Szamos, 1910. július (42. évfolyam, 141-167. szám)

1910-07-24 / 161. szám

4. oldal. SZAMOS (191Ö jnlias 24. 161. szám. De az özvegy is súlyos sérüléseket sienvedert * ő is féiholtan fekszik. Bandula felboncolása végett teenap szállott ki a heiyszmére Morvay Lajos vizsgálóbíró. HÍRROVAT. Az újságírás műhelyéből. Egy napihir története. Van úgy néha az ember, az újságíró ember, hogy rágja, rágja a toll szárát, rágja a szivar végét, rágja a körmét, rágja az ollót, elrágja a saját fejét is, csakhogy valami megírni való témát találjon, ami másnapra kellemes olvasnivalóul szolgáljon azoknak a kisigényű embereknek, akik az olvasnivalót az újságban, a helyi újságban keresik. De a jégenkopogóját ennek a jámbor és becsületes világnak, van olyankor, hogy minden becsületet esküszik a szegény új­ságíró ellen és nem lopnak, nem rabolnak az emberek, gyilkosság vére is csak úgy gyéren csurran-cseppen, pang a közgazdaság, bankot sem alapítanak már mindennap, szóval hasztalanul rágja el az ember az összes rágandókat, a világ minden kincséért nem akad valami megírásra alkalmas ügyecske. És ha még csak Szatmáron nem akad, az nem lenne baj, sokkal nagyobb a baj ha már Kaposváron sincsen szenzáció. Persze az olvasóközönség ezt nem érti meg, hogy mi köze van egy szatmári lap­nak Kaposvárhoz, a kaposvári szenzációhoz ? Pedig nagyon könnyen érthető. Kapos­várt és Szatmári ugyanis egy rendkívüli gyors közlekedési eszköz, egy repülőgépnél, gondolatnál, sőt az omnibusznál is gyorsabb és veszélytelenebb jármű köti össze : az olló. A mi szerkesztőségi ollónk révén ugyanis egy titkos, de erős kapocs fejlődik ki Szatmár és Kaposvár között. Hogy pedig egészen világos legyek: lapunk leghasználhatóbb cserekollegája a Somogyi Hírlap, amelynél igen sok átalakít­ható, helyi érdekűvé nyírható cikkét veszünk át újságírói szokás szerint — hirpangás idején. Vagyis hát — hogy tulszerónyek ne legyünk — csak kölesönbe vesszük. De hát ez mindegy. A fő az, hogy szerkesztőségünk tagjai esténként azzal az áhitatos fohásszal térnek kávéházba, mikor befejezik a lapot: „édes Istenkém, te jó, te mindenható, aki az em­berek lelkét és kezét szabadon kormányozod, add, óh add, hogy gyilkoljanak holnapra vagy kettőt Szatmáron, de ha már nem Szatmáron, legalább Kaposváron, Ámenl“ De hát nálunk nem gyilkolnak. Szat­máron nagy a rend. Félnek az emberek gyilkolni s hasonló jókat cselekedni különö­sen azóta, hogy a rendfenntartás körül most már nem csillagok, hanem rozetták jelzik a rendőrtisztek rangfokozatát. Ez az áldásos közrendész3ti újítás nagyon bevált, ettől nő a rend. De, hála Istennek, Kaposváron nincs még rozetta, ott garázdálkodnak az emberek s addig nincs baj nálunk sem. A minapában azonban baj volt. A világ minden kincséért sem akadt egyetlen megírni való hir se égen, se földön, se nálunk, se Magyarország és kapcsolt részei nek összes cserepéldányaiban. Ilyen alkalmakkor kerül sorra aztán minden a világon, a mi megírható: az eb­zárlat, az idöjóslás, a személyi hírek, a hi­vatalos közlemények és főként az úgyneve­zett hashirek. Azok a hírek, a melyeknek sémái komoly alapjuk nincs, csak — a mint mondani szokás — hasból Íródnak. Mivel pedig az éhes újságíró pénzzel álmodik, valahogy, valamiképpen, isten tudja hogyan, eszembe jutott megírni a következő ártatlan hirt : Hamis ötkoronások. Az utóbbi időben Szatmárvármegye területén óriási módon elszaporodtak a hamisított ötkoronás pénz­darabok. A hamis ötkoronás majdnem olyan, mint az igazi s csak a leggyakor­lottabb szem képes felösmerni. Jó lesz tehát vigyázni! Ez — úgy gondolom — már csak elég ártatlan hir. Mit árt és kinek árt az, ha az emberek egy kissé óvatosak és meg­nézik a kezükön átmenő ötkoronás pénz­darabokat. Hiszen olyan ritkán lát az ember egy-egy példányt belőlük, hogy nem árt, ha jól megnézi. És ez a hir - szintén gondoltam — csak örömet okozhat az embereknek. Milyen öröme lesz az olvasónak, ha a hir olvastára zsebéhez kap és konstatálja, hogy egy sem hamis az ötkoronásai közül. Meg is jelent a hir. Sőt karriért csinált. Harmadnap ugyanis viszontlátom az én híremet az ugocsai lapokban meg a mármarosiakban. Természetesen kibővítve igy: „Az utóbbi időben Szatmár, Ugocsa és Márma- ros vármegyék területén . . . stb.“ Ugocsából Beregbe, innen tovább, mig tőlünk Hajdúba, Szaholcsba, Biharba, tovább az alföldre terjedt, ment a hir. És terjed veszedelmesen. Ma már Brassóban éppen úgy, mint Árvában, Zem­plénben nem kevósbbé, mint Szerémmegyé- ben attól visszhangzik a sajtó, hogy „az utóbbi időben stb. ... Jó lesz tehát vi­gyázni!« A hir révén ma már résen állanak az emberek a Kárpátoktól a Foncierig vagy a másik biztositó társaságig — és mindez az én érdemem. Sőt magamnak tudom be azt is, hogy egyes megyék túlbuzgó csendörségei már találtak is hamis ötkoronásokat, sőt már a pénzgyártókat is elfogták. Mindez eddig rendben volna, de az utóbbi éjszakákon rémes lidércálmaim van­nak. Megjelenik álmaimban az osztrák- magyar pénzügyminiszter és ráülve az ösz- szes vidéki lapok tetejére, keserű szemre­hányásokkal illet, hogy ilyen módon kom­promittáltam a külföld előtt pénzügyi álla­potainkat. Élénken festi előttem, hogy micsoda szomorú következményei lehetnek annak, ha a hir a külföld tudomására jut és igno- rálni fogják az öt koronásainkat. De én, a ki biztosan tudom, hogy egy ötkoronásomat sem fogják sohasem vissza­utasítani sem bel-, sem külföldön, nyugodt lelkiismerettel irom tovább a hashireket. Gf.) Áthelyezés. Török Tibor szatmári én Cseh Gyula huszti m. kir. adótiszteket a pénzügyminiszter kölcsönösen áthelyezte. Házasság. Domnitza Sándor ilobai g. kath. tanító tegnapelőtt kötött házas­ságot Flontás Máriával, Udvariban. Üdvözlet tüaaltélnknak. A szatmár- vármegyei tűzoltó szövetség julius 10-éa 'ártott közgyűléséből üdvözlő táviratot küldött gróf Széchenyi Viktor országos t. o. szövetségi elnökaek és dr. Ováry Ferencz orsz. t. o. szövetségi alelnöknefc. E táviratokra a következő váias/.ok étkez tek dr. Falussy Árpád vármegyei t. 0. szövetségi elnökhöz: .Mélt. dr. Falussy Árpád urnák Nagykároly. A szövetség szives üdvözlését hálás köszönettel veszem és őszinte szívből viszonyom. S'-échenyi Viktor.“ — A másik level igy szól: „Ked­ves barátom! lázatmárvármegyei tűzoltó szövetség közgyűléséből küldött üdvö-le- teket hálás köszönettel vettem, fogadjátok ti is szeretetteljes bajtársi üdvözletemet Ököritó serkentsen bennünket munkára ! ^ ok a teendő nagyon s az igaz munkás annál kevesebb. Ti, akik ügyünkön szere tettel munkálkodtok, ne csüggedjetek, hauem kövessetek el mindent, hogy a nagy közönyt legyőzhessétek. Isten veled ! Isten veletek ! Kedves mindnyájatokat szeretettel köszöut s ennek alkalmas mó­don való közlését kéri szerető bajtársatok dr. Ováry Ferencz, a magyar orsz tűz­oltó szövetség aleluöke.“ Pályázat. A nagyváradi postaigazga- tóág a magyargéresi postaügynöki állásra pályázatot hirdet. Pályázati határidő aug. hó 12. Rekonneszansz vizit. Pár hét előtt tűzoltóink a Nagykárolyban tariott tűz oiti'gyülés alkalmából szívesen látott ven­dégei voltak nagykáioiyi kartájaiknak. A szivts vendéglátás emlékeinek hatása alatt elhatározták, hogy ok is meghívják a károlyiakat. Ez meg is töriént és ma a uagykárolyi tűzoltók arról értesítenék Ferencz Ágoston városi tanácsost, h tűz- oltófoparaucmobof, hogy ma, vasarnap körülbelül harmincán átráudulnak Szat- márra. Tűzoltóink nagy előkészületeket tesznek a test véregylet fogadtatására. A délutáni megérkezés után iskola és szer gyakorlatok ieszuek Menus Lajos tttefei- ügyelő vezetése alatt, majd ezután kivo­nulnak a tü/.felügyeiö lankájára, ahol nagyszabású iakoma várja a vendégeket. Nem lesz ellenőrzési szemle. A fó­kapitáuyi hivatal tudatja az érdekeitekkel, hogy a honvédelmi miniszteri rendelet folytán a cs. és kir. közös hadsereg é* a m. kir. honvédség nem tényleges állo­mányú legénységének ellenőrzési szemléi a folyó évben uam fognak megtar atni. A tartalékos tisztek, tisztviselők és had- aprod jelöltek bemutatása azoubau az eddigi módon a folyó évben is megtar- tátik. Megindított vizsgálat. Borbély Fe rencz mátészalkai iparos szerencsétlensége ügyében, aki a kocsordi ref. templom gombjának aranyozása közbeu lezuhant és meghalt, a vizsgálatot megindították A szerencsétlenség Borbély önhibájából következett be, aki, mint mester, évek óta egy szál kötélén magát cűga segélyé­vel felvontatva, űzte hajmeresztő mester­ségét Benzin-, szivógáz-, nyersolaj-, gőz. pstrolin- és viiágitógás­lOTOROK, Benzinlokomobiiok Plewa is Tsa gép- és motorgyár Wien, XVII., Wattgasse 78-80. Sürgönyeim: Plewa, Wien—Hernals. Kerületi képviselők kerestetnek. Minden rendszerű és nagyságú sütőkemencék, keverő-es gyurógépek, az összes sütőipari segéd gépek, eszközök és sütőkemeneze­armattfrák.

Next

/
Thumbnails
Contents