Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-30 / 166. szám

2. oldal SZAMOS (1910. jalias 30.) 166 szám. Mórán János Elvállalja a legmesszebbmenő igényeknek megfelelő bútor készítését és zongora­fényezését. Telefon-szám : 59. A házbéruzsora ellen. Vasárnap tüntető felvonulás lesz. Halvány arcommal üdvözöltetek, — Csókodtól lánghullámokat vetett. Nyugodt szívvel t lálkozt&m veled, — És most, magamra már nem ismerek . . * Pajzán játékot üz velem ötét szemed, te idegen; Oly forrón érintett az ajk — Szivem dobog: te vagy ! te vagy! A maga nemében szinte páratlanul álló sztrájk, lakósztrájk előtt áll a főváros. Augusztus elsejére készül ez a különös sztrájk, amelynek fejleményei beiáthatat- lanok és következményei kiszámíthatat­lanok. A lakósztrájk megkezdése előtt, most vasárnap délután páratlan látványosságban lesz része a főváros lakosságának. A nyo­mor ki fog vonulni a maga meztelenségé­ben az utcára, hogy demonstráljon az ember kiuzsoráztatása ellen. A szociáidemokrata-párt tagjai csa­ládostól tüntető körmenetet rendeznek vasárnap dé után s a menetben részt vesz­nek még a csecsemők is. Ilyen demonstrá­ciót alig látott még a világ. A tüntető felvonulást tegnap jelen­tették be a szociáldemokrata pártszerve­zetek a rendőrségen s a részvételre való felhívást mai számában közli a szocialis­ták orgánuma a Népszava. Mindazon háziasszonyok, kik már megpróbálták a mágnáskeverék pör­költ kávét, mind megelégedéssel nyilatkoz­tak. Miért? Mert szakszerű keverése által páratlan zamatu, igen kiadós s nincs vesződ- sége az otthol való pörköléssel s még 25o/o-ot is megtakarít a kipörkölésnél, melyet a nyers nedves kávéknál bizton elveszit az otthoni pörkölésnél. Kérem próbavételét. Egy nyol­cad kiló csak 28 krajcár a Fógel-féle villamos kávépörköldében Deák-tér 4. — Óriási választók mindennemű kávéfajokban. Minden percben friss pörkölés. Tikkasztó, bűvös álmaim Csalóka, lenge szárnyain, Tavaszi éjek langy lehén A te képed intett felém. Komor, pirosló virradat Vésztjósló percei alatt, Melyek villámot rejtenek, Reám tekintett már szemed . . . S most itt ballagsz ösvényemen : Tudom, közéig már végzetem ; Ajkad ajkam körül lebeg — Vérem kigyui — köszöntelek! * És mert ama tikkasztó perceken Elválasztottad tőlem jobbik énem És mert szeretlek forrón, végtelen! : Azért gyűlöllek szivem átkaképen! Vadul rázom nehéz bilincsemet, Melyet magam kovácsoltam magamnak ; Mikor ölelsz, haragra gerjedek : Halált neked hogy csókom mért nem adhat! Szived dobog — szomjazva ég szemed : Pohárt ragadsz — nosza, igyunk, igyunk hát! Lahelletemben még veszted leled S tűz jelzi majd mindkettőnk síri útját! ♦ Járok-kelek, de céltalan A park mélyén — másodmagam. Még nincs tavasz, de érzem én Mint száll fuvalma már felém Esdő gyermekszemével . . . HÍRROVAT. Tragédia. (Müller Klára.) Piros zsázsát viseltem s hirtelen Mind elhervadt lázongó sziveden. Fájón siránkozik a szél . . . A csöndes tó hüs ágya mély; Fodros hulláma átkarol, Keblemre lágyaD ráhajol Szomjas gyermekajkával . . . Németből: Szabados Bde. 'e?5veJ5' Ilona : Aludni ? Kártyázás .'előtt ? Soha 1 . . . (Üdvözli Vidrayt s ez őt. Ilona el.) Boldizsár: Kedves Gusztáv, magyarul szólva: nekem pénz kellene. Vidray: A kérdés csak az, hogy mennyi ? Boldizsár: Tízezer korona. Vidray: Ennyivel még rendelkezem s már holnap szolgálatára állhatok. Boldizsár: Ne ütődjél meg rajta, hogy rövid időn már másodszor rúglak meg s különösen: ne aggódjál a pénzedért. Meg­mondom nyíltan, mért fordulok újra te- hozzád. Az utóbbi időben olyan sokat fo­rogtam Endre körül . . . magyarul: olyan sokszor vettem igénybe a fiú háláját, hogy ez szemet szúrt neki. Már pedig nem az. Mért izgatnám, nyugtalanítanám szegényt ? . . . úgyis van neki elég baja ! Azért elha­tároztam, hogy ismét téged tisztellek meg bizalmammal. Vidray: Igazán csak megtisztel. Boldizsár: Gondolhatod, hogy a köl- csönöd nem forog veszedelemben. De afelől is nyugodt lehetsz, hogy nem kell sokáig várnod a pénzedre. Elfogom adni ezt a házat Endrének. Már belement, hogy a nyakába varrom . . . s a vételárból azonnal kielégítelek. Később aztán, ha ez a pénz is elfogy, felhatalmazlak, hogy ne adj többet kölesön. Akkor már igazán szegény öreg ur leszek, aki a fián fog élősködői. Ezt én tudom a legjobban. Boldizsár : Máris azt beszélik rólam, hogy a fiam vagyonát pazarlóm. Lelketlen apa volnék, vagy mi. Pedig hát Endre igazán adhatna egy kis províziót azért, hogy olyan szép anyai örökséget szereztem neki. Hátha neki is olyan kevés jutott volna, mint Ilonának ?! ... De én mindig jó apa voltam és idővel csak javultam. Először vagyonos lányt vettem feleségül és másodszor sokkal vagyonosabbat. Vidray: Endrét boszantaná a legjob­ban, ha csakugyan effélét beszélnének. Boldizsár: Pedig rólunk sokat be­szélnek, mióta ilyen szép asszony van a háznál ... De mondd, hogyan kerülsz elő, most, késő éjjel? Mindenütt kerestettelek, de seholse tudtak rád akadni. Vidray: Betegem van otthon és Endrét kerestem. Boldizsár; Beteged ? A legénylaká­sodon ? Ej, ej I . . . Vidray: A sógorom házát nevezem az otthonomnak. A húgom beteg. Boldizsár: Ejnye, ejnye. No majd szólok Endrének. Akkor hát nem tartalak vissza. De a pénzről nem fogsz megfeled­kezni, ugy-e ? Vidray: Már holnap szolgálatára állok. Boldizsár: Holnapután is ráér. (Vidray elmenni készül.) No, isten veled! Vidray : Jó éjszakát, mester. (Elmegy.) Halálozás. Kemény János városi adóvégrehajtó, hosszas szenvedés után, életének 64, évében tegnap reggel meghalt. Temetése ma délután lesz a Csokonay- utcai házától, a r. kath. vallás szertartásai szerint. Az elhunytat özvegyén kívül leánya és unokái gyászolják. Kemény János városunkban közismert alak volt, szerény, előzékeny modorával úgy hivatal főnökei, mint a vele érintkező közönség általános tiszteletét érdemelte ki. Negyvenezer kivándorló. Ennek a boldogtalan, megcsalt és kizsákmányolt magyar népnek ugyan szavalhatják már, hogy : Szeresd a hazádat és ne félj . . . Ezt ugyan figyelmeztetik az anyaföld iránt való hűségre és ragaszkodásra. Nem csökkenik a kivándorlás áradata, mert hiszen e kifosztott, munkájában és fejlő­désében hátramaradt Magyarországon nem csökkent a nélkülözés, a munkahiány, a ragály és semmiféle nyomorúság. Ne cső dálkozzunk hát azon, hogy a ma megje­lent hivatalos kimutatás szerint a múlt évben csupán Fiúmén át 39.396 magyar ember vándorolt ki Amerikába. Harmadik osztályon több, mint harminchétezreu utaztak. Valószínűleg legnagyobb részüket elnyelték már a tengerentúl a bányák, meg a gyárak és közülök nagyon kevés kerül vissza. De szabad-e panaszkodni? Hiszen a magyarság ellenségei hangoztat­ják egyre, hogy milyen nehéz itt az élet. Ugyan nem próbálkoznának meg a kiván­dorlással ? Talán az Óceánon túl jobb dol­guk lesz. Elmaradnak a hadgyakorlatok! A takonykór váratlan fellépése miatt a király a tegnapi napon egy rendeletet adott ki, melyben tudatja, hogy a magyarországi hadgyakorlatok az. idén elmaradnak. A takonykor főleg a 10-ik hadtest területén lépett fel fenyegetően és a legtöbb csapat­nál a gépfegyverek lovai vesztegzár alatt vannak. Öngyilkosság. Messinger Lajos tu­ny ogi bérlő Endre nevű 19 éves fia teg­nap reggel ismeretlen okból agyonlőtte magát s rövid szenvedés után meghalt. A gyászbaborult család iránt nagy a részvét. Személyi hir. I)r. Heller Gyula or­vos nyári üdüléséről hazaérkezett s ren­delését újból megkezdette. Vigasz-kabaré. Valójában ezzel, a névvel lehet illetni azt a kabarét, amely ma és holnap este tartja előadásait a Hungária kertjében. A múlt heti kabaré­nak csúfolt müvésztársaság ugyanis az ö nyári művészeivel és ipecacuana nőivel bántóan hatott a közönség azon részére, amelyik a Hungáriába bizodalomteljesen megy el szórakozni. No de mindenkivel történhetik baleset, még Weisz bácsi szo­lid, családi vendéglőjével is és az öreg ur azóta külömben is kinyilterezte már, amit amúgy is tudtunk, hogy a múlt heti, ko­ránál fogva tiszteletreméltó társaság őt is félrevezette nagyhangú Ígéreteivel. A nyilttéren felül azonban más rehabilitációt is keres a Hungária s ez hatásosnak is ígérkezik. A ma és holnap esti kabaré ez a rehabilitáció. A műsorán ennek olyan neveket találunk, (Kápolnai Irén, Varjas Antal, a Ferenczy család) a melyeknek mindenike garancia arra, hogy a műsor csakugyan élvezetes és fehér lesz. Düledező kerítés. A Jézus-társaság Várdomb-utcára néző kertjének kerítése ez idő szerint oly elhanyagolt állapotban van, hogy az ki- és bedőléssel fenyegeti az arra menőket. Jó lenne egy kissé több gondot fordítani reá, nehogy esetleg sze­rencsétlenségnek legyen okozója. Az utcáról. Csak nemrégiben lett felhiva az illetékes hatóság figyelme e la­pok hasábjain a Dobóutcán végighúzódó nyílt áiokra, most ismét kénytelenek va­gyunk azzal foglalkozni annak tűrhetetlen állapota miatt. Nevezetesen ez árok a nemrég lezajlott rossz, esős idők alkalmával

Next

/
Thumbnails
Contents