Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-31 / 167. szám
14-ik oldal. SZÁM O S 167. szám. (1910. julius 31. Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleményei. 1027—910. gisz. Versenytárgyalási hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége a „Digesztor“ hulla feldolgozó telep építését 176—910. kgysz. a. elhatározván, az építési munkálatok biztosítására a városi gazdasági tanácsosi hivatalban folyó évi augusztus hó 8-án, délelőtt 10 órakor nyilvános írásbeli versenytárgyalást tart. A teljesítendő építkezési munkálatok a következők: 1. föld, kőműves és elhelyező munka ; 2. ács munka; 3. tetőfedő munka ; 4. bádogos munka; 5. asztalos, lakatos, mázoló és üveges munka; 6. vas munka; 7. vegyes munkálatok. Előirányzott összeg 23262 K 33 f. A versenytárgyalás feltételei a következők : 1. Az építési munkálatok a kötendő szerződés jóváhagyásától számított 2 hót alatt megkezdendők és f. évi november hó 15-ig elkészítendők. 2. A szabályszerűen kiállított és lezárt ajánlatok Szatmár-Németi sz. kir. város gazdasági tanácsosához nyújtandók be a fenti nap d. e. 10 órájáig. A munkálatok a megállapított terv és költségvetés alapján százalékban kifejezett zárt ajánlattétel szerint adatnak vállalatba. 3. Bánatpénzül az ajánlati összeg 5 százaléka készpénzben vagy a szerv, szabályrendelet szerint elfogadható értékpapírban a városi pénztárnál teendő le s az erről szóló nyugta az ajánlathoz csatolandó. bitó- valamint pótajánlatok figyelembe nem vétetnek. 4. Részletes feltétel, terv és költség- vetés a városi gazdasági hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthető. 5. Az ajánlatban világosan és határozottan kiteendő, hogy ajánlattevő a válla'ati és szerződési feltételeket ismeri és azokat elfogadja. 6. A városi tanács fentartja magának azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül, tekintet nélkül az ajánlott árakra szabadon válasszon, vagy szükség esetén az árlejtést eredménytelennek is nyilváníthassa. 7. Ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. 8. A munkálatot elnyerő vállalkozó tartozik az 5 százalék bánatpénzt 10 százalék biztosítékra kiegészíteni. 9. Azon pályázók, akik a jelen munkálat teljesítésére hatósági endedélylyel nem bírnak, kötelesek ajánlatukban ily képesítéssel biró megbízottat nevezni meg és annak képesítését okmányilag igazolni. 10. A munkálatokhoz kizárólag hazai anyag használható és csakis hazai <>aiunká- sok alkalmazhatók. 11. Az ajánlatok felbontása a fent kitett Időben nyilvánosan fog történni. Szatmár-Németi, 1910. julius 22-én. Bartha Kálmán gazdasági tanácsos. 1032-1910. gtsz. Hirdetmény. Több ízben kérdés merülvén fel, hogy a cséplőgép tulajdonosok a gépeiknél alkalmazott munkásokat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnál, vagy a kerületi mun- kásbiztositó pénztárnál tartoznak e biztosítani ? A biztosítást szabályozó két érvényben álló rendeletet tájékozás végett közhírré teszem : I. A gazdasági gépek mellett alkalmazott személyzet, valamint a gazdaságokban alkalmazott szegődményes iparosok biztosítása tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister 52798—VI. A. szám alatt kiadott rendeletének másolata. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Felmerült az a kérdés, hogy a cséplőgép, gőzeke és általában bármely gazdasági gép mellett alkalmazott személyzet, továbbá a gazdaságokban alkalmazott szegődményes iparosok az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál vagy pedig az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál biztositandók. Az e kérdésben felmerült kételyek eloszlatása céljából, földm. m. kir. minister úrral egyetértőleg, a következőkről értesítem a másodfokú iparhatóságot: 1. Azok az egyének, illetőleg cséplő- géptulajdonosok, akik cséplőgépet leginkább (ha nem is kizárólag) abból a célból tartanak, hogy azzal főképen mások terményét pénzért vagy természetben adandó részért kicsépeljék, tehát akik ehhez képest a csépléssel iparszerüen foglalkoznak és iparigazolvány kötelezettek: alkalmazottaikat 1907. évi XIX. t. c. értelmében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál tartoznak biztosítani, — önként értetődvén, hogy ha az ily gép tulajdonosnak s illetve vállalkozónak a csépléshez szükségei! személyzetet a csépeltető gazda gazdasági cselédeiből, illetőleg szerződéses munkásaiból bocsátja rendelkezésére, úgy e személyzet nem az orsz. munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál, hanem ugyancsak a gép tulajdonosa által az 1907. évi XIX. t. c. 3. §-a értelmében az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál biztosítandó. A fentiek nem csak a cséplő, hanem más mezőgazdasági gépeknél alkalmazott munkásoknak az 1907. XIX. t. c. értelmében való biztosítása tekintetében is irányadóul veendő. 2. A gazdaságokban alkalmazott szegődményes iparosok, ha kizárólag saját gazdájuk gazdasága részére dolgoznak, nem tartoznak az 1907. évi t. c. hatálya alá. Ha azonban egy iparnemből valamely nagyobb gazdaság azon munka végzésér e, melyre kisebb gazdaságban szegődményes iparosok vannak felvéve, illetőleg szerződtetve műhelyt tart s abban legalább 10 ugyanazon iparágat űző munkást alkalmaz, s ezek létszámában inast, illetőleg fiatal munkást tart, avagy legalább 20 ugyanazon iparágat űző munkást alkalmaz : akkor ezek az alkalmazottak az orsz. munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál biztositandók úgy baleset, mint betegség esetére, amennyiben az 1907. évi XIX. t. c. rendelkezései alapján biztosítási kötelezettség alá esnek. Felhívom a másodfokú iparhatóságé', hogy e rendeletemot a hatósága alatt álló elsőfokú iparhatóságokkal haladéktalanul közölje. Budapest, 1908. évi augusztus hó 11-én. Kossuth s. k. II. Rendelet a cséplőgépek mellett alkalmazott személyzet biztosítása tárgyában. M. kir. állami munkásbiztositásitási hivatal. 7.848. szám. Valamennyi kerületi munkásbiztositó pénztárnak. Az állami munkásbiztositási hivatalnak tudomására jutott, hogy a cséplőgép és általában a mezőgazdasági gépek mellett alkalmazott személyzet biztosítása körül, dacára a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg 1908. évi augusztus hó 11-én 52.798—VI. A. sz. a. (Munkásbiztositási Közlöny II. évf. I. 100. oldal) kibocsátott törvénymagyarázó és tájékoztató rendeletben foglaltaknak, még mindig tévedések, zavarok fordulnak elő. Ezeknek a kutforrása egyrészt az, hogy a kerületi munkásbiztositó pénztárak helytelenül értelmezik az 1907. évi XIX. t.-c., valamint az idézett miniszteri rendelet I. pontjának rendelkezéseit, másrészt, hogy a cséplési időszak beálltával a kerületi pénztárak által e tárgyban kibocsátott hirdetmények részint elferdítve, részint hiányosan közlik az idézett számú miniszteri rendeletben foglaltakat, a mi könnyen az érdekeltség megtévesztését eredményezheti abban a kérdésben, hogy alkalmazottaikat mikor kell az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál és mikor az országos gazdasági muukás- és cselédsegélypénztárnál biztosítani. Elrendeli ezért a hivatal, hogy a pénztárak a cséplőgépek és általában bármely más mezőgazdasági gép mellett alkalmazott személyzet biztosítási és bejelentési kötelezettségének értelmezésénél szigorúan az 1907. évi XIX. t. c. 1. §-ának 1. pontja és 3 §-ának 26. pontja, valamint az 52.798. (VI. A.) K. M. sz. rendelet 1. pontjában foglalt rendelkezések szerint járjanak el. Ügyeljenek tehát arra, hogy az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár tagjai sorába csak azoknak a cséplőgéptulajdonosoknak az alkalmazottai vonassanak be, a kik csépléssel iparszerüen foglalkoznak és iparigazolvány váltására kötelezettek. Ha azonban az ily géptulajdonosnak, illetve vállalkozónak a csépléshez szükséges személyzetet, vagy annak egy részét a csépeltető gazda gazdasági cselédeiből, illetőleg szerződéses munkásaiból bocsátja reneelkezésre, úgy e személyzet nem az országos pénztárnál, hanem ugyancsak a gép tulajdonosa által az orsz. gazd. munkás- és cselédsegélypénztárnál biztosítandó. Elrendeli továbbá, hogy a mennyiben a cséplőgéptulajdonosokhoz intézett hirdetmények szövegének vonatkozó része nem egyeznék meg az idézett számú ministeri rendelőt 1. pontjának szövegével, annak helyesbbitóse iránt, felelősség terhe mellett, haladéktalanul intézkedjenek. Budapest, 1909. évi augusztus hó 16-án. Dr. Mentsik s. k. másodelnök. Szatmár-Németi, 1910. julius 28-án. Bartha Kälmän gazdasági tanácsos. I. 346| 1910. sz. Árverési hirdetmény. Szatmárvármegye törvényhatósága tulajdonát képező a józsefházai 417. sz. tkvi betétben 2264., 2265., 2266. hr. sz. alatt felvetf ingatlanok (u. n. Bakóbánya) 1910. augusztus hó 27-ik napján délelőtt n Órakor nyilvános árverésen Józsefháza községben, a községházánál el fognak adatni A kikiáltási ár 1100 korona, bánni, , 10 százalék. A részletes feltételek a vármegyei tiszti ügyészségnél, s Józsefháza község elöljáróságánál megtekinthetők. Nagykároly, 1910. julius 28. Dr. Schönpflug vmegyei t. főügyész. Nyavalyatörés Ki nyavalyatörés, görcs és más ideges állapotba szenved, kérjen iratot, ingyen és bérmentve kapható a szabad. Hattyú gyógyszertár által Majna Frankfurt. Gazdák figyelmébe! Van szerencsém a n. é. gazda közönséget értesíteni, hogy 25 év óta fennálló zsákkölcsönző-üzletemet most is, mint minden évben teljesen ui zsákokkal rendeztem be. Nagybecsű pártfogásukat kérem és biztosítom Önöket a legolcsóbb árakról és legsimább elszámolásról. Tisztelettel Paskesz Mór. A régi Korona-szállóval szemben.
