Szamos, 1910. június (42. évfolyam, 121-140. szám)

1910-06-24 / 136. szám

ö Zi A M O S 3. oldal. Mert az a cse.ekvóny olyan cseleke­det volt, amelyet elítélek én is, más is, sőt elitéi az Önök képviselője, dr. Bródy Ernő is, aki ezt előttem szóval kifejezte. Aminthogy feltételezem György Endréről, hogy ő meg a bojkott-mozgalmat Ítélte el, ha tudott róla. „Halmiban egy köztiszteletben és ál­talános nagyrabecsülésben álló állami is­kolai igazgatót a vasúti udvaron, egy társadalmi nivón alul álló ember elébb szóval sértegetett, majd később az utón kocsiját utolérve, hátulról ostorral bántal­mazott,“ — igy folytatja az ügyvéd ur cikke. Hát ez mind igaz. Én magam sem vontam kétségbe, hogy az ügyvéd ur iskolaszéki elnöklete alatt álló igazgató benne áll a köztiszteletben és első magyar általános nagyrabecsülésben. Felőlem nya­kig benne állhat. Hiszen magam is tudom, csak éppen Szabó Lajos, Geiger Ignác és Nagy Jó­zsef aljeg5'ző nem tudom tudják-e ? Tessék szives lenni azoknak is Írni egy cikket erről. „A cikkíró /ismeri a viszonyokat, is­meri a személyeket, tehát álláspontja ért­hetetlen, tendenciája megbocsáthatlan. Yan-e bojkott a borbély ellen és annak az iskolaigazgató volt-e vezetője, igazán nem tudom. Annyit hallottam, hogy a borbély szavazata a képviselőválasztáson (mint a törvény kifejezi) fertőzött volt és ez szol­gált volna indokul arra, hogy többen állí­tólag azóta más borbélynál nyiratják haju­kat és borotváltatják becses ábrázatukat. De hát mit tartozik ez a bántalma- zóra, ki a borbéllyal nem ugyanazono3, annak nem is rokona?“ Igen, ismerem a viszonyokat 03 a személyeket és ezért álláspontom érthető, tendenciám megbocsátható, — sőt több : elismerésre méltó. Tudom ugyanis azt, hogy egy olyan helyen, mint Halmi, a legvétkesebb köny- nyelmüség a választás előtti dolgokat vá­lasztás utánra átvinni, azzal felzavarni a békét és nyugalmat. Álláspontom és tendenciám egyik sarka pedig az, hogy ilyen működés nem méltó az iskolaigazgatóhoz. De tetszik látni, ügyvéd ur kérem, milyen ragadós a szenzációhajhászás. A bojkottról, amely a tanukkal együtt be van jelentve a tanfelügyelőnek, nem tetszik tudni, de viszont arról hallott, hogy a borbély — ez is tisztességes és becsületes ember pedig — fertőzött sza­vazatot adott le. Pádig ez nem egészen igy van. A borbély — mint minden szerszá­mát a műhelyben — a szavazatát is tisz­tán tartotta : nem oda szavazott, ahonnan a pénzt ígérték, hanem Bródy Ernőre — több más halmii emberrel együtt. Aztán igy végződik a cikk : „Mit gondol, cikkíró ur, mi lenne akkor, ha a cikkét olvasóknál közleménye hatást tenne és álláspontját elfogadván, Önt nyílt utcán hasonló elbánásban része­sítenék, mint a milyent az iskolaigazgató­val szemben feldicsért. Vájjon Írna akkor is hasábon diosériádot, az inzultáió fel- magasztalására ? Bizonyára nem.“ Hogy mit gondolok ? Hát először is nem gondolnék sem­mit, hanem tennék Elvégre én is vagyok egy ember. Azután pedig azt gondolnám, hogy nagyon hamar kifogyott az illető urak fejéből az argumentum és nagyon hamar az öklükbe szorult az eszük. Azt gondolnám, amit mindnyájan gondolunk a vendéglősökről. S azt gondolom, hogy e gondolat méltó befejezése a cikknek, de nem méltó Nagy József ügyvéd úrhoz, akit én olyan nagymértékben tudtam tisztelni. Ezt gondolnám. Mindezek után pedig most már kö­telességemnek tar. om, hogy, mint az ily természetű ügyeknél szokás, sajnálkozá­somnak adjak kifejezést. Sajnálom, számom és bánom, hogy a jobb érzésem által igy elragadni hagytam magam. Sajnálom, hogy visszaszivtam azt a cikket, amelynek minden egyes szava, minden betűje igaz Köszönje meg ezt az eredményt Murányi Nándor a védelemnek, amely valósággal kényszeritett engem arra, hogy a legha ározottabb formában kijelentsem, hogy igenis ré^zvett a boykott szervezé­sében. Ha nem igaz, tessék megcáfolni, vagy tessék ellepem sajtópört indítani! Sőt fenntartom azt is, hogy az igaz­gatót emiatt a tanfelügyelőnél feljelen­tették. Erről a védelem meggyőződhetett volna elég alposan, mielőtt a cikket meg­írta ! S ha már benne vagyok a sajnál­kozásban, sajnálom szegény Murányi Nán­dort is. akinek nehéz lesz ettől az ege z dologtól az iskola széke ! Mindezek után pedig maradok igen tisztelt ügyvéd urnák továbbra is nagy tisztelője: Dénes Sándor. Áthelyezett biró. Az igazságügy­miniszter Sándor Lajos erdődi aljárásbirót Nagykárolyba helyezte át. Dr. Erdélyi Miksa fogorvos félbe­szakadt rendelései: ismét megkezdette. Beszüntették a pénzügyi vizsgála­tot. Pár nap előtt Plachy Gyula kir. taná­csos pónzügyiga’gató vezetése alatt egy pénzügyi bizottság látogatta sorra váro­sunkban mindazok helyiségeit, akik kor­látolt, vagy korlátlan italmérési joggal bírnak. A választás után nehány nappal megkezdett ezen szokatlan vizsgálat arra a tévhitre adott okot, hogy a polgárságot politikai okokból zaklatják, és a vizsgálat csak azok ellen irányul, akik Dr. Kelemen Samura szavaztak. Sürgönyileg értesítet­ték a történtekről Kelement, ki Pesten tartózkodik és képviselőnk nyomban fel­kereste Lukács László pónzügyministert, akitől a vizsgálat azonnali megszünteté­sét kért9. Á pénzügyminiszter maga is helytelenítette, hogy ily alkalmatlan idő­ben és fólremagyarázható módon vizsgála­tot tartanak s táviratilag intézkedett, hogy az eljárást azonnal szüntessék meg. Mi, akik ismerjük Plachy Gyula feltétlen kor­rekt és pártatlan álláspontját, a miniszter megnyugtató intézkedésén kívül is biz­tosra vesszük, hogy a vizsgálatnak poéti­kai háttere nem volt s ily irányú zakla­tástól senkinek sincs oka tartani. A város hivatalos órái. A városi tanács közhírré teszi, hogy a hivatalos órák a városi hatóságoknál junius 15-től szeptember 16-ig hétköznapokon reggel 7 órától délután 1 óráig, ünnep- és vasár­napokon reggel 9 órától 11 óráig fognak tartatni. Beadványok valamennyi iktató hi vatalban hétköznap reggel 8 órától 12 óráig, vasár- és ünnapnap reggel 9 órától 11 óráig fogadtatnak el, délutáu pedig a városházi kapusnál elhelyezett gyűjtő- szekrénybe dobhatók be Az állami anya­könyvi hivatalnál az eddigi hivatalos órák továbbra is érvényben maradnak. A csengeri petíció. Megírtuk már, hogy a csengeri kerület Luby-párti vá­lasztói petícióval támadják meg a meg­választott Szuhányi Ferencz mandátumát. Mint értesülünk, a petíció alapját képező, vesztegetésre, etetés-itatásra vonatkozó adatai már együtt vannak s a petíciót a közeli napokban benyújtják a Kúriához. A bajfalui árvíz. Megemlékeztünk már arról az árvizveszedelemről, amelyet e hó 15-én okozott Bajfaluban a felhő­szakadás. A rettenetes felhőszakadás tel­jesen hasznavehetetlenné tette az utakat és a hidakat, amelyeket úgy megrongált, hogy azok most szekérrel teljesen járha­tatlanok. Bajfalu és Pusztaiak között pél­dául egyáltalában megszakadt a közleke­dés. Minthogy pedig az utak helyreállí­tása céljából eddig semmiféle intézkedés nem történt, a lakosság az alispánhoz for­dult segítségért. A láposvölgyi vasút. Szatmárvár- megye törvényhatósága jóváhagyta Nagy­bánya város képviselőtestületének azon véghatározatát, melylyel a nagybánya— láposvölgyi vasút építésére törzsrészvé­nyek ellenében 200,000 korona hozzájáru­lást szavazott meg. A képviselőtestület véghatározatát a tanács a kormáüyható- sági jóváhagyás végett is fölterjesztette s nincs kétség benne, hogy ahhoz a keres­kedelmi kormány is hozzájárul, tekintet­tel azon nagy közgazdasági érdekekre, melyek e vasút létesítéséhez fűződnek. A választásról. Egy egyszerű, a dolgokban teljesen járatlan magyar odakerült a választási elnök elé, hogy leadja a voksát. Az elnök pártállásáról tudakozódva azt kérdezte tőle: — No bátyám, hová tartozik ? A magyar hirtelenében nem értvén meg a kérdést, kissé szégyenkezve felelte : — A Népbankba ötszáz koronával . . . Leütöttek egy rendőrt. Szombat este Nagykárolyban, a Polgári Olvasókör korcsmájában munkásbál volt. Két báli vendég összeszólalkozott, mire Troknya István rendőr ki akarta őket vezetni a teremből. Nagy kavarodás támadt, amely­nek hevében Tóth István Troknya István rendőrt egy székkel leütötte. A súlyosan sérült rendőrt lakására szállították, ahol még most is eszméletlen állapotban fek­szik. Elfogott tolvaj szövetkezetek. Vak­merő tolvajszövetkezetet tett ártalmatlanná a kismajtényi csendőrőrs. Domahidán 3—4 óv óta Fried Herman bérlő kárára, záros helyen levő magtárjában felhalmozott bú­zából naponként kisebb-nagyobb mennyi­ségek tűntek el. — A tulajdonos az első napokban midjárt észrevette a hiányokat, de hogy hová tűnik, annak nyomára se- hogysem tudott jönni. Bejelentette Lahó őrmesternek, aki több napi szakadatlan nyomozás folytán a tetteseket és a nagy­számú orgazdákat kiderítette s azokat le­tartóztatva a szatmári ügyészséghez be­kísérte. — Mikola, Homok és Egri köz­ségekben a mait óv óta összesen tizenhá­rom rendbeli lopás történt., a melyeknek tetteseit ez ideig hasztalan keresték. Má­tyás Mihály őrsvezető és Góczi József csendőr, akik a mikolai őrsön szolgálnak, hosszas és erélyes nyomozás után végre e hó 20 án elfogták a betörések egyik tet­tesét Varga Zsigmond mikolai cigányt, aki a csendőrök előtt be is vallotta a be­töréseket. A csendőrsóg a betörése rekord- mesterét bekísérte a szatmári ügyész­séghez. Születés, halál házasság. A szatmár- németii I. kerületi anyakönyvi hivatalban junius hó 23-án a következő bejegyzések történtek: Születtek: Boidán Juliánná, Hrabo­veczky Béla, Spitz Ilona, Papp Zsigmond, JJeich Ignácz, Weiszman Dezső. Üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRIT KÁROLY iivegkereskedésében ssteatmár - Németi, Deák-tér. 1 / - . ' 1 legjobbat és t\ 1 P' 3 kávékeresksdonsi Kav 6i Benko OaMOF „Mokka keverő::“ szám­villany pör

Next

/
Thumbnails
Contents