Szamos, 1910. május (42. évfolyam, 99-120. szám)

1910-05-20 / 113. szám

2 ik oldal. SZAMOS (1910. május 20.) 113. szám. táncoltak például Wodicska Mariska, Kí- szonyi Edit, Bencsik Ibolya, Hajdú Erzsi­ké, Harsánvi Mariska, Mátray E'ölka, Szász Gizi, a liuk közül Töth Ferenc, Csüry István, Kormány Sándor, Hantz Aladár, Mártha József stb. A darab meséje röviden ez: A né- meti erdőben majálisoznak a fiuk s a lányok, amikor Szenczi professor jön s figyelmezteti a vigadó népséget, hogy jó lesz abbahagyni a vigságot, mert vasas­németeket látott a közelben ólálkodni. A leányok hazaszaladnak, a fiuk kardot fognak s a vasasnémetekkel harcra men­nek s ifjú életöket ott végzik be a batizi síkon. A darabban szereplők közül kivált Vojnár János, Tóth Ferenc, ki különösen akkor, mikor vízióban látta az iskola jö­vőjét, a későbbi diákokat, igazán gyö­nyörű előadást produkált. És itt egy dologról legyen szabad nehány szót szólni. Mivel a darab pointje az, hogy az iskola küzdelmes múltjából egy eseményt állítson elénk, melynek a régi jegyzőkönyvekben nyoma is van, épen alkalomszerűnek látom, hogy ezt az eseményt a helyszínén, a banzi közös diáksirhalomuál maradandó erűikkel is megjelölje a jubiláló főgimnázium. Hiszen hallottuk a vízióban, hogy „nem lesz jel­telen majd a batizi diákok sirhalma“, váltsa be tehát a főgimnázium most az elhaló diákok reményét, jelölje meg sir- halmukat. Gulyás József. * A prgramm többi számairól tudósítá­sunk a következő: A színdarab után a Dal- és zeneegy­let az Iparos dalkörrel egyesülve szaba­tosan és lendületesen énekelte Gál Ferenc „Nyitányait. Aztán Füredi Sándor ismert hegedűművészünk szép meleg tónussal és briliiáns technikával adott elő néhány hegedüszámot, amelyek közül legjobban tetszett Wieniawsky „Souvenir de moscou“ ja. Füredit igen hatásosan és precízen ki­sérte zongorán Jónás Béláné. Majd pedig H. Bállá Mariska, közönségünk Ünnepelt primadonnája igen kedvesen és nagy köz­vetlenséggel énekelt magyar dalokat, zajos tetszést keltve. — Sipos Zoltán, színtár­sulatunk törekvő tagja igen temperamen­tumosán szavalta el „A boszorkány dala“ cirnü gyönyörű verset. A hangverseny so­rán Baranyi János, egy fiatal zongoramű­vész mutatkozott be közönségünknek és Liszt Ferene hatalmas Es dur zongora­versenyével valósággal magával ragadta a hallgatóságot. A fiatal művész külföldi körútja előtt Bendiner Nándor zongora­művész és tanárnál nyerte as úgynevezett magasabb művészi kiképzést s ma már határozottan kész virtuóznak bizonyult, ki nyugodtan, de biztos elegáns tekniká- val játszik és bensőségteljes előadást is képes produkálni. Az Ehrbár-féle koncert- zongora hangjai a fiatal művész ujjai alatt pompásan olvadtak egybe Bendiner tanár­nak magasan szárnyaló és imponáló kísé­retével. A hangversenyről, amelyet a Dal- és zeneegyesület szép éneke fejezett be, a ritka nagyszámú és díszes közönség a legnagyohb megelégedéssel távozott. Hang­verseny után a Pannóniában társas va­csora és hajnalig tartó tánc következett. A függetlenségi párt választási •irodája Eötvös-u. 2. szám (Heinrich-féle ház) alatt van, ahol a hivalos órák d. e. 11—12-ig, d u. 5—7-ig tartatnak. Tele­fonszám 276. A budapest—szatmári vonatok késése. Földcsuszamlás Szolnoknál. A Budapest felöl Szatmárra érkező vonatok már napok óta nagyobb késéssel érkeznek be az állomásra. Minden vonatnál egy-két óra a késés és ugyanennyi a Szatmár felől Budapestre érkező vonatok eltérése is a menetrendtől. A késés magyarázata az, bogy Szol­nok és Szajol állomások között a meg áradt Tisza a vasúti töltést alámosta, minek következtében a sínpáron a közle­kedés veszélyessé vált. A forgalmat tehát csak átszállással lehet lebonyolítani s ez okozta ezt a horribilis időveszteséget. Azonban éjjel-nappal folyik a munka, hogy a zavart megszüntessék. Az utasok természetesen nagyban méltatlankodnak, hogy a nappali vonatok­nál éppen a legforróbb délben, az esti vonatoknál az éjszaka közepén kell a vasút mentén gyalogolniok. Az egész gyalogolás különben mind­össze öt percig tart. Az óriási munkaerővel eszközölt hely­reállítási munkálatok dacára is beletelik 10—-2 nap, mig a vonalon rend lesz. Addig belé kell törődni a gyalog­lásba és a késésekbe. Tatorján István építész építési irodája Szatmár, Rákóczi-u. Fogarassy-ház. vállal mindenféle építkezést, tervek, költség etések készítését, művezetést és ellenőrzést. Helmeczy József programmbeszéde a krassói kerületben. A krassói kerület egyik választópol­gárától kaptuk az alábbi tudósítást: Helmeczy József, szatmári ügyvéd, a krassói kerület munkapárti jelöltje, pünkösd hétfőjén tartotta meg programm- beszédét Krassón. Ez alkalommal hosszú kocsisorokban vonultak a választók, hogy a jelölt beszédét meghallgassák. Eltekintve egy-egy kis incidenstől, impozáns fogad­tatásban részesült. Ez a szép fogadtatás azonban csupán általánosan tisztelt szemé­lyének szólt, nem pedig az általa képvi­selt eiveknek, aminthogy azt a jelenlevő közönség több Ízben hangoztatta is. Iga­zán kár, hogy Helmeczy muukapár i pro­grammal lépföl, mert ha ö a függetlenségi esznm diadalra jutása érdekében vette volna kezébe a zászlót, taláu egyhangú- megválasztásra is számíthatott volua. Alighogy Helmeczy megérkezett, Krassó község független közönsége kikelt az ellen, hogy a jelölt a zászlókat a lel- készlak udvarán helyezte el s hogy ő maga is odaszáilt. Erősen tiltakoztak e* ellen s folyton hangoztatták, hogy a lel­készlak nem kortestanya. Helmeczy azzal csillapította felháborodásukat, hogy neki, mint a kerület főgondnokának, joga van oda szállni, ahová akar. Délután három órakor kezdette el Helmeczy beszédét s mindjárt az elején egy mulatságos kis incidens adódott eiö. Ugyanis a jelölt észrevette, hogy egy nagy tömeg közeledik, mire a már meg­kezdett beszédét félbeszakította, hogy megvárja ezt a csoportot is Azt hitte ugyanis, hogy az ő párthívei jönnsk és éppen ezért türelemre kérte a közönséget e szavakkal: „Hadd várjuk meg ezt a lelkes tömeget is!“ Mihelyt ez a lelkes tömeg odaérkezett, elementáris erővel tört ki ez a kiáltás: „Abcug a munkapárt, éljen Justh Gyula, éljen Pilissy István !“ Percekig tartott ez éljenzés, mig végre Helmeczy szóhoz juthatott s mig megsza­kított beszédének fonalát újra felvehette. Beszédében különösen ezeket a pon­tokat Lacgoztatta : Közgazdasági téren az ország min­den községébe be kell vinni a szövetke­zeteket, hogy a nép ennél s igy olcsón szerezhesse be szükségletét s olcsó kamat­tal jusson kölcsönhöz. Az ország közgazdasági érdekéből szükségesnek tanja, hogy a pénzintéze­teknél még ma fennálló uzsora kiküszö böltessék. Ez elejét fogja venni a gomba­módra növekedő pénzintézeteknek s ol­csóbbá 8 reálisabbá teszi a hitelt. Az állattenyésztés fokozására, a hiányzó legelőknek állami hozzájárulással való megszerzését helyezte kilátásba. Katonai tekintetben a két éves ka­tonai szolgálat mellett foglalt állást s be­hozni kívánja a magyar ezredekbe szol­gálati nyelvül a magyart. Programmjának ezt a részét nagy helyesléssel és éljenzéssel kisérte a tömeg. Ellenzi a felekezeti iskolák erőszakos államosítását. A választási törvény módosítását kö­veteli, de nem hive az általános, titkos választójognak, mert ezzel a magyar nem­zeti állam csorbát szenvedne Félti a ma­gyarság hegemóniáját. Ezért a jogoknak csak bizonyos mértékig való kiterjesztését óhajtja, Ekkor azonban már viharos ellent­mondások hangzottak s valóságos párbe­széd fejlődött a jelölt és a közönség füg­getlen része között. S mikor a választási törvénnyel kapcsolatban a jelölt Justh Gyula nevét is szóba hozta, egyszerre orkánszerü tapsviharban tört ki az egész közönség, éltetve az általános titkos vá­lasztójogot és aunak törhetetlen harcosát Justb Gyulát. Beszélt még a jelölt a helyi érdekről is. Itt fejtegeti, hogy ő a kerület lakosa és igy a kerület helyi érdeke, az ó érd*>fee is. ígérte, hogy a kerület s anuak egyes polgárainak érdeké rniudig szivén fogja viselni és aunak érdekében minden lehetet el fog követni. Beszédét ezzel fejezte be: Azt a zászlót, melyet ón most, kezembe veszek, lobogtatja gróf Tisza István, hazánk ez erényekben leggazdagabb, tudásban utol­érhetetlen, jellemben szikla szilárd, útjai­ban következetes és tántoríthatatlan nagy fórfia; erre esküdtem fel, ennek a zászló­nak győzelemre jutásáért kérem ón az önök szavazatát! Ezután a nagyszámú közöuség egy része Tiszát és Helmeczyt; a másik, a nagyobb része ellenben Justhot éltetve szétoszlott. Ha dacára aunak, hogy a kerületben a független órzeimüek vannak túlsúlyban, mégis a Helmeczyt fogják megválasztani, ezt csak általánosan ismert és közbecsü lésnek örvendös szenvedélyének fogja köszönketui. no meg annak, hogy számot­tevő eltenjelöitje ezideig nincsen, ami a kerület függetlenségi köróneü a szégyeue. Igazán sajnálatos dolog, hogy a függ. központ az egyes kerületekkel alig törődik, holo't ebben a kerületben, egy arravaló függetlenségi jeiöit, a győz-lem biztos reményével vehetné fel a küzdelmet a munkapárti jelölttel szemben, kevés anyagi áldozat al. De ha már a központ, ennj ire kö zömbös, miért követi ezt az elitóleudő példát Szatmár várm. függetlenségi köre. Akadna még egy Helmeczy a kerületben, aki pediglen a függetlenségi eszme di­adalra jutása érdekében szállna sikra. C>ak agitálni kellene egy kicsit. A mostani függetlenségi jelölt, P.lissy István, nem megfelelő ember. A kerületet elhanyagolja. Hanyagságát bizonyítja az is, hogy hétfőn beszédet akart ő is tartani, de miután erre engedélye nem volt, kénytelen volt azt elhalasztani bi­zonytalan időre. Valószínűleg a választások befejezése után szándékszik megtartani azt. Nagy kár volna ez r, úgyszólván biztos függetlenségi kerületet a munkpárt- nak odadobni. HÍRROVAT. Eljegyzés. Seriy István, a szatmár- némstii járás szolgai",irája pünkösd másod napján jegyezte el Steiner Ilonba urleányt Budapestről. Esküvő. Lórin ez Gábor a nagy­váradi „Fekete sas“, főpincére tegnap tar­totta esküvőjét Varga Piroskával a németi ref. templomban. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvár- megye törvényhatósága ma délelőtt rend­kívüli közgyűlést tartott Csaba Adorján főispán einöklósével, amelyen tudomásul vették a választásokat elrendelő és a Ház újbóli összehívása tárgyában kibocsátott királyi leiratot.

Next

/
Thumbnails
Contents