Szamos, 1910. május (42. évfolyam, 99-120. szám)
1910-05-18 / 111. szám
XLII. évfolyam. Szatmár, 1910. május hó 18., szerda. 111. szám, fcggetpiíEw poleeikai I¥APii<ap. &' Előfizetési dij : Helyben: 1 évre 12 K.»/»évre 6 K. */. évre 3 K, 1 hóra 1 K Vidékre:,. .. 16 ........... 8 .. „ .. 4.. M .. 150 Eg y szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákcczi-utcza 9. szám. m Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatm&ron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések : / Ké??p'-nzfizeléfi mellett, a legjutányosabb árban V telnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 jjíüér. Nyilttár sora 20 fillér. "íá .--------------------------------------------r ■■-S S~V Dr . Kelemen Samu programmbeszéde. Szatinár-Németi, május 16. Gyönyörű napja voifc pünkösd hétfőn a függetlenségi pártnak. Büszke lehet erre a napra a párt, büszke annak képviselőjelöltje, dr. Kelemen Samu és büszke maga Szatmár-Németi városa is. Kelemen Samu dr. hétfői programmbeszé.de a legkiválóbb politikai megnyilatkozások egyike volt, amelyek valaha ebben a városban elhangzottak. A szónoki képességek, az előadás tökéletessége, a beszédnek bámulatos egyszerűséggel fölépített, szerkezete, a mély politikai tudás és a közgazdasági ismereteknek csodálatraméltó gazdagsága, emellett a beszédnek ragyogó ötletei és szellemessége oly tökéletes egészet alkottak, hogy nemcsak Kelemen Samunak pártbiveit ragadta el, de az egész, mintegy harmHdfólez«r emberre tehető hallgatóságot, amelyben nagyszámmal voltak jelen munkapártiak is. Pillanatokig zúgott a retszészaj beszédköznen és elemi erővel tört ki a befejezésekor. És sokak, nagyon sokak lelkében támadt fel az érzés, hogy más város egyhangú örömmel és büszke- sóggel küldené a törvényhozásba ilyen polgárát, holott nálunk oly fegyverekkel küzdenek ellene, amelyeket nem lehet eléggé elítélni. A gyűlés lefolyá a különben a következe voit: Délutáni órákban, mikor a nap tüze kissé alább hagyott hatalmas tábor lepte el a Kölcsey-utca Vigadó előtti terét, a fellobogózoit tribün előtt, amely szintén szorongásig megtelt. Az érdek , ődők számát 2—3C0C re lehetett becsülni. Az érdeklődés nagy volt, mindenki tudta, hogy Kelemen remekelni fog és nem csalódtunk. Osomay Imre függetlenségi párti elnök nyitotta meg a gyűlést, indítványozza, hogy küldöttség menjen dr Kelemen Samuért, akit a tömeg megérkezésekor és beszéde alatt igen lelkes ovációban részesített.Programmbeszéde előtt Thurner Albert méltatta dr. Kelemen Samu számos érdemeit, amit a város és a polgárok ér dekében képviselősége id‘je alatt tett. Dr. Kelemen Samu beszéde. Tisztolt polgártársaim! (Halljuk! halljuk !) Önök mindannyian tudják, íjhogy a függetlenségi és 48-as párt elveit vallom. Amikor ezt minden félreértést kizáró módon hangsúlyozom, örömömet fejezem ki, hogy azoa sorában, akik jelöltségemet támogatni szivesek, a szatmári közéletnek olyan férfiait is üdvözölhetem, akik más pártnak kötelékébe tartoznak. (Éljenzés.) Ebben bizonyítékát látom annak, hogy igénytelen közéleti működésem szélesebb köröknek érdeklődését és rokonszenvót is kiváltotta. És ha ennek okát kutatom, ezt azt hiszem abban találhatom föl, hogy képviselőségem első pillanatától kezdve nem tértem le az igaz, a nemes értelemben ve t szabadelvüsógnek útjáról; hogy soha egy perezre el nem felejtettem, hogy magam is a népnek gyermeke vagyok és a népnek minden fájdalma és szenvedése százszoros erővel verődik vissza a lelkemben. (Helyeslés és éljenzés.) És volt politikámnak egy vezető gondolata és ez az, hogy csakis Magyarországnak polgársága az, amüynek erőit fejlesztve leszünk képesek kivívni Magyarországnak jólétét és függetlenségét, csakis ez a polgárság az, amelyre a jövendő Magyarországoí rá lehet építeni. (Igaz 1 ügy van 1 Éljenzés.) Jól tudom t. polgártársaim, hogy az utolsó év tizednek áramlatai ennek a meggyőződésnek nem kedveztek ; jól tudom hogy egyéni szempontból sokkal hasznosabb lett volna rám, ha én is az újszerű áramlatoknak hullámaira vetem magam s azok hátán engedem magam himbáltatni; jól tudom, hogy semmi sem lett volna rám nézve kényelmesebb, mint hogy az összeütközések vihar* elől elhúzódjam s biztos helyre meneküljék. De az a meggyőződésem, hogy a közéletet csak az az ember szolgálja igazán, aki minden olyan áramlat ellen, amelyet károsnak tart, a becsületes meggyőződésnek élő gátját emeli, nem törődve azzal, hogy elsodor|ák-e őt magukkal a hullámok vagy sem. (Élénk tetszés és éljenzés.) De azt is örömmel látom e polgártársaim csatlakozásában, hogy mind szélesebb körökben törjed auouk a belátása, hogy az a választási küzdő em, amely előtt most állunk nem a 48 és 67-nek megszokott mérkőzése. Mind mélyebben ver gyökeret, az a meggyőződés, hogy az 1848-hoz nem pusztán közjogi elvek fűződnek, sőt nem is ezek alkotják annak első rendű lényegét. Az 1848-nak nagy sociális, politikai és gazdasági tartalma van. (Igaz ! Úgy van !) 1848 ban döntötték le a rendi alkolmányt és szüntették meg a nemeseknek kivátlsá- gait és előjogait; nem engedhetjük azt, hogy ezek a kiváltságok újból átmenjenek a közfelfogásba, társadalmi intézményekben újuljanak fel és rögződjenek meg. 1848 szüntette meg a millióknak tör vényes jogfosztottságát. Hat évtized inuU el azóta, uj és uj társadalmi rétegek keletkeztek. Nem engedhetjük, hogy ezek továbbra is abban a jogfosztottságban tesped- jenek, amelyben keservesen éltek a mi elődeink. 1848 törölte el a jobbágyságot és szabadította föl gazdaságilag a népet; nem tűrhetjük, hogy egyes osztályok olyan politikai és gazdasági túlsúlyt nyerjenek, amelylyel gazdaságilag fojtogathatják a népet és a jobbágyságnak egy uj, modernizált alakják teremtsék meg. 1848 volt szülője az igazi polgárságnak. Ennek a polgárságnak az erejét kell fejlesztenünk, mert aki a polgárság erejének fejlesztésén dolgozik, az Magyarországnak fejlődésén dolgozik. (Élénk tetszés és éljenzés.) Az a politika, amely eltorlaszolja a gazdasági önállóság felé vezető utat, am£ visszaszorítja a nópjogokat, amely nem engedi meg azt, hogy a magukat inár kiélt társadalmi rétegek uj erőteljes rétegek vérátömlésével tétessenek egészségesekké: az a politika önmagában hordja a pusztulást és a belső elkorhadást. (ügy van 1 ügy van!) Tovább kell építenünk azokon az alapokon, amelyeket az 1848 megteremtett és ne u szabad úgy tennünk, mint az az örökös, aki akkor, amikor elődei nagy közintézményeknek, könyvtáraknak, iskoláknak alapjait vetették meg, ezeken az alapokon úgy ópit tovább, hogy úri kaszinót és mulató helyet ópit rájok. (Derültség Helyeslés.) Mondjuk meg őszintén, hogy nem nézhetjük azt tétlenül, hogy Magyarország mint siklik lef.lé a reakció lejtőjén; vissza kell terelnünk az országot arra a demokratikus fejlődésre, amelyre a 48-at és az kövem időknek nagy alakjai helyezték az országot. Mondjuk meg kevés szóval : az a kérdés kió legyen Magyar- ország, néhány ezer családé-e vagy Magyarország összes polgáráé, egész népéé. (Élénk helyeslés.) T. polgártársaim! Két nagy kérdés az, amely ez idő szerint a politikának előterében áll: az önáílő banknak és az általános választói jognak a kérdése. (Zajos éljenzés.) De mindakettő csak előre tolt hadállása az eszmék ama nagy harcának, melynek rugóiról az imént beszéltem volt. Éppen ezért a banknak a kérdését nem lehet kiszakitottan tárgyalni az azt környező és vele kapcsolatos kérdéseknek komplekszumából. Aki Magyarországnak közgazdasági viszonyait figyelemmel kíséri, tisztában van azzal, hogy ennek az országnak jólétét csak akkor teremthetjük meg, legszöruyübb betegségét, azt az irtózatos vérve ~ztést, amelyben az évtizedek óta való kivándorlás folytán szenved, csak úgy állíthatjuk meg, ha itt minél több munka alkalmat teremtünk. (Úgy van! ügy van!) Munka-alkalmakat csak akkor teremthetünk, ha az ország az egyoldalúan mezőgazdasági á'Iámból, biztos következetességgel fejlődik át ipari állammá, (ügy van!) Ipari államot csak akkor teremthetünk, ha kezdődő és fejlődő iparunkat védővámokkal tudjuk megoltalmazni. (Helyeslés.) Védővámokat csak akkor van módunkban alkalmazni, ha megteremthetjük az önálló vámterületet. Önálló vámterületet sohasem fogunk létesíteni, ha most, amikor erre alkalom nyílik, meg nem teremthetjük annak előfeltételét, az amannál sokkal könnyebben megvalósít ható intézményt, hitelügyünknek önállósítását. (Zajos helyeslés.)! Fölötte siralmas, t. polgártársaim, a munkapártnak álláspontja a bankkórdós- sel szemben. Önök mindannyian tudják, hogy még csak kevés idővel ezelőtt Magyarországon mindenki elsőrendű követelménynek vallotta az önálló banknak mejie- remtését. Maga a koa'mió is fö.bratában, amelyet őfelségéhez a királyhoz intézett, az önálló hitelügyletnek álláspontjára helyezkedett, igaz, hogy megfelelő előkészületekAlkalmi ajándék tárgyak. Játék, dissmii, háziipar, vadászati és sport cikkek Ragályi Kálmánniál, Szalmái*, Deák-tár 8. sz. alatt. (Oil vén-ház.) ’'vís Uri es rr „ _ _ divat-különlegességek, lawn tennis felszerelés, raquettek, labdák és JLJl v-J 1 — raquett hurozások, angol panama kalapok és panama tisztítás — RAGÁLYINÁL, I>eák-téi* 8c szám alatt. (GillyÖJti-Iiáz.)
