Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)

1910-04-22 / 92. szám

2.-ik oldal.

SZAMOS

(J.910. április 22.) 91 szám

ha a sikert tsljesen biztosítani akarjuk. Most a szervezkedés céljából jöttünk össze, felolvassuk a szervezetnek általunk kon- templált névsorát azzal, hogy a szükebb körű végrehajtó bizottságot készséggel egészítjük ki az ötszázas nagybizottság ból vagy az azokon kívül álló tagokból, amennyiben barátaink a végrehajtó bizottságot terhelő jelentékeny muzkának a teljesítésére készek vállalkozni. Megtehetjük ezt annál is inkább, mert katonánk van e célra elegendő.

Ezután dr. Friedmann Árpád jegyző felolvasta a választási tisztiker névsorát, mely 90 tsgból és az iga2gatóválasztmány névsorát, mely 50 tagból áll (ezeket helyszűke miatt jövő számunkban közöljük) Majd felolvassák a nagy választmány név sorát, mely a fentieken kívül még 500 tagból áll. Mindezt a jelenlevők nagy lelkesedéssel hallgatták.

Majd Csomay folytatólag megköszönte a személyébe helyezet bizalmat.

A főcélja úgymond az lesz, hogy összetartással győzelemre juttassa a pártot és jelöltjét az ellenpártte.1 szemben. Az ellenpárt már agitál, vasárnap eljön hozzájuk Tisza (felkiáltások: főmungó, fiókmessiás.) A munkapárt ez alkalommal zártkörű bevonulást tart rendőrök,csendőrök és a közhatalom kifejezésére alkalmas más egyének által körülvéve. Nemsokára megjelenik a hatósági intézkedés, hogy hol szabad illetve nem szabad járni s megállani, hogy nem szabad kiabálni, sértegetni, mert külömben becsukják az embert és a csendőrség, rendőrség, katonaság szétszórja a tömeget. Tartsuk tehát a ha tósági utasításhoz magunkat. Legjobban szeretném azt mondani, hogy felé se nézzünk a gyűlésnek, tudomást se vegyünk róla (zsjoi helyeslés), de minden esetre kéri a párt híveit, ne csináljanak zavart,» viselkedjenek csendben és méltóságteljesen. Ha valaki mégis rendetlenkednék, az nem a pártnak a számlájára Írandó, hanem az egyénnek, mert azzal a párt nem azonosítja magát, sőt egyenesen elítéli. Hadd múljék *1 az a nap nyom és eredmény nélkül (úgy van. úgy van), mi a megtorló választ a szavazó asztalnál ad juk meg, ahol leszavazzuk őket (zajos éljenzés, úgy van !)

Az elnök szavait követő zajos éljenzés még el sem ült, ismét ujult erővel tört ki, mikor dr. Kelemen Samu állott fel szólásra és a kővetkezőket mondta :

Tisztelt polgártársaim 1

Ma megalakult a választási bizottság. Szervezkedésünk épületének igazi alapkövét tettük le ezzel. Hála és köszönet érte annak a két férfiúnak akik az eddigi előmunkálatokat oly fáradhatatlan tevékenységgel vezették. E két barátunk Csomay Imre és Kolozsváry Károly. (Lelkes éljenzés). De hála és köszönet önöknek minodnyájuknak, akik az előmunkálatok terhét ő velük megosztották.

Azt hiszem természetesnek fogják önök- találni, hogy nem teszek ezúttal programm- szerü nyilatkozatokat. Fenntartom ezt akkorra, amikor ellenjelöltemnek és a támogatására érkező gr. Tisza Istvánnak beszédei már elhangzotta^. Hallom, hogy az ellenpárton aggodalmaskodnak, hogy pártunknak egyes tagja5 nem fogják-e megzavarni gr. Tiszának beszédét. Erre az aggodalomra nincs ok. Tudtommal másutt sem a függetlenségi és 48-as pártnak tagjai voltak azok, akik kövekkel és záptojásokkal fogadták gr. Tiszát. Mi megvívjuk vele a magunk karcát, de csak az érveknek és az igazságnak fegyverével, — más fegyverekre szükségünk nincs. Kijelentem, hogy ha pártunk tagjai között netán mégis akadna olyan ember — amit teljesen kitártnak tudok — aki efféle tüntetésekre ragadtatná magát, úgy eljárását egyenesen pártunk ellen intézett inzultusnak kellene tekintenem. (Elénk helyeslés és éljenzés).

Ismétlem: programmszerü nyilatkozatokat ezúttal nem teszek. De mulasztás volna, ha szó nélkül hagynám t. ellenjelöltemnek egy-két nyilatkozatát, melyet a munkapártnak a napokban megtartott jelölő gyűlésén ejtett el.

Dr. Keresztszeghy azzal igazolta fellépését, hogy a függetlenségi és 48-as párt Kristóffyval és a bécsi kamarikával cimborái. Dr. Keresztsseghyt tapintatos és körültekintő embernek, de ez a két tulajdonsága ezúttal cserben hagyta. Ha jobban körülte kint legalább is a saját végrehajtó bizottságának elnökségében, látott volna ott, ismerem egy külömben egyéni!eg igen szeretetreméltó férfiút, akiről köztudomású,milyen közel állott politikailag Kristóffyhoz (Felkiáltások: Dr. Damokos 1) Vele szemben igazán kíméletesebb és tapintatosabb lehetett volna a t. jelölt ur (Nagy derültség.)

ügy látszik a Kristóffyval — kérem ne nevessenek — a bécsi kamarillával való viszonyunkat a muokayárt t. jelöltje onnan magyarázza, hogy pártunk hive az általános egyeuiő titkos választó jognak sőt jelentékeny részében a választás titkosságának is. A kérdés lényegéről elmondom nézeteimet legközelebb pvogramm- beszédemben. Ezúttal csak annyit, hogy a függetlenségi p írtnak mindig programmja volt az. hogy poii: ikai jogokkal ruházza fel a népet. E*t a programmot Kristóffy azzal a célzattal sajátította kJ, hogy a magyar nép ne a magyar nemzetnek köszönje a maga jogait, hauem a dinasztiának, ami a nemzeti erők arányát lényegesen megváltoztatta volna, mert növeli a dinasztiának amúgy is óriási tmsulyát és csökkentette volna a nemzet erőit (eléiik helyeslés) Ezért akartuk mi a kéidést kiragadni a bécsi taktika karmai közül és magunk te jesiteni a gyönyörű feladatot, mely a népnek jogokkal való felruházásában áll (élénk tetszés.)

De ha emiatt azt lebet ránk fogni, hogy a bécsi kamarillával timboráiunk, ugyan kérdem, minő jelző illenék a t. munkapártra, amely a közös bankot, akarja, tehát azt az intézményt, melyet Ausztria minden áron fenn akar tartani, (ügy vsa, úgy van.)

Azzal is vádol bennünket az én t ellenjelöltem, hogy mi csak a nemzetiségek uralmára akarjuk hajtani a vizei.

Nem szeretek személyekre, mint tekintélyekre hivatkozui. De a választójog kérdésében az általános egyenlő, sőt a titkos választói jog híveinek táborában van és élükön áll br. Bánffy Dezső. Már pedig olyan ember csak nem akad Magyarországon, aki Bánffyról el ne ismerné hogy inkarnatus magyar ember. Sőt az ultra sovinségig magyar (ügy van )

Számoljunk be hát a nemzetiségekre vonatkozó váddal.

Igenis békét és testvéri együttérzést akarunk a nemzetiségekkel. Merc Magyar ország attól a pillanattól fogva lesz le birhatatlanul erős Ausztriával szemben, amikor testvéri szeretetben képes lesz egyesülni a nemzetiségekkel. Ehhez azon

ban nem elég, hogy papiros törvényeink legyenek, hanem kell. hogy politikai és társadalmi viselkedünkkel tegyük lehetővé az érzelmi összeforradást. (Élénk helyeslés.) Botor politika az, mely magyar földön mesterségesen tenyészt magának ellenségeket (élénk helyeslés)

A vármegyei szabadelvű pár' elnökének vasárnapi beszédére is ki keli térnem röviden (közbeszólás : Mit keresett az a vasárnapi gyűlésen ?)

Nem fejtegetem eat a kérdést a tiszteletreméltó öreg úrral szemben, bár a magyarázat kézenfekvő. A vármegyei munkapárt elnöke t. i. itt azt a szerepet tölti be, mint amit a kínai anyacsászárné töltött volt be a pekingi uralkodónál. Ő az, aki az itteni regensnek a fején és hónalján keresztül kezeli a „birodalom ügyeit“ (Derültség.)

A mélyen tisztelt elnök ur szives volt a vasárnapi munkapárti gyűlésen közreadni annak a történetét is, hogy miként óhajtotta ő 1878 ban megalapítani az önálló magyar nemzeti bankot. Ezt a történetet nehány kiadásban volt már szerencsém hallani, mindig bővítve és javítva, szűkítve soha, inig most diszkötésben jelent meg a munkapárti gyűlés asztalán. (Derültség.)

A regényes történetnek az a lényeg-’, hogy a hazafias ihlettsóg egy pillanatában Széohén}n akarom mondani Domahidy István ur kivette az aranyóráját és „egyetlen“ jegygyűrűjét és letette az önálló magyar bank oltárára.

Megvallom: ón olyan gonosz csont vagyok, hogy ez a regényes történet semmiképpen sem tudott meghatni soha. Mert a regények világát átültetve a számok világába úgy találom, hogy ez az áldozati üzlet nem volt sem jelentékeny, sem kockázatos. Ha a t. pártelnök ur Pettyénbeu akar alapítani egy önálló bankot, és az alapítást azzal kezdi, hogy egy 2C0 kor. névértékű részvényt jegyez, a pettyéni iuteliigencia alighanem fölháborodik e nagy áldozatkészség fölött Már pedig az arany óra s az „egyetlen“ jegygyűrű, amellyel az önálló magyar bankot Domahidy István ur meg akarta alapozni, a 800 kor. névértéknél aligha képvisel többet. (Élénk derültség)

De ismétlem: nem is volt semmiképpen sem kockázatos ez az üzlet. Hiszen Domahidy ur szives volt elmondani, hogy ő biztosan tudta, hogy a király visszautasítja az önálló magyar bank eszméjét és igy az aranyóra visszavándorol oda, a honnan előkerült: a mellénvzsebóbe a jegygyűrűvel együtt, (zajos derültség) a melyet legénykedö emberek módjára úgy látszik azért húzott le az ujjáról az elnök ur, hogy észrevétlenül a mellónyzsebbe tehesse vissza. (D -rülíség)

A t. megyei pártelnök ur erősen hangoztatta, hogy mennyire akarja ő a bankot, de csak fokozatosan. Hát tény, hogy ő felsége a király 1878-ban foko zatosan megtagadta az önálló magyar bankhoz való hozzájárulását.

Ma, 32 esztendő után akkora a fokozatos haladás, hogy azt „fokozatosan“ újból megtagadta a felség s én megjövendölhetem, l*>gy ulabb ^2 esztendő után „fokozatosan“ meg fogja azt tagadni a í akkori uralkodó is, ha elveink aranyóráját és gyűrűjét állandóan csak a mel- lányzsebünkben fogjuk csak hordani. (Éljenzés)

Beszéde végén arra intéz mindnyájunkhoz felhívást a vármegyei elnök ur,

Kávét

legjobbat és legolccóbban

beszerezhetünk

Benkő Sándor

kávékereskedőnél Szatmár, Kazhczy-utca 16- számMnM-n knunriálfU cégem különlegessége 1 kilogramm 4 korona

„buja körnek 40 fillép villany erövel pörkölve =

üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRT KÁROLY üvegkereskedésóben Szatmár-Németi, Deák-tér.