Szamos, 1910. május (42. évfolyam, 99-120. szám)
1910-05-24 / 116. szám
2. oldal. SZAMOS (1910. május 24 ) 116 szám. A munkáról elnevezett párt gyűlése Or. Ksresztszeghy Lajos programmbeszéde. A Keresztszeghy—Kelemen rendes perben vasárnap délelőtt adta be válasz* iratát a választókból alakult bíróságnak dr. Keresztszeghy Lajos. A válasziratban tagadásba vette ellenfele összes tényállításait. Saját igazának bizonyítására tanúképpen ajánlkozott Földvári Farkas, aki nyomban a helyszínén szavazati jogára téve jobb kezét, megesküdött, hogy „Kerekszeghynek* vannak igazai, Kelemennek pedig választói. * A magát a munkáról elnevezett párt gyűlése iránt meglehetős volt, az érdeklődés, a Justh-párti hivek lovagiasan kisegítették a munkapártot és pótolták hézagos soraikat. A megjelentek igy együttesen elég szép számmal voltak. Dr. Keresztszeghy Lajos hosszasan polemizált dr. Kelemen Samu múlt heti beszédével, megtagadta annak alaki és tartalmi valódiságát, de különösen élénken és erélyesen tiltakozott ama vád ellen, mintha az ő pártján levő városi főbenjáró tisztviselők terrorizmussal, presszióval dolgoznának az érdekében. Igen találóan a pártérdek csúnya fegyverének nevezte azt a vakmerő vádat, mintha ő és pártja pénzzel dolgoznának, mert ez a legvalótlanabb rágalom. (A beszéd e része igen nagy hatást tett a választókra s e hatás alatt többen azonnal el is hagyták a nyári orfeum szin- terét.) * Ezután rátért politikai programmjának fejtegetéseire. Ennek során aprddonként azt igyekezett bebizonyítani, hogy a 4o as elvek ma tulajdonképpen a 67 es part birtokában vannak és aki igaz 48-as akar lenni, ezt a szándékát csak úgy válthatja valóra, ha a 67 es párthoz csatlakozik. * Az önálló vámterületnek és önálló banknak nem hive a jeiölt, ezt ösziutén kijelentette. * A választói jog kiterjesztését a magyarság szupremáciájának szem előtt tartásával véli keresztülviendönek még pedig értelmi cenzus alapján. (Ez utóbbi feltétel nagy elkedvet- lenedóst szült azon választójog nélküli polgártársak körében, akik e cenzus alapján sem remélhetik, hogy bejussanak a képviselöválasztók sorába.) * A nemzetiségi politikáról úgy nyilatkozott, hogy csak a haza ellenségei nézhetik nyugodtan, ha a nemzetiségi képviselők is bekerülnek a házba. Mindazonáltel ő a nemzetiségiekkel szemben a liberális politikát fogja követni. Nehéz panaszokat emelt a jelölt programmbeszédében a koalíció ellen is, a melyben pedig tudvalevőleg túlsúlyban voltak a 67-esek. Eme panaszok legsulyosabbika az, hogy a koalíció teljesen kiürítette (a mostani kormánypárt elöl) — az államkasszát. * Ugyancsak a koalícióra hárította a felelősséget a miatt is, hogy fennti kész- szakongás miatt a munkapárt — természetesen kormány képesség esetén — kénytelen lesz az adókat felemelni. * Élénken bírálta a bázbéradó törvényt is, a melyet különösen a nómetii polgártársakra nézve tart sérelmesnek (a szatmáriakra miért nem ?) — s a melyet — ha képviselő leend — nem enged életbe léptetni. Megígérte még, hogy a megye székhelyért küzdeni fog, hogy mindig a haza szeretetet, önzetlenség és a város szeretető fogja vezetni, hogy a boritaladót le fogja szállíttatni s végül arra kérte a választókat : ne engedjék, hogy Szatmár városa is s zaporítsa a Justh párti képviselők számát. ♦ Dr. Keresztszeghy Lajos után dr, Farkas Antal beszélt. * Majd dr. Szűcs Sándor emelkedett szólásra, mint beavatkozó a Keresztszeghy —Kelemen perben. Ő Kelemennek a Thurner Albert által hangoztatott érdemeit vette tagadásba. Tagadta Thurner összes állításait általánosságban, de különösen tagadta azt, hogy Kelemennek érdemei lennének a szatmári törvényszék kettészakít ásának megakadályozásában. Nem lehetnek ilyen érdemei — úgymond — már azért sem, mert először: a törvényszék kettészakitá- sáról sohasem is volt szó, másodszor: mert az egész kérdést a nagykárolyi ügyvédek vetették fel s ő általuk, az ő kézzel-lábbal való rugtapá- lózásuk révén jutott az ügy* az ország képviselete elé és harmadszor: az ügy nem is volt komoly. Tagadta továbbá, hogy Kelemennek érdemei lennének a mátészalkai vasút körül és a faipari szakiskola építésénél azon határozat megszüntetése körül, hogy annak munkáját helybeli iparosok kapják meg. Mert az utóbbi ügyben azt a hallat an igazságtalanságot vitte keresztül Kelemen, hogy mikor a villanyfelszerelósi munkákra a helybeli iparosok között élénk konkur renciát keltve a város is pályázott, hogy valamiképpen elüsse az iparosok kezéről a vállalatot, — akkor ezt a munkát — hor- ribile diotu — Ösztreicher Tóbiás nyerte el. (Azt elfelejtette megmondani, hogy a 16000 k-ás ajánlatnál több mint -000 k-vaí olcsóbb volt ósztreicher a városnál,) A beszédnek ez a része is igen nagy hatást tett a jelenvoltakra. Beszélt még dr. Szűcs Sándor arról is, hogy helytelenül jáit el Kelemen akkor, mikor a végrehajtási és adótörvény ellen a képviselöházban szólalt fel. E tárgynál mély jogászi tudással a következőkről világosította fel a laikus embereket: A képviselöházban hasztalan szólal fel a képviselő valamely törvényjavaslat ellen, mert ott már azon úgy sem lehet változtatni (?!) A tulajdonképpeni munka a bizottságokban folyik, s ha valaki lelki- ismeretesen akar eljárni, ott kell felszólalnia, dolgoznia a bizottságban (Egy közbeszólás: még akkor is, ha nem tagja annak a bizottságnak!) A jelen voltak a közbe.szólás daoárais belátták a szónok szavainak helyességét és többen elhatározták, hogy Keresztszegbyre nem is adjáir a szavazatukat mint képviselőre, mert hiszen a képviselőházban úgy sem tehet semmit, hanem ha egyenest a bizottságok valamelyikébe pályázna, akkor nagy lelkesedéssel reá adják a voksot. A szónok egy ideig nem tudort leülni, mert megszokta, hogy a kúria egyik tanácselnöke ültesse le, de mikor felvilá gositották, hogy Gottl tanácselnök nincs jelen, önsúlya alatt összerosfeadt. 3 Dijainak megállapitása félsz ímúás hiányában mellöztetett. Miután a szónok ilyeumódon végzett Kelemen Samuval, rátért dr. Kereszt- szeghy Lajos érdemeinek felsorolására, amelyeket röviden a következőkben foglalt össze : — Dr. Keresztszeghy Lajos, tisztelt polgártársak, nem az az ember, aki idegeu toliakkal dicsekedjék és én teljes mértékben beléheiyezem bizalmamat s arra kérem Önöket is, hogy adják neki ajándékul az Önök bizalmát. Ezenkívül még egy igen sikerült kis anekdotát mondott el egy drótostótról, amely azonban egyáltalában nem tartozott az ügyre s igy nem is közöljük. * Dr. Szűcs Sándor lecsillapultával Földvári Farkas közkívánatára dr Fechtel János emelkedett, szólásra. Dr. Fechtei János ismét szivének egész melegével, szeretetéueb leijes hevével üdvözölte dr. Keresztszeghyt. * Ezzel az ülés véget ért s a hallgatóság — különösen a Kelemen-pártiak — nagy megelégedéssel hagyták el az orfeumi kertet, A rendőrség figyelmébe. Nagy megelégedéssel láituk a vasárnapi programmbeszéd alkalmával, hogy & rendőrség és csendörsóg különös gondot fordított arra, hogy a gyűlés a legnagyobb rendben foilyon le. Mindazonáltal fel kell hivnunk a rendftntartó hatóság figyelmét egy olyan dologra, amely vasárnap nagy megbotránkozásra adott okot s amelyet megakadályozni a rendőrség kötelessége. A programmbeszéd és az azzal kapcsolatos beszédek elhangzása alatt ugyanis hat olyan embert oiyast.unk össze tanuk előtt, akik a hallgatóság soraiban mélyen aludtak. Aki aludni akar, az ne menjen el programmbeszédet hallgatni, mert ezzel csak leszállítja — kérem szépen — a gyűlés niveauját, méltóságát, közbotrányt okoz, amit megakadályozni a rendőrségnek éppen olyan kötelessége, mintha valaki lármával zavarná a gyűlés rendjét. * Vasárnap délután a Szatmárhegyeu tartotta meg prugrammbeszedét dr Keresztszeghy Lajos. Stutzbárt nagy czirkusza Szatmáron!! A vasúti internátus előtti téren. 60 e!ső rendű tag. 25 kitünően idomított fajló. Saját rendszerű "Wasinghton-világitás. Kitünően iskolázott saját zenekar. Ma kedden, 1910. május 24-én este fél 9 órakor nagy előadás, válogatott műsorral. ycjytisztitíst, Helacfcstést, jőzaosast, UnyVasalásí W " zzr-rr~ .. , —rrr-- —~ tflfogástalaUUt eSZfcOZOl Szatmár, Várdomb-utca 12. Felvételek : Atilla-utca 1. Magyar Áruház. Kazincy-utca 14. Guttman palota
