Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-31 / 167. szám

XSJL Wvain.

Szatmár, 1910. julius hó 31., vasárnap.

167. szám,

vuckueiueiv po&ví'Xkai Mjypii^yp.

Előfizetési dij :

Helyben: 1 évre 12 K. V, évre 6 K. */« évre 3 K, 1 hóra 1 K

Vidékre:.. .. 16

............ 8........... 4.. „ .. 150

Eg

y szám ára 4 fillér. m -------—=

Sz

erkesztőség és kiadőhivatal:

Rákóczi-utcza 9. szám. tu Telefonszám: 107.

Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatal.tban

fizetendők.

Hirdetések:

Készpénzfizetés mellett, a legjntányosabb Árban kitöltetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fHlér.

Tischler Mór és Franki Ede.

Önök nem ismerik Tischler Mórt és Franki Edét? Na csak azért, mert én sem ismerem. Sőt. Miutánunk beláthatatlan sora következik azoknak, akik szintén nem tudják, hogy ezek az urak miféle fán teremnek.

Pedig nagyon egyszerű megtudni a hivatalos lapból. Az uborkafán termettek. Egyszerre csak fenntermettek az uborkafán.

Mint annak idején a nagy Árpádház beli király a tatárjárás után, őfelsége a munkapárti választás után körü- nézett az országban, a duitban, füstölgőben, romladozóban, kipusztitoltban.

És azon töprengett, hogy annyi kincsesei együtt az igazi érdem is elpusztult már ebben az országban, az igazi nemesség is kiveszett a nagy megrázkódtatásban s azokat kivéve, akik az Országos Kaszinó Noé bárkájában meghúzódtak, idekünn, a közélet

nagy özönvizében nem úszkál már árdem és igazi nemesség ?

Ezen töprengett Őíelsege és megkísérlem felsorolni, hogy hány helyen nem kereste ezekután őfelsége az igazi érdemet és igazi nemességet ?

Őfelsége mindenekelőtt nem vette sorra a magyarországi tudósokat. Nem kutatta, hogy hol hajlik egy lázas halánték éjjeli lámpás mellett a gondolatoktól rajzó betűk felé, hogy hol vajúdik a nagy munka, a tudomány, melyet isten vigaszul és ellenéi fékképpen adott nekünk a politikáért. S nem kereste, hogy hol van egy ilyen igazán nemes fértiu, aki addig, mig másoknak a „lizsében jaj be jó“, görnyedve váltja meg az emberiséget valamely tévedés eredendő bűnéből.

Nem ezekből az emberekből választott uj nemest.

Másodszor, miután a tudósokat nem kereste Őfelsége, folytatólag nem kereste a művészeket sem. Egy fensőbb, magasabb rendű élet ihletett közvetítői ezek és éppen azon kezdődnek, hogy kiemelkednek a tömegből és elütnek tőle. Ez náluk a mesterséghez tartozik. De nemesi célokra nem kerestek közöttük anyagot.

Harmadsorban nem keresett nemesnek valót Őfelsége a falusi papok között, akik közt még mindig akad olyan, aki szeplőtlenül éi tisztán a nyomorgó nép lelki békéjét ápolja egy egész életen át ingyen és csaknem önmaga is nyomorogva, átszellemülve a szent tanok és a muskátli virág egybeömlő illatában.

Van sok nagy, kiváló biránk, aki igazságos lelke legmélyére leszáll és nagy, benső vívódással keresi a szerencsétlenül összetűzött érdekek kiegyenlítő mego'dását. Ezek voltak azok, akiknél negyedsorban nem kereste Őfelsége a nemesség szinaranyát.

S ötödször és századszor: sehol ott, ahol van.

Barsmegyében élnek Tischler Mór

Nagyanyám bűne.

(Claire Vantier.)

Húsz éve annak, szólt K. asszony, — hány éves is voltam csak ? ... De hiszen az nem tartozik a dologhoz. Csak annyit tudok, hogy nem voltam nagyobb ennél!

És K. asszony valami bizonytan nagyságot rajzolt a levegőbe.

Természetesen nagyon kiváncsi és nagyon eleven voltam koromhoz képest. Mindent tudni akartam s minthogy jelenlétemben hallgattak s mindig eltávolítottak, amikor a társalgás kezdett érdekes lenni, megszoktam a hallgatózást.

Olyan kicsi voltam! Egy idő óta nagyanyám gyöngélkedett. Le sem jött többé szobájából, ott ült összekuporodva puha párnás karosszékében a kandalló lángján keresztül nézve valami távollevőt, a mi mosolyra késztette, de a mi néha könybe is áztatta szempilláját.

Egy napon, a midőn mellette voltam, hosszas gondolkodás után kezembe adta nagyanyám egy ódon Íróasztal kulcsát, majd egymás után nyittatta ki velem a fiókokat, amelyekből a régiség és feledés különös, mámoritó illata áradt ki. Összegyűrt levelek

csomagokba gyűjtve, gondosan összekötözve hajdanta kbk vagy rózsaszín szalagokkal, szárított virágok egymásra halmazva, egy selyemkendő, egy kesztyű, egy elszakadt zsebkendő, mellette hajfürtök, az egyik szürke és vékony, a másik halvány aranyszínű. Egy kis papírszalag vette körül e felírással : Bébé tizenöt hónapos. Végre a középső fiókban nagy selyempapirok alatt egy csokrot s egy menyasszonyi koszorút pillantottam meg ! Kezemből kivéve, nagyanyám egy kissé reszketett, halvány ajkát reá helyezte az elsárgult narancsvirágokra, majd lassan, mintegy bánatosan adta át az ereklyéket a kandalló tüzének. Mikor minden rendre elhamvadtak, elkérte tőlem minden fiók tartalmát s folyton nyugodtan, lassan, megfontoltan fejezte be a múlt megsemmisítésének munkáját.

Valami fájó, kimondhatatlan érzés ejtette meg szivemet s midőn anyám azt kérdezte, mi van még hátra.

— Minden elégett, felelém könyekre fakadva.

Nagyanyám karjaiba ölelt.

— Leányom, — szólt, — tanuld meg, hogy az emlékek elveszhetnek, csak az emlékezet maga maradjon meg épen.

Ugyanezen a napon elhivatta a nagyanyám a plébánost és bezárkózott vele.

A mit neki mondott, soha senki sem tudta meg rajtam kivűl, a ki mezítláb, dideregve rejtőztem el a hálófülke nagy függönyei mögé.

Nagyanyám igyekezett felkelni, hogy a pap elébe menjen, de ereje cserben hagyta.

— Tisztelendő ur, — szólt, — én meghalok.

— Hogy is ne! — válaszolt megille- tődve amaz.

— Kedves barátom, ne szakítson félbe Latja, a halál nem rémit meg. Jó ideje várom már közeledtét s szeretném illő tisztelettel fogadni.

— Gyónni akar? — kiáltott fel örömmel a derek ember.

Régi barátunk volt s nagyanyám, a ki nem volt szenteskedő, gyakran erősen vitatkozott vele. Vélt hódítása egészen elragadta.

Nagyanyám szelíden mosolygott.

— Tisztelendő ur, — szólt, — nem egészen igy áll a* dolog. Igaz, hogy van valami mondani valóm, de a mellett itt maradok karosszékemben, ön egem hallgatva, én önnek beszélve turbékolni fogunk s a jó isten azért nem lesz szigorúbb irántunk.

Flfnnvntt kr -prt UNGER kézimunka

UlUUVUll, de megint lesz rajzolt konyhafalvédő OJ l\l . ul l ÖZlfitébfiD.

RÓtfa Simon nagyválasztéku cipóraktárát

ajánljuk a t. fcV9l(őz8iisfgnel(, mint legolcsóbb bevásárlási forrást.

közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinti úri-, női-es gyermek-cipók