Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)

1910-04-20 / 90. szám

A Í.Á. VflÓtjiíJI. 89. i.a,,;. , ku. aj.:;iiü 112 20.; szerda­*Xr®«!ETOES POEiEFlKAI HAPOiAlF. EKMtutM dij : B*ljt)«i:1évr*«K,,/*évre6K. V.évre3K,1 hóra t K Wdito««- » « * ,. • 6 „ h .. „ 1-SO Kgy nán Ara 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rókóczi-utoza 9. szám ed Telefonszém: 107. Mindennemű dijak Soatia&ron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Hirdetések: Készpénzfizetés mellett, a legjutányosabb árban kfeőt tetnek. — Az apróhirdetések között minden szó 4 fillér. Nyilttér sora 20 fillér. Nincs alku! A helybeli munkapárt vasárnapi gyűlésén egy tiszteletreméltó öreg ur emelkedett a velünk szomszédos asz­talnál szólásra és azt az indítványt tette, hogy a párt „alkudjék meg“ egy lappal a párt eszméinek szolgálataira vonatkozólag. Az indítvány lelkesedéssel ment keresztül a gyűlésen s ha nem lettek volna jelen ugyanott az alábbi gyanún leiül álló urak, mi szívesen tulajdoní­tanék ezt a lelkesedést a kilátásba he­lyezett 2000 ingyen példánynak. De jelenvoltak olyan emberek ezen a gyűlésen, akik nem utaznak potya- újságra s igy sokkal mélyebben érin­tett bennünket az a figyelmetlenség, amelyben ennek az alkura való felhí­vásnak része volt. Voltak ott úri emberek, akik ma­guk is foglalkoznak újságírással. Voltak, akik gyakran bizonyították már, hogy rokonszenveznek a sajtóval, megbecsü­lik és méltányolják a munkánkat és csodálatosképpen nem akadt senki, aki a sajtó tisztessége es becsű,ete érde­kében felemelte volna tiltakozó szavát a szónokló ur sértő kitétele: az „alku“ ellen. Ne tessék félreérteni, nem fészke- lődünk és nem vakarózunk a beszéd többi része miatt, amely szinte meg­rovásképpen veti a szemünkre, hogy nem annak a pártnak, hanem egy má­siknak az érdekeit szolgáljuk. Elvégre ez igazmondás dolga. De mikor a párt „alkut“ kíván kötni egy lappal, amely a közvélemény leplébe burkoltan önti ólomba a véle­ményét, ez sértő a Timestől kezdve rajtunk keresztül le egészen addig a nasciturusig, amely hajlandó lesz ezt a komeneiós alkulevelet aláírni. Tessék megérteni, szónokló jó nag uraim, tessék megérteni és jól megjegyezni) hogy mi, a sajtó, a ma­gunk legjobb tudása és meggyőződése szerint a közvéleményt és egyedül csak ezt szolgáljuk. Hogy ez a szolgálat­tétel néha nem egyezik a közfelfogás­sal, annak csak az a£ oka, hogy épp úgy, mint az olvasók® a szerkesztők is véges elméjű, véges |elátásu emberek, akiknek legjobb bJátása, tudása és meggyőződése egyéli lévén, téves is lehet. Tessék megérteni és jól megje­gyezni, hogy „megalkudni“ lehet a patvaristával, lehet a suszterével, a kocsisával, de velünk, a sajtóval nem. Ne méítóztassanak visszaélni, szó­nok uraim, a mi igen nagy szerény­ségünkkel, amely egyedüli oka annak, hogy nem harsogjuk a fülükbe minden­nap, hogy mi, a sajtó, az intézmény fölötte állunk annak, hogy az elveinkre, mint a kukoricára, Schlusst lehessen kötni, hogy mi őfelségének, a nagy Köz­véleménynek szószólói és nem suszterek vagyunk, akik olyan szabású bocsko- rokat írunk a pártok lábára, aminőket megrendelnek s hogy velünk nem al­kudni, hanem csupán hozzánk alkal­mazkodni lehet. Nem a politikai elvek és nem a személyek differenciái adják kezünkbe a tollat ennek a cikknek a megírásá­nál, de az egész sajtót látjuk meg­bántva ezzel az inditványnyal és azzal a bántó negligenciával, amelylyel ezt az indítványt, minden megjegyzés nélkül keresztül csúszni engedték. Nem akarjuk mi az ellenkező párt­állás vádja miatt a fejünket mosni, nem fáj nekünk a világért sem, hogy nem belénk helyezik a komeneiós bizalmat. De meg kell értetnünk ?. rólunk iiyen alacsony véleményt tápláló urak­kal, hogy nekünk elveink vannak, ame­lyeket hűséggel, odaadással és buzga­lommal, de önzetlenül, alku és komen- ció nélkül szolgálunk és amelyekre nem alkuszunk. Ha pedig akad olyan sajtóorgánum, amelyik aláírja a szegődő levelet az alkut kötő uraknak, na hát tiszteltetjük annak a meggyőződését a lelkesedését, az ügyszeretetét, az önérzetét! * Már ólomba szedve állott a fenti cikk, amikor a „Szatmár és Vidéke“ cimü laptársunk megjelent és egy nyi­latkozatot hozott Török Miklós ügyvéd úrtól. Ebben a nyilatkozatban az ügyvéd ur tendenciózusnak jelzi a mi tudósí­tásunk ama kitételét, mely szerint ő egy lappal leendő alku kötését ajánlotta a pártnak. Nem szívesen cáfolunk meg tisz­teletre méltó öreg urakat, de ezúttal kénytelenek vagyunk vele. Igenis határozottan állítjuk, hogy az ügyyéd ur szóról-szóra, sőt betüről- betüre azokat mondotta, amiket mi a tudósításunkban minden kommentár nélkül közöltünk. Sőt éppen az újságíró asztaltól több Ízben hangosan megismé­telték ezt a szavát, hogy „alkudni.“ Ennek bizonyítására hivatkozunk mind­azokra, akik a gyűlésen jelenvoltak és az ügyvéd ur szónoklatát hallották. Égyben a jövőre nézve a békes­ség kedvéért kérjük igen szépen azokat az urakat, akik nyilvános szerepléseik alkalmával véletlenül őszintén találnak nyilatkozni és később megbánják, ne igyekezzenek a mi pártatlan és hü referádánk méltatlan megvádolásával helyrehozni ezt a hibát. Mert mi iga­zán óvakodtunk attól, hogy a legcseké­lyebb kommentárt is fűzzük ehhez a tudósításhoz, sőt igyekeztünk lehetőleg szószerint, híven visszaadni a beszéde­ket is s éppen ezért méltatlanul és igazságtalanul ér bennünket az a vád, hogy lendenciozusak voltunk, hogy a felszólalást elferdítettük s mi bármilyen értelmét is e beszédnek el akarjuk hi­tetni a közönséggel, Ami pedig azt a frázist illeti, hbgy a mi közleményünket „kellő értékére leszállítja* az ügyvéd ur, ez a közhely már nem bir a meggyőzés erejével. De különben sem tartjuk az ilyen ki­Félfüggöny. Tüllre apluált vitrage fehér és drapp színben párja 3 K, |l II P í O hozzávaló hosszabbítható rézrudak drbja 40 és 50 fül. kézimunka üzletében. Rolh Simon nagy választékú cipóraktárát Ajinljnk a t. ftfflßzBnsfgaril, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. ^ közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipöraktára. !^f! Alt Afrikád a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből kószált legújabb divata fekete ém barna sziaü ári-, női- és gyermek-cipők !

Next

/
Thumbnails
Contents