Szamos, 1910. május (42. évfolyam, 99-120. szám)

1910-05-21 / 114. szám

2-ik oldal. SZAMOS (1910. május 21.) 114. szám. igenis igyekezni kell megoldani ezeket a kérdéseket király és nemzet teljesen ösz- szehangzó, egységes akaratában. Egy másik nagy csoportja a kérdé­seknek, a közgazdasági kérdés. Közgazda- sági kérdéseknél az egyedüli szempont a közgazdasági haszon és hogyha valaha abba a helyzetbe jutnék, hogy ón felséges uramnak ebben a tekintetben tanácsot mondják; sohasem mondhatnék egyebet mint hogy ebbeu a kérdésben igenis a maga álláspontjának helyességéről igye kezzék meggyőzni a nemzetet, de ne áll­jon olyan megoldásnak útjába, amelyről egyszer a nemzetnek megállapodott, kiala­kult, érett meggyőződése az, hogy az az ö életbevágó érdeke, ne engedje abba a helyzetbe jutni a nemzetet, hogy itt, ha félrevezetve is, de a*t képzelhette, hogy az ő boldogulása királyában találja aka­dályát. A vámkérdós tekintetében — úgy­mond — legfontosabb kérdés, hogy ez a föld olyan kezekben legyen, akiknél jó kézben van a nemzeti politika szempont­jából és méltóztassék megengedni, ebből a szempontból a halálos döfést adná meg a külön vámterület éppen annak a magyar középosztálynak, annak a magyar értelmi­ségnek, amelynek vezető irányitó szere pére a magyar társadalomnak társadalmi és politikai tekintetben feltétlenül szüksé­ge van. Természetes dolog, hogy semmiféle szempont rá nem vihetne arra, hogy olyan kiegyezést kössek Ausztriával, amely vi­szonyainkat méitányosabb, helyesebb, illő mértékben nem honorálja, amely érdekein­ket nem elégiti ki. És e tekintetben na­gyon könnyűvé teszi helyzetemet az a biztos tudat, hogy nekünk kárt okoz a külön vámterület, de még sokkal nagyobb kárt okoz Ausztriának. Mert hogy miná- lunk kellő határozottságra találnak azok az urak, bizonyára nagyon meg fogják gondolni, bogy bennünket a külön vámte­rület felállítására szorítsanak. Mert én úgy állítom fel a kérdést, hogy kiszámíthatat­lan kríziseket és rombolásokat okoz a külön vámterület úgy Magyarországnak, mint Ausztriának, de Magyarország kihe­verné idővel a kárt, mert Magyarországon létrejönne taláu egyenesen az osztrák ipar kiköltözése utján az az ipar, amely azután fogyaszthatná a uyerstermónyeket. Ausztria azonban örökre elveszítené azt a pozíciót, a visszaszerzések reménye nélkül, amelyet ma elfoglal. Az első szempont az, hogy ezt a nagy közgazdasági előnyt biztosítsuk. A második, hogy emellett lehetőleg tért nyissunk a magyar iparfejlesztésnek. A külön bank felállítása mellett nem tudok elképzelni egyetlenegy komoly köz- gazdasági argumentumot sem. Az monda­tik, hogy nem előnyös reánk nézve az, hogy Becsben egy osztrák intézmény ke­zében van a bank, amely nincsen kellő jóakarattal Magyarország iránt és helye­sebb volna, ha Magyarországon egy ma­gyar intézet kezében volna. Ha valaki ezt állítja, ón azt kérném, hogy csak egyetlen egy olvan lépését, intézkedését vagy mu­lasztását mutatná meg nekem az osztrák- magyar banknak, amelyikkel kárt okozott a magyarországi igényeknek, megtagadta azok teljesítését, vagy nem teljesítette volna a magyar közgazdaság faktoraival szemben azt a hivatást, amelyet egy jegy­banktól várni lehet. Ha valaki, én nagy súlyt helyezek rá, hogy mi, azokat a közgazdasági ügyeinket, amelyeket Ausztriával egyet­értőig jobban tudunk megoldani, vele együtt oldjuk meg. Ha valaki, én birok érzékkel mindazon károk és veszélyek iránt, amelyek ezen közönség felbontásé ból erednek és talán éppen ezért bir bi­zonyos sulylyal és nyomatékkal, ha én mondom azt, hogy ha a játékot a kész­fizetések felvételében tovább folytatják az osztrák irányadó körök, akkor nem lesz mód és hatalom, a magyar nemzet több­ségét attól, hogy különváljék pénzügyi szempontból Ausztriától.­Lehetetlen a választói jog kérdésé­ről megfeledkeznünk, Szükségesnek tar­tom, hogy az ipari munkás, a rendezett kereseti viszonyok között óiö szakképzett munkás megkapja a választói jogot. A továbbiakra nézve most nem kívá­nok semmiféle részletekbe bocsátkozni. Eu előttem két irányadó szempont áll fenn, meg kell őrizni a magyar államnak nemzeti jellegét és meg kell őrizni a tár­sadalom intelligensebb részeinek jogosult befolyását, el kell menni a reform terén addig a határig, ameddig ez a két szem­pont megengedi, de ezt a határt átlépni nem szabad, hacsak a nemzet legszentebb érdekeit könnyelműen kómpromittálni nem akarjuk. Elfogadok minden olyan megol­dást, mely mellett ezt a kérdést meg- nyugvassal elintézhetjük, ha ezt a két kar­dinális szempontot kellőleg garantirozza. Ennek biztosítása nélkül pedig el nem fogadok semmit a kerek világon. Az aradi rendőrség brutalitásáról rendkívüli kiadásban adott számot az egyik ellenzéki újság, amelynek híradásai nagy izgalmat keltettek a városban. Tisza István bevonulásakor történt, hogy a rendőrök, többek között úgy megverte Ladies Pál szobafestőt, aki az általános titkos választói jogot éltette és Tiszát ab- cuglta, hogy a szerencsétlen ember bele­halt sérüléseibe. Az beszél, a kinek a háza ég. Választási vademecum. Régi fogás, hogy a bűnös ember azzal igyekszik elhárítani magáról a bű­nösség gyanúját, hogy ö maga kergeti legvehemensebbeu s képzeletbeli bűnöst s ő ordítja torkának leginkább szakadtából a ,bünöst‘r-t. Olyan régi ez a fogás, olyan közis­mert, hogy már fel sem ülnek neki az emberek, Mégis, mégis olyan gyakran felüti a fejét az ilyen kísérletezés. Ez a bevezetés természetesen egészen független attól a röpcédulától, melyet a nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága az alábbi szöveggel bocsájtott ki : „Arról értesültünk, hogy egyes a vá­lasztási mozgalmak által elvakitott elemek az ellentétes pártállását elfoglaló szavazó- polgárokkal szemben nemcsak a legfókte- leuebb és a szabad vélemóuynyilváuitás meggátlását célzó terrorizmust gyakorolják, de sok esetben törvénybe ütköző eljárá­saikkal a személy és vagyonbiztonságot is veszélyeztetik. Felkérjük ennélfogva, bogy hasonló esetben méltóztassék panaszával a nemzeti munkapárt irodájához fordulni, hol is teljesen ingyen jogsegélylyel fogunk sérelmei orvoslása céljából rendelkezésére állani.* Jogsegély, jogsegély! Nagyon egy­oldalú segitség — nem a polgárokkal — hanem a végrehajtó bizottság tagjaival szemben. Hiszen abban a bizottságban nem­csak ügyvédek vannak, hanem van orvos is, van — vagy nincs? — üveges is, ezeknek is kellene egy kis gyógysegély, üvegsególy. Csakhogy persze ezt már nem az ellenfél fizeti, mint a jogsegély költségét ? M>g aztán jogsegély ide, jogsegély oda, mi van a „tapasszal“ ? Hát a „tapaszt“ nem osztogatják még, hogy arról nem szól a röpcédula ? Végül még csak egyre vagyunk ki­váncsiak ! Ha ilyen önzetlenül részesíti a mun­kapárt megérdemelt üldözésben a terrort, nyujt-e „jogsegély“-t akkor is, ha eziránt függetlenségi ember fordul hozzájuk mun­kapárti ember ellen? Mert ilyen rendkívüli eset is előfor­dulhat ebben a terrorisztikus világban, a mikor pedig csak a munkapárti hívek vannak kitéve a féktelen terrornak. És ha már beleártjnk magunkat a röpcédula dolgába, nem teljesítünk ha­szontalan munkát, ha a terror fékezésében tevékenykedő jogsegélyző iroda alkalmi vademecumát kibövitjük a jelentéktelen kis paragrafussal, a melyet a magyar tör­vényből idézünk s a melyre az általános fékezés közben könnyen sor kerülhet. Azt mondja ez a kis paragrafus; „Azon közhivatalnok, aki hivatala hatás­körébe eső cselekménye, vagy arra vonat­kozó ígérete által bármely választót, bizo­nyos jelölt melletti, vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól tartózkodásra bírni törekszik: két évig terjedő fogházzal büntetendő“. HÍRROVAT. Halálozás. Dr. Binder András szat­mári szóíses káptalani kanonok, papnevelő intézeti igazgató folyó hó 20-án Maratna- rosszigetea meghalt. Alig egy hete ment oda, hogy rokonai között keresteti beteg­ségére gyógyulást s ott lelte halálát. Mély tudományu s buzgó, vallásos pap volt, akiben az egyházmegye egyik derék tag­ját veszhette el. Született 1842. nov. 17. A papi tudományokat a bécsi egyetemen nyerte. 1871-ben a hittudománt ok doktora lett. Volt segédlelkész B regszászban és Máramarosszigeten. 1874-ben papnevelő intézeti ielkiigazgató, a bölcselet, és dogmatika tanára lett, 1887-beu szent- széki ülnök, 1891-ben zsinati vizsgáló, 1893-ban pápai t. kamarás, székesegyházi igazgató, 1899-bea tiszteletbeli, 1908 ban székesegyházi kanonok lett. Temetése vasárnap délető’t lesz Máramarosszigeten, ahová a kebelbéli papság nagy számban fog elutazni. Uj ügyvéd. Dr, Borgida Endre az ügyvédi vizsgát a budapesti ügyvédvizs­gáló bizottság eiött tegnap délután letette. Az uj ügyvéd Szatmáron fog letelepedni. Kik lesznek a megyében választási elnökök ? A vármegye központi választ­mánya a vármegye területén junius 2-án végmenendő választások elnökeit a követ­Stutzbárt nagy czirkusza Szatmáron!! A vasúti internátus előtti téren. 60 első rendű tag. 25 kitünően idomított fajló. Saját amerikai rendszerű Washington-világitás. — Kitünően iskolázott saját zenekar. Ma szombaton, május 21-én, este árakor nagy megnyitó előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents