Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)
1910-07-31 / 167. szám
R Z \ M 0 S 3-ik oldal (1810. íulius 31.) 167. szám. Benzin-, szivógáz-, nyersolaj-, gőz-, petrolin- és világitógáz- HOTOROH, Benzinlokomobiiok Plewa és Tsa gép- és motorgyár Wien, XVII., Wattgasse 78-80. Sürgönyeim: Plewa, Wien—Heraale. Kerületi képviselők kerestetnek. Minden rendszerű és nagyságú sütőkemencék, keverő-és gyurógépek, az i.'ssaee sütőipari segédgépek, eszközök és siítőkemencze- armatHrák. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg. porcellán, lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Leitta magát egészen a sárgaföldig. t Szépen halt meg . . . Nagynyires9n Marios Vaszilikáról azt mondják a falubeliek, hogy szépen halt meg De hat tehette is, mert jómódú ember Tóit. A szegény vásánnak még arra sem jut, hogy szépen halhasson meg, mert bizony sokat elvisz belőle a száraz betegség, az pedig hosszú ideig, évekig eltart. Marios^Vasziiika pedig irigylésre méltóan halt meg, agyon itta magát. Ott ütötte meg a gutta a korcsmában. Úgy ment mámoros fővel a másvilágra, ahol bizonyára ezt nem fogják enyhítő körülményül betudni Vaszilikán&k. A halálnak nem mindennapi körülménye van. Egy pár szép címeres ököl játszott, szerepet abban, hogy Vaszilika itt hagyta a jámbor állatokat. Vaszilika, aki külömben igen jómódú gazdaember, e hó 27-én egy pár ökröt adott el, régi megszokásához híven, természetesen berúgott fővel. Nagyon olcsón adhatta el a jószágokat, mert mikor kijózanodott, keserűséggel gondolt a két szép állatra. Szivére vette ezt a rossz üzletet és ahelyett, hogy megfogadta volna, hogy nem iszik többet, bánatába beült a korcsmába és ivott másnap délutánig pálinkát. Hogy mennyit, azt nehéz volna megállapítani, annyi azon ban bizonyos, hogy éppen elég volt abhoz, hogy Mancs Vaszilika ne keljen fel többet a korcsma padlójáról, ahova holtan zuhant le. Megütötte a gutta, nyomban meghalt. Nagynyiresen pedig azt mondják a faluban: szépen halt meg . . . ssRsflösKssR DÉNES SÁNDOR most megjelent SZÍNES riportok cimii könyve kapható lapunk kiadóhivatalában, valamint Huszár Aladár, Lőwy Miksa, Weisz Zoltán és Boros Adolj könyvkereskedésében. Ára 2 korona. Tizenhét cimii újság. Hírlapirodalom vidéken. A vidéki újságok régóta kedvenc témái a nyári humoristáknak. Bár a vidéki sajtó nagyrésze az utóbbi időben nagyon átalakult s ma már vidéken is vannak jó és érdekes újságok, a vidéki lapok egyrésze még ma is szinte a csodabogarak című róva; részére dolgozik. Nagy- képű vezércikkek, amelyek hol Bülow kancellárnak adnak tanáaso:, aol Khuen- Héderváryt fenyegetik, hogy igy, meg amúgy ! Cikkek a mermói juhrói. a vér- tecüröl, Magyarország gazdasági meghódításáról, érdektelen, összeollczott cikkek, amelyekből csak úgy ásít ki az unalom, mind-mind azt eredményezik, hogy a vidéki sajtót ezek után az öreg szakállas újságok után Ítélik meg s bizony joggal iekicsinylik és csak a furcsaságok rovatában foglalkoznak vele. A vidéki lapoknak legérdekesebb típusa alighanem az, amelyik Nyitrán jelenik meg. Énnek az újságnak 17 cirae van, úgy amint itt következik: „NYITRA“ „Felsőma gyarországi Lapok“ „Nagytapolcsány és Vidéke“ „Vágujnelyi Hírlap“ „Póstyéni Lapok“ „Privigye és Vidéke“ „MIAVA“ „Vágsellye és Vidéke“ „Szakolczai Határőr“ „Szenic-Miava és Vidéke“ „Nagyszombati Hírlap“ „Közvélemény“ „Végszeredi Híradó“ „Barsi Futár“ „Aranyosmaróti Hirlap“ „Malacka és Vidéke“ „Bazin és Vidéke“ A tizenhét cimü újságnak ugyanaz a szerkesztője, hétről-hétre és betűről-betűre ugyanaz a szövege, csupán a cime változik. — így csinálnak közvéleményt a vidéken ! HÍRROVAT. Az uj házasság. . Nagyon sokan vannak, kik a szerelmi élet legtökéletesebb társadalmi formájának a monogámiát tartják. Kétségtelen, hogy ennek az állásfoglalásnak sok alapja van, bár nagyon sokszor nem számol a monogámia történelmi alakulásával és nagy gazdasági jelentőségével meg jellegével. Hiába bizonykodik Spenezer Herbert, a keresztény középkor, a nőt az oltárra helyező nagy romantika, bizony pellengérre állította a házasságot, amikor annak etikai súlyt kizárólag azzal a gazdasági kényszerűséggel adott, hogy a nemes embernek törvényes fiúra volt szüksége, aki a vagyonát örökölje. A nőt is magántulajdonba kellett hát adni, vagy venni, hogy ezzel az egész vonalon biztosíttassák az évszázados és hatalmassá fejlődött gazdasági rend. Hogy a valóságban mennyire nem volt ez „monogámia“, annak bizonyítékául csak a nagyon is ismert „ius primae noetis“-ra kell hivatkozni, amelynek tűrésével a keresztény erkölcs és a házasság intézménye, mint a társadalmi erkölcs alapja, már a középkorban bemondta a csődöt. A régi nemesi osztály elszegényedett, de gőgös parasztokká vedlett utódaikban még ma is élnek a régi erkölcsök. Még ma is vannak családok, ahol a férj, a pater íamilias szobájába a felesége sohasem teszi be a lábát, ahol a „családfődnek nagyobb tekintélye van a hitves, mint a gyerekek előtt, ahol csak a gyerekek fölött gyakorolható nagyobb tekintélyével lett különb az ur fiainak és leányainak az anyja, a „törvényes szerető.“ A gazdasági rend polgáriasodásával egyidejűleg hatalmas folyamat indul meg, amelynek diadalmas végcélja, hogy a béklyóba szorított és a végletekig kihasznált munkát győzelemre juttassa a másik két termelésű tényező: a tőke és a föld felett. A gazdasági rend, hacsak hajszálnyira is, elhajiani kezd; társadalmi mozgalmak keletkeznek, amelyek hadat üzennek a kötött birtokoknak ép úgy, mint a nő gazdasági elnyomatásának és kihasználtságának. Nem szó szerint kell venni a Bentham nagy tételét : a lehető legtöbb ember lehető legnagyobb boldogságáról. Bizonyos azonban, hogy a társadalmi együttélés minden eszközének, egész gazdasági berendezkedésének ilyesféle célok elérése érdekében kell kialakulnia. És most előállt egy orvos, egyik legdiadalmasabb hőse az orvostudományoknak és letesz egy szert az emberiség kezébe, amelylyel feltétlen sikerrel lehet küzdeni a polgári szerelem egyik legádázabb és leg- gyülöltebb ellensége ellen. És amikor az uj SAVOY nagy szálloda