Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)

1910-04-02 / 75. szám

2. oldal. • SZAMOS (1910. április 2) 75. szám van. Eddig a magánadakozás pár ezer koronát juttatott e célra. A mint az elve­szettek majdnem teljesen összeállított név jegyzékből kitűnik, az áldozatok legna­gyobb száma gyermek, leány és asssony, aránylag nagyon kevés a férfi és as ör eg ember, úgy hogy a megégat'ekea felül & megmenekült kürülbelül 200 egyén alig számbavehetö kivétellel főként férfi. A sebesültek állandó gyógykezelésére, vala­mint as anyakönyvvessetési munkálatok lehptő gyors keresztülvitelére az intézke­déseket megtettem, ezen munkálatok, vala­mint a hagyatéki eljárások közben esetleg felmerülü nehézségek eloszlatása iránt, ha szükség forogna fenn, annak idején jelen­tésemé külön fogom megtenni, A szatmári mentők jelentése. Mónus Lajos tüzfelügyelő, a ki, a szörnyű hir vétele után nyomban a hely­színére ment, az alábbi jelentést adta be a tűzoltó parancsnoksághoz : 1910. év márc. 28 ón reggeli 9 óra­kor as őrtanyán szóval jelentette egy vasúti tisztviselő, hogy a múlt éjjel nagy tűz volt Ököritón, ahol 300 ember lette tűzhalálát. Ezt azonnal jelentettem a pa rancsnok urnák, a kínok rendeletéből nyomban kocsira ültem, Máté Bálint hiv. tűzoltó és Ács Géza járásőrmester társa­ságában magammal vittem nagy mennyi­ségű kötszert. Okőri tóra megérkeztünk déli 12 órakor, hol is borzalmas látvány tárult elénk. Először is körűi jártam az egész területet, hogy meggyőződjem miféle sür gős intézkedést tegyek. A szerencsétlenség színhelyétől 22 méter távolságra van Weiss Mózes telke, a hol a melléi-: épület tetőzete, mely már részben az éjjel leégett, az erősa szél kö­vetkeztében ismét égni kezdett En féltve a sok szalmás és nádas melléképületet, annak az alapos eloltására vezényeltem tűzoltómat és a bérlő, egy öreg zsidó és zsidó-asszony segítségével a tűz tovább terjedését megakadályoztuk és a tüzet teljesen eloltottuk. Mikor ezzel végeztünk, csak skkor mentünk a községházához és ott felkértem a jelenlevőket, vezessenek olyan sérültek­hez, a kik még orvosi segélyben nem ré­szesültek. így hozták hozzám először is Nagy Antónia géberjéni illetőségű 16 éves leányt, kinek mindkét keze annyira meg rolt sülve, hogy csüngött róla a hús, de ez a szerencsétlen, mivel éjjeli 9 órától ezen ideig semminemű segélyben nem ré­szesült, a kínok csillapítása végett tejfelbe lisztet kavart és evvel a csirizzel .kente be egész keze-fejét. El sem lehet képzelni, milyen óriási kínokat kellett a szerencsét lennek kiállani, a inig az orvos segítségé­vel meg tudtam szabadítani a esirizes köteléktől. Ezután jelentkezett Batár Gyula 20 éves ököritói illetőségű legény, kinek a fej hátulsó része össze volt égve és az egyik kezéről csüngött a hús. Ez sem részesült még semminemű segélyben. Először is a fej'bekötéséhas fog'am, de uagyon megnehezítette a bekötést sz, hogy az egész fejnek hátulsó része marha trágyával volt betapasztva, a ez m»%reá volt száradva, aminek az eltávolítása igen nagy nehézségekbe ütközött. Ezután kö­töztem be a kezét és a kötözés után nem tudott eléggé hálálkodni, a kezemet akarta megcsókolni, hogy most már nem fáj Úgy a feje. Ezen kötözések alkalmával többen látták az intézkedésemet és sokan jöttek, hogy menjek el őhozzájok is, és én kocsi ra üive, a mentőszeraket fairakva házan­ként mentem segédkezni, de mivel már akkor csaknem minden sérült részesült orvosi segélyben, dacára a sebesültek nagy számának, a mentési szabály szerint a már orvosok által kezelt betegeket ma­gukra kellett hagynom. Működésem befe­jeztével azt az indítványt tettem a máté­szalkai kerületi orvosnak és a jegyzőnek, hogy mivel a sok sebesültet helyben gyógy­kezelni nem lehet, írják össze a szállítható betegeket és ón az esteli vonattal magam­mal viszem Szatmárra és ott elhelyezzük őket a kőzkdrházb&n, ahol kellő gondozás­ban és gyógykezelésben részesülnek. Az orvos ur indítványomat helyesnek találta, én* pedig megígértem, hogy a Szatmárra megérkező vonatot a vasuknál mentőkocsi val fogom várni és a sérülteket a köskór- házba szállítani. így került az ón általam kezeltek közül kettő a szatmári közkor házba. És mint később megtudtam, a nagyobb sérülteket ápolás és gyógy keze lés végett a mátészalkai és fehérgyarmati kórházba szállították. Végre mivel ezen szerencsétlenség a világítással való gondatlan kezelésből ke­letkezett, melynek a tűz, vagy nem tűz veszélyes voltát csak egy tűzoltó tudja megállapítani, szükségesnek látom a már évekkel ezelőtt megalakult kerületi tűz- felügyelőség mielőbbi felállítását, a kinek kötelessége legyen minden ilyen nyilvános helyiséget megvizsgálni és csak az ő vé- leményes jelentése után a mulatságok és gyülekezésekre az engedélyt megadni. Szatmár, 1910, márc. 31. Mónus Lajos, tüzfelügyeíő. Igazoljuk: Máté Bálint, Ács Géza, járásőrmester. * Egyik fővárosi lap támadást intéz a csendőrök ellen amiatt, hogy valamelyik emberrel szemben brutálisan lépték volna fel. Mi, akik a színhelyen jártunk és lát­tuk ott & csend Őrség működését, köteles­ségünknek tartjuk, hogy a derék csend­őröket e támadással szemben megvédjük. Nem mint karhatalom viselkedett ott a csendőr,aég, hanem valóságos ápoló­apácai, papi funkciót végeztek Segítettek a segítségre szorulón és könnyes szemekkel vigasztalták a jajve- szókelőke*. A Szatmárról kintjirt csendőrök pél­dául velünk jártak hasról-házra ás min­denütt jó szóval, meleg részvéttel csende­sítették, vigasztalták, megnyugtatták az embereket. Nem hogy brutálisok lettek volna a csendőrök, hanem sírtak a meghatottság­tól, a szörnyű látványtól és munkájuk után nem támadást, hanem előimeréat ér­demeinek. i * Az eddigi megállapítások szerint a rettenetes katasztrófának négyszáz­négy halálos áldozata van. Ez a szám természetesen még egyre növekszik, mert egyre jelentkeznek olyan emberek, akiknek eltűnt valamelyik hoz­zátartozójuk. A nőegylet segítsége. Uray Gézáné, a szatmári jótékony nőegylet elnöke átiratot intézett Losvay Aladár alispánhoz, melyben jelezi, hogy ha az ököritói tűzvész folytán segélyre szorult árván maradt leánygyermekek vol­nának, ezek közül kettőt a nőegylet árva­házába teljesen ingyenes ellátás és tanít­tatás végett azonnal befogad. A budapesti mentők a szatmáriakhoz. A budapesti mentőegycsület az ököritói szerencsétlenség alkalmából a kö­vetkező sürgönyt intézi e Tankóczy Gyula főkapitányhoz, a mentőegyesüiet parancs nokáhoa: Lelkesedéssel olvastuk der;ék munká­tok elismerését. Kérlek, küldj minél előbb bőven tudósítást lapunk számába a bal­esetről és működésiekről. Gratulál és üdvö­zöl dr. Kováoh Aladár. A mentőkhöz pedig ezt a táviratot intézték : Bajtársi büszkeséggel vettünk tudo­mást bátor, férfias működésiekről, oszto­zunk részvétetekben, kívánva, hogy derék munkátok nyerjen elismerést és jutalmat. A budapesti mentők. Dr. Kovách Aladár. Erőss Lajos ref. püspök Ököritón. A szatmármegyei őköritó községben tör­tént borzalmas katasztrófa, szárak tűzha­lála, mely felett az egész ország gyászt ölt és még távoli országok lakosait is meg­rendítette, legközelebbről érintette a ti­szántúli ref. egyházkerületet ós annak el­nökségét: Erőss L-.jos püspököt ós gróf Degenfeld József főgondnokot, akik szer­dán Hajdú Zhgmond püspöki titkár, Kőzsa Sándor egyházkerület! pénztáros és Szarka Boldizsár káplán társaságában a borzal­mas katasztrófa színhelyére utaztak, ahol az egyik áldozat égési sebeibe belehalt le­ányának koporsója felett megrázó beszé­det mondott az életben maradt néphez, akiket azonban nehezen lehet vigasztalni. A püspök az esperesekhez körlevelet inté­zett, hogy a templomokban gyűjtsenek az ököritói szsrencsét,lenek részére. Rothschild adománya az ököritóiaknak. Becs, április 1. BotsohUd Albert báró raa Bécsböl 2000 ko.onát küldött az ököritói lüzka- tasztrófa áldozatainak visszamaradt család­tagjai számára, i ii ni a mill i ii ii imin inni n i ■miniiaiii ni n i 11 n i m i iii un 11 i i m un n 11 i i mini-rr n minin a tanácsból, Az Országos Szinészegylet kérelme. Az Országos Szinészegyesület kérel­met ado t ba a városi tanácshoz aziránt, hogy az egylet, a belépőjegyek után bizo­nyos pót dijat oy érhessen, / igy p o. sgy páholyjegy után 20, 2 koronán felüli ülő- üely után 10, 2 koronán aluli ülőhely után 6, karzatjegy után pedig 2 fillért. Aa ••'gy­le t beadványában utal aaou körülményre, hogy basondijak Ausztriában ós külföldön régóta szedetnek. A tanács a kérvényt vé­leményezés végett kiadta a szín ügyi bi­zottságnak. A Darvas és Csonka területek víz m entesitóse. A Darvas ós Csonka letarolt erdő­terület, vizmentesitése tárgyában a városi tanács Juhász József ajánlatát, mint leg­kedvezőbbet fogadta el s a felmerülendő költségek fedezésére egyelőre 3000 koro­nát íiiutalványozott. Pályázat irnoki állásra. Bodnár Lajos halálával megüresedett II 08*1:. irnoki állásra a tanács kiirta a pályázatot s a kérvények beadási határ­idejét folyó évi április 9, napjának d. u. 5 órájára tűzte ki, Uj lakóházak. Farkas Gábor Szatmárhegyen, Leinák András István-tér 16, sz. a. emeletes, Székely Gyula Bercsényi-utca 45. sz. alatt földszintes lakóház építésére L engedélyt nyert. Színház. Heti műsor: Szombaton „Füst* Kaczár Ignác ver­ses vigjátóka. (Páros.) Vasárnap délután „II. Bákóozi Ferenc fogsága“ este „Csikós“ népszínmű. Hétfőn délután „Erdészleány“ este „Nagymama*. (Páros.) A Füst. Alkalmunk nyílt Kaezór Ignác darabját a tegnapi próbán megte­v

Next

/
Thumbnails
Contents