Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-02 / 142. szám

2-ík oldal, S Z A M 0 & 142, szám. 1910, julius 2.) mondott köszönetét az üdvözlésért és a sajtót nagyrabecsüléséről biztosította. Következett a bizottsági tagok és az uj hat jegyző megválasztása, jegy­zőkké megválasztattak: Beszkid Antal, Mihályi Péter, Popovics Dusán, Szász Károly, Szojka Kálmán, Zlinszky István. Egyben megvá asztották a bizottsá­gokat is, amelyek körül az igazságügyi és zárszámadási bizottságokba városunk kép­viselőjét, dr. Kelemen Samut is beválasz­tották. A trónbeszéd folytatólagos felolvasása után elhatározta, hogy az arra adandó válasz megszerkesztésére 25 tagú bizott­ságot választanak. Ezután a pénzügyminiszter benyúj­totta az indemnitá8ról és a honvédségi ujonomegajánlásról, a kereskedelmi minisz­ter pedig a kereskedelmi szerződésről és népszámlálásról szóló törvényjavaslatot, mire az ülés véget ért. Mórán János Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő bútor készítését és zongora­fényezését. Telefon-szám : 59. A tanácsból. Államvasuti palota váro­sunkban. Mándy Bertalan máv. forgalmi főnök előterjesztést tett a városi tanácsnak a város tulajdonát képező Attila- és Árpád­utcai saroktelken a helybeli máv. forgal­mi főnökség és az osztálymérnökségek elhelyezésére épitendő bérház kibérlése iránt. A tanács kiadta az ajánlatot a mér­nöki hivatalnak azzal a felhívással, hogy a forgalmi főnökséggel érintkezésbe lépve az építkezés általános tervét vonalvázlat­ban készítse el és hozzávetőleges költség­vetés alapján számítsa ki az épület jöve­delmezőségét. A tanáos akként kívánja a kérdést megoldani, hogy az államvasuti üzletvezetőségek deoentralizálása esetén városunkban felállítandó üzletvezetőség elhelyezésére a most tervbe vett építkezés megfelelő kiegészítéssel alkalmas legyen. Segély a krassószőrényieknek. A városi tanács 200 korona segélyt hozott javaslatba a Krassószöróny megyei árvízkatasztrófa károsultjai részére. A ja­vaslatot a legközelebbi bizottsági közgyű­léshez terjeszti. Szabályrendeletek kihirdetése. Két szabályrendelet nyert legutóbb felső jóváhagyást. Az egyik a piaci idő és vÍ8zöntelárusitók elővásárlási jogáról alkotott uj szabályrendelet, a másik a mó­dosított építési szabályrendelet. Az utóbbi arról rendelkezik, hogy a Kazinczy-utcán, István téren és az Árpád­utcán a Bercsényi-utcától a Bányai-utig csak emeletes építkezés engedélyezhető, továbbá hogy a külterületi telekfelosztá sokhoz is hatósági engedély szükséges. A tanács mindakót szabályrendeletet beter­jesztette a közgyűléshez kihirdetés végett, egyúttal felhívta Dr. Vajay Károly pol­gármestert, hogy a bettermentre (te- lekértókemelkedósi adóra) vonatkozó ja­vaslatot készítse elő. Ösztöndíj. A Kovács Ábrahám-féle ösztöndij- alapitvány kamatait a városi tanács Mazu- rek Károly faipari szakiskolai tanulónak utalványozta. Egészségügyi statisztika. Junius hó első felében 17 kanyaró megbetegülés fordult elő. A betegségek számának ily mérvű csökkenése tisztán az iskolai év korai berekesztésének tulajdo­nítható. A járvány tartama alatt 695 ka­nyaró megbetegedés történt. Meggyógyult 666, meghalt 22, kezelés alatt maradt 7 beteg. Jóváhagyás. A belügyminiszter a németi kaszinó alapszabályait jóváhagyta. Gyűjtés az ököritóiaknak. Tankóczi Gyula fökapipány ó07 ko­ronát gyűjtött az ököritóiak javára. Ebből 120 korona a helybeli közkórházban elhalt sebesültek temetési költségére fordittatott, 187 koronát pedig a tanács elküldött Szatmárvármegye alispánjához i.lető helyé­re juttatás végett. Szőlő Mertz Istvánnál. Fagykár júniusban. El fagyott vetések. — Saját tudósítónktól. — Na mire mi öreg emberek leszünk, illetve mi leszünk azok a bizonyos legöre­gebb emberek, nekünk ugyan lesz mire emlékezni. Unokáink váltig csóválhatják majd a fejüket, ha az 1910 ik esztendő abnor­mális időjárásáról fogjuk elmesélni h ihe- tetlen emlékezéseinket. Felhőszakadás, árvíz, jég, fagy, — lesz miről beszélni. És hogy egygyel több legyen az Úristen csalásainak a száma, van fagy­kár is. Porcsalmán volt junius utolsó heté­ben. Egy junius éjszakai fagy volt, amely 100 hold tengeri vetést tett tönkre, szá­mos gazdaember reményeit, kenyerét pusztította el. A fagy a porcsalmai határhoz tarto­zó lápon pusztított, amelyből száz hold tengerivel volt bevetve. A tengeri s legszebb reményekkel kecsegtette a gazdákat egész a végzetes éjszakáig, amikor az egész vetés tökéle­tesen elpusztult. Szőlő Mertz Istvánnál. Van-e petíció? VanI — Onnét, tekintetes ur, onnét ... Az este gyütt mög a levél, a tanító urnák küldték. — De pár hete jó hirt adtak az öregről... — Mög is van a nyomorúságában, — szólt a számadó fia. — Hát akkor nincs baj. Majd kigyó- gyitják, ha ma nem, holnap. Kap az öreg olyan lábat, hogy még táncol is majd a Gyurka lakodalmán. — Van bizony azér’ baj tekintetes ur- —- panaszkadik Gyurka. — Még hozzá nagy, ki se hevergyük. Itt a levél róla. A mécs mellett alig lehet kibetüzni. Az ispán megkérdezi, mi van a levélben. Helyet mutat az asszony és a fia el­mondja a bajt. — Az édesapám talán meg se gyüm többet, azt Írták az ispitábul. Hát mi bele is törődnénk a veszedelembe, de van még nagyobb bajunk is. A tekintetes ur jó szív­vel van hozzánk, nem is takargatjuk a dolgot. A Körösztös Pétert, azt tartom, is­meri a tekintetes ur. Asztagrakó volt itt a nyáron. A lányát, a Vicát el akarom vonni feleségül. Jómódú, takarékos népek, az édesanyám is azt mondja, hogy egymáshoz illünk. De most az édesanyám is az én kenyeremen él, hát én akartam számadó lenni az édesapám után. — ügy is dukál, — biztatja az ispán — az édesapád az öregapád. után lett számadó-juhász. :— De az öregapám adott örökséget az édesapámnak, ami fölér ezer jószággal is. Az édesapám meg nem bízza rám, pedig mögillet engöm. — Erről szól a levél ? — Errül. írattunk a tanitó úrral az ispitába a legelső doktornak, hogy kérdözze mög az édösapámtul, mibül csinálta nyí­ráskor, usztatáskor a birkáknak való orvos­ságot, amitül mögszünt minden betegség. Az édösapám a levelünkre mög azt mondta, hogy nem bízza ő idegen em­berre a titkot. Nem tudja azt az orvosságot még a megyei felcser se. A füvet a reke- tyésben szödte hozzá, de három paiktában is vött hozzá port, a bólosnál mög kántort, mert a patikáros elül is takargatta a mes- törségit. így vagyunk most. Pestre én nem möhetek, másra mög nem bízza az édös- apárn a titkot. Nem is löszök én számadó itten . . . Az ispán fölkel a helyéről és valami vigasztaló szót akar mondani. — Majd elmondja az öreg az orvos­ságokat. Megyünk már kifelé, az öregasszony szomorúan motyog. — Nem ujjan embör az. Nem lőhet azt vallatni ... - : Blazsek Antal legyen Nagybánya képviselője, Kávássy Sándor Szatmáré. Koholt petíció. A .Magyarország“ cimü fővárosi napilap tegnapi számában dr. Kelemen Samu orsz. képviselő neve azon képviselőké közt van felsorolva, kik­nek mandátumát az ellenpárt petícióval támadta meg. Utánajártunk a hírnek, amely bennünket is meglepett, de erről a petícióról a városban az illetékes körök nem tudnak semmit. * A fennti hir készen, kiszedve várta a lap megjelenést, mikor lapunk zárta idején legnagyobb meglepetésünkre az ellenkezőjéről győződtünk meg. Azaz nem is egészen az ellenkező­jéről. Mert az szent igaz, hogy a petíció­ról az egész városban nem tudnak semmit. De mégis van petíció. Ezt a késő esti órákban telefonon tudtuk meg Budapestről. VA Váratlan petíciót Blazsek Antal nagybányai lakos adta be a Kúriához a következő sáövé^geU'. |

Next

/
Thumbnails
Contents