, «hol vallatöra fogták, honnan tett szert a ko­ronás bélyegre. Paszternák készen volt a felelettel: — Mikor még pénzem volt, vettem, s most nincs pénzem, el akarom adni. Eddig nem is volt baj. A sanda gyanú kezdett múlni, a mikor bekövetke­zett a baj. Megmotozták ugyanis Paszter­nák batyuját s abban több bélyeget is üres váltóblankettát találtak. — Szükségem volt azokra is, — mondotta kétségbeesetten Paszternák, — vettem őket még Szatmáron, bérem. De hát hiába, a rendőrségen nem hittek Paszternáknak. Rosszat gondoltak róla, nem ugyan azt, hogy benső össze­köttetésben van Mándokvval, csak annyit, hogy ö sem fizetett a váltóürlapokért. Letartóztatták tehát, mivel igazolni sem tudta magát és megindítják ellene az eljárást. Kié hát a gyerek? Pircska-e, Juci-e vagy Anna? A komédiáskocsi rejtélye. — Saját tudósítónktól. — Önkéntelenül is bölcs Salamont hívja az ember: tegyen igazságot, kié hát a gyerek ? Stégmann Piroskának hivják-e avagy Balog Jucinak vagy a mint újabban állít­ják . Erausz Annának. Szinte párat.an dolog, hogy az em­lőle a takácsot. Korompainé, a városka leggazdagabb polgárának a felesége minden vasárnap csupán ennyit mondott az ima zsámolyon sznnvedélyes hanglejtéssel: — Azt akarod, Uram, hogy elsorvad­jak a gondolataimtól? Ments meg, Uram, a vágyaktól, hisz te mindenható vagy. S mig a vasárnapok egymásután múl­tak, a kis harangozó diák ilyenformán lett tudója sok mindennek, amit földi embernek nem lett volna szabad tudni ... Az asszo­nyok imádságai nem változtak, elejtett sza­vaik, hangos sóhajtásaik tudatták a kis di­ákkal, hogy az imák eddig nem intézteitek el azon a helyen, ahová cimezve voltak. Korompainé, aki boszorkányos fekete sze­mével, szenvedélyeket, indulatokat kifejező arcával abban az időben félelmetes volt ne kém, mind türelmetlenebbül hajtotta barna fejét az imazsámolyra. Olykor görcsös, el­fojtott zokogás rázta meg vállait és egy­másba kulcsolt kezeit hevesen szorította homlokára. A kis harangozó szinte szemre­hányásokat tett magában az égieknek, hogy a szegény asszonyt szenvedni hagyják, hja; mert akkor még nem ismerte a magasság­ban levő igazságosságot és jóságot. Az idő tavaszra fordult és a ■ nyitott templomajtón a kálvária-kert fáinak illata áradt a kórus alá. A délutáni lilánia csön­dességében fecskék csipogása hallatszott be odaküntről és az ünneplőbe öltözött embe­rek felvirágozva jöttek a templomba. Az oltárokon, a szent képek alatt, a térdepelő helyeken ájtatos emberek virágbokrétái illa­toztak és a fekete Mária kép alatt halomra nőttek a bokréták. Mesterem és pártfogóm, Ganz János, a sánta sekrestyés eleget dör- mögött a virágok miatt, amelyeket hiábava­lóságoknak nevezett, — a gyertyaadományo­kat inkább kedvelte, de mégis legjobban a borküldeményeket ü szent miséhez, — a bokréták megsokasodtak a tavaszi litániákon minden asszony és leány odatette virágait uiunk Jézus lábaihoz, akire nemsokára elkö­vetkezik a nagyhét. Az imádkozó arcok az imazsámolyon rózsaszínűek és a szavak gyorsabbak lettek. Az öreg asszonyok, akik eddig nem látogatták a fekete Mária-képet, mert hisz az úgyis el volt látva imádással, mo3t néha-néha szánalomból letelepedtek az elhagyott imazsámolyra és egy-két gyors imádságot mormogtak, amelyekre azonban nem voltam kiváncsi. Azon a vasárnap dél­után, midőn a tavaszi napfénytől és a tem­plomi félhomálytól elbágyadva álldogáltam a harangkötél mellett és magamban azt gon­doltam, hogy a harangozás sem ér semmit, ha senki sem irigykedik az emberre, ruha­suhogás keletkezett az imazsámoly körül és amint rejtekemből kipillantottam, a szép Korompainét láttam, amint szenvedélyes pil­lantást vetve Máriára halkan suttogta : — Mária, ne hagyj el! Segíts meg! Ne engedd, ne enged, hogy megtörténjen.. . De még válaszolni sem lett volna ideje Máriának, Korompainé már talpra állott és szemét lesütve az ajtó felé tartott. Bizony­talan lépésekkel haladt kifelé, olyan szent- képek előtt is megállóit s keresztet vetett, amelyeket máskor figyelemrelsem méltatott. A szenteltviz-tartótól kétszer is hátrafordult, mig végre gyors elhatározással, behintvén magát a szenteltvízzel, kilépett a templom­ból s a litániának vége lett. Azon időben a folyómenti füzesek és berkek voltak azok a helyek, ahol a kis harangozódiák épen olyan szívesen tartózko­dott, mint a harangkötél mellett. A litánia után gyors ügetéssel indultam el a füzesek felé, amelyek között, mint egy ezüst szallag ELEI A és TSA HÁM JÁNOS-UTCZAI GYAPJÚSZÖVET- ÁRUHÁZA SZATMÁR. c c o e Figyelmébe ajánljuk kishivata nokok és iparos uraknak azon körülményt, hogy üzletünkben egy teljes öltönyre való divatos szövet a hozzá szükséges bélésnemüekkel már 25 koronától kezdve kapható. Ajánlhatjuk azonkívül a legfinomabb angol szöveteket, melyek női costümökre is a legdivatosabbak. Vajay-utca 30. sz. telek eladó. Értekezhetni Klein és Társánál, Hám-János-u. 10. üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRY KÁROLY üvegkereskedésében Szatmár-Németi, Deák-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents