Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)
1910-04-03 / 76. szám
\ 3. oldal. SZAMOS (1&10. április 3; 7®. szám Czitntáblák csaKis Dell man n Lajos műhelyében készülnek a ieg- ::: modernebb sül szerint. r. Szatmár-Németi, Deák-tér 7. szám. (Halmi-ház.) akár a Héderváry embereiből verődik Ossza Csakhogy nsig Tiszáék a választójog! reform elkorcsositását fogják ellenértékűi kérni, addig H^derváryékuál ez a nézet- eltérés nem lesz meg és igy «ok való «zinűsége van annak, hogy a válesztójog- eílenes jelszóval összehozott párt a választó . jog pártj vá fog átalakulni. Sok a valószínűség tehát arra is, hogy a tisztán hatalomért, rejtett módon és perfidal folyó sas vagy fej játék a tények logikájában rejlő srők segítségével a nemzetnek javára fordul, aminek egyéb ként éppen legtöbb ideje volna. Hogyan segítsünk? — Ä hatóságok figyelmébe- — (D- S.) Az embernek mindenütt a világon meg van az a jó természet«, hogy ha naár élni nem is hagyja embertársát, de halálában a részvéttel, a jótékonysággá! pazarul bánik. Míg élsz, embertársad elmarja a szádtól a betevó (aktodat, de ha már biztos, hogy könnyebb lesz az ágyad szalmái» egy ember terhével, akkor a sok jó szomszéd ellát belőttél úgy, hogy az egész tulvilági életedet megédesítheted velő. Amíg élsz, a fenével étetnek, de ha négy deszka közt pihensz, buzgón imádkoznak a tulvilági üdvöd érdekében vajszivü embertársaid. A vendéglőben Ízlésesen szervírozott sült malac jut eszembe mindig, mikor a lioltteíemek fölött megindult mentési akciót látom. A malacot is moslékkal etetik, amíg él. Mikor aztán szépen pirosra sülve feltálalják, citromot tesznek a szájába. Amig Ököritón csak emberek voltak, áldozatok nem, addig kinevettek volna bennünket, ha mi egyszer komolyan foglalkoztunk volna az ököritói bállal, csűrrel, tűzbiztonsággal. Azt mondták volna, hogy nincs mit írni, h>it belekötünk az élőlába, nem tudunk jobbat, hát a falusi bálokba kötünk bele. Négyszáz ember kinhalála kellett hozzá, hogy az ököritói csűr komoly téma legyen. S mig egy nettel ezelőtt senki sem törődő t azzal, hogy a sütőke nencében rendezik c az ököritói legények & bált vagy a temető árkában, — ma már az egész világon nagy»zabásu adakozások folynak a károsultak javára. Rakosgatják a citromot Óköritó szájába. Csak előbb pirosra sülve feltálalták őket a nagyvilág szenzációinak asztalára. A világért sem akarjuk lekicsinyelni vagy lebecsmérelni a jótékony adakozást. Ezen a téren mi magunk •zoktuk a tőlünk telheti legnagyobb agitációt kifejteni. Ha segítségre szoruló emberek vannak, hát segítsünk rajtuk. S azt is természetesnek találjuk, hogy az őserővel szemben tehetetlen emberiség csupa megszokottságból a zsebére üt, ha segítségről van szó. Annyira megszoktuk már, hogy a pénz mindenen segít, hogy e! nem tudunk képzelni oiyan bajt, amelyen megtörik az ezresek ereje. A katasztrófa első pillanataiban azt mondtuk, hogy nem segít ott a pénz, ahol a szülői szivek égtek le. Az alispáni hivatal azonban azt bölcsőből. Fontosabb feladataink vaunak, aint Istennel törődni. Ki az ar. Isten? Több gyárat kell építeni és kevesebb templomot. Nálunk még dühöng a bigottismus Hanem, nézze csak, a franciák . . . (hirtelen elsáppad és az asszony karjába fogód- zik) Pardon. (A hajó kiért a kikötőből. A sirokkó- verts hullámok a hajót oldalba kapják, fölemelik, meglóbálják és aztán lesuhintják.) Mazuráné: Ejnye, ha kellemetlen! Az a szerencse, hogy csak fél óráig tart az utazás. (Az utasok a födélzetröl bemennek a dohányzóba. — Egy hullám felszalad és vDgigöntí Lusztigot ) Lusztig : Parbleu, azt hisaem . . . jobb less bemenni . . . (Bemegy a dohányzóba, Maruránóval együtt.) Mazuráné: (mikor a hajó emelkedik, belekapaszkodik az asztalba.) Hopp, hopp. Egy vékony dongája ur: Ajaj . . , Istenem, Istenem . . . Lusztig: (előkelőén) Mon Dieu! (elesik) Mein Gotti Felfordul » hajó. A vékony dongáju : Me ijesztgessen ! Mért fordulna föl? Lusztig: Mein Hott! Mazuráné: De kérem, Lusztig ur. ... (a hajó erősen oldalt dől, hullámok csapnak át a födélzeten) ... ez nem tréfa. Lusztig : Mein Gott! A vékony dongáju: A múlt héten Velencében voltam. Akkor nagyobb vihar volt. Ne tessék félni. Lusztig : Én nem félek. (Egy matróz bejön a jegyeket ellenőrizni.) Mazuráné: (Lusztigra mutat.) Annál az urnái van a jegyem. Lusztig: (a matrózhoz) Mi kell? A jegy kell? Nincs egyéb dolga? Mein Gott! Disznóság! Ilyen kis hajókat járatni. Hol a kapitány ? én megmondom neki a szemébe. Ne induljon el ilyen viharban. Minden percben felfordulhat a hajó A matróz: (csendese» röhög). Lusztig: (siránkozva) Mein Gott! Kellett ez nekem ! Ha meggondolom, hogy tegnap ilyenkor még az Upor-kávéháabaa voltam és most is ott lehetnék . . . A vékony dongáju: Legyen nyugodt, urasaga. Ilyen hajóval át lehet kelni az óceánon is. Ez nem fordulhat föl. Csak táncol. Egy kicsit táneol. A múlt héten Velencében voltam . . . (A hajó nagyot billen oldalra és a magasba hintáz). Lusztig: (a sarokba kuporodva csendesen, de meggyőződéssel imádkozik.) Mazuráné: Már történtek szerencsétlenségek . . . A vékonydongáju : Kérem, nagysága, ne ijesztgessen. A mutt héten Velencében voltam . 4 (A hajó a hullámvölgy fenekére bukik, nagyokat lengve Többen nyöszörögnek). Lusztig: (ónszürke arccal a terein közelébe kuporodik) Mein lieber Gott! Mazuráné : (mellé ül és belé fogódzik) Tudja, mi jut eszembe, Lusztig? Lusztig : Bánom is én ... (idegenülnéz rá.) Mazuráné: Maga a télen udvarolt nekem ... És egyszer azt mondta, hogy szeretne velem a viharos tengeren, egy csónakban dacolni az elemekkel . . . Lusztig: Mein Gott . . . hagyjon nekem békét . . . Mazuráné: Oly fölséges a háborgó tenger látványa. Azt hiszem ... (a hajó megint felhintázódik a magasba) Hopp. Lusztig: Kérem, én belém ne fogódz- kozzék . . . Hagyjon békében . . . Menjen innét . . . Menjen el. Menjen, azonnal . . . Hagyjon magamra . . . Rosszal vagyok . . . Én úgy érzem, hogy . . . Fél óra múlva a hintázás hirtelen szelíd ringássá csendesül. A hajó befut az abbáziai móló mögé. Lusztig ur és Mazuráné egymást gondosan elkerülve siállanak partra. Este azonban, a korzón, akaratlanul is szembe találkoznak. Lusztig ur: Á, á, kit látnak szemeim! Kezét csókolom! Ez a meglepetés . . . Mazuráné: Délben érkeztem ide. ' Lusztig ur ? Igen ? És meddig marad itten ? Mazuráné: Két kélig . . . Lusztig ur: ügy ? Kezét csókolom ! (Sietve menekül.) KRAMER bútoráruháza Sr Legjobb minőségű bútorok. KijEIN THA MÁM JÁNOS-UTCZAI VYAPJU8ZÖVBT| Figyelmébe ajánljuk kishivata'nokok és iparos uraknak aeen j körülményt, hogy üzletünkben egy teljes öltönyre való divaté« szövet a hozzá szükség«« bélésoamdekkel már K koronától kezdve kapható. Ajánlhatjuk azonkívül a legfinomabb angel szöveteket, melyek női eostűmökre is a legdivatosabbak. O • ÁRUHÁZA ÜZATMÁJK. O O Ysjay-atee SO. u. telek eladó, ártekeehetni (Ma ée Térténél, Kém-Jénoe-a. 10.
