Szamos, 1910. április (42. évfolyam, 74-98. szám)

1910-04-19 / 89. szám

2. oldal SZAMOS (191U. április 19.) 88. szám ellenálló erején megtörik minden erős szándékunk. Arra kéri a megjelentekéi, hogy küzdjenek a párt érdekeiért, mert az ellenfél nagyon erős. De tegyünk félre minden baráti és rokoni érzést s kiáltsuk, hogy éljen dr. Keresztszeghy Lajos ! (Él­jenzés.) Dr. Fechtel János szivének teljes melegével, lelkesedésének minden hevével ragaszkodik dr. Keresztszeghy személyé­hez. Óhajtjuk, hogy neve lobogjon a dia­dalmas párt zászlaján, amely a munkaké­pes párt feltámadását jelenti. Keresztszeghy mindenütt ott volt, ahol dolgozni kellett s minden érdek háttérbe szorításával dol­gozott. Ö az az ember, aki tágabb körben is elsőrangú szereplő lesz és egész bizo­nyos, hogy az ország figyelme is felé fog fordulni. Az szent igaz, hogy a népszerű­séget sohasem hajhászta, sőt ellenkezőleg : a város érdekeiért félretette a népszerű­séget. A frázisok kora lejárt s most már ember kell a gátra, most már tettek kel­lenek. Keresztszeghy igazságérzetével, tett­erejével szolgálni fogja érdekeinket. A mi lelkesedésünk melege legyen az ő útra- valója a nagy küzdelemben. A város fej­lődését a másik párttól egyáltalán nem várhatjuk s igy egyedül dr. Keresztszeghy az a jelölt, aki érdekeinket magáévá téve kész értünk harcolni. Miután még figyel­mébe ajánlotta a jelenvoltaknak, hogy dr. Keresztszeghy vallásfelekezeti külömbség nélkül, a felekezetek tiszteletbentartásával dolgozott mindig, a jelölt éltetésével vé­gezte beszédét. A gyűlést dr. Keresztszeghy Lajos beszéde rekesztette be, aki közölte a jelenlevőkkel, hogy a jövő vasárnap prog- rammját plakátok fogják közölni. Egyben arra kérte a párt hiveit, hogy igyekezze­nek megértetni az ellenpárttal Tisza ide­jövetele alkalmából, hogy mindenki a város hírnevét becsüli meg akkor, mikor az ideérkező államférfiut megbecsüli s úgy viselkedik vele szemben, hogy a város méltósága csorbát ne szenvedjen. Ismétel­ten kéri a párthivek jóakaratát az ő fáradságos munkájához. Alma Mertz Istvánnál. Borzalmas lelet. Hulla a zsákban. — Saját tudósítónktól. — Borzalmas leletre akadtak tegnap az olcsvai Ó-Kraszna sekélyvizü partján a járókelők. A leapadt vízben egy zsákot talál­tak, amelyet kiemelve abban egy teljesen kifejlett, de a melegebb idő folytán már oszlásnak induló csecsemőhullát találtak. A hulla a jelek szerint már régebb idő óta hevert a vízben. A csendőrsóg erélyes nyomozást in­dított annak a kiderítése végett, hogy hogyan került a esecsemő hullája a vízbe. A gyanú egy olcsvai jómódú gazda leányára irányul, aki ellen több súlyos gyanú merült fel az iránt, hogy törvény­telen gyermekét a vízbe fojtotta. Körte Mertz Istvánnál. Legolcsóbban vásárolhatunk üveg, porcellán, lámpaárut, ajándéktárgyakat Scwartz Andornál, a vasúti bazárban, Attila-utca 2/b. (Molnár-ház.) Ne füstölje lakását egy házi asszony sem, mikor mamár kiváló zamatu pörkölt kávét vehet bármilyen árban, ha elfárad a Fógel-féle villamos kávé pörköl- débe, hol a pörkölés minden percben történik. Ne tévessze össze azonban mielőtt meg nem kísérelte volna pörkölt kávémat mindazon gyári pörkölt kávéval, melyek élvezhetetlenek. Kérem egyszeri próba vételét melyből meg­győződhet. Vs Ko. legf. Mágnás keverék 28 krajczár. Tisztelettel: Fógel Károly kávénagykereskedő. Színház. Heti müsorj: Kedden Herceg Vilmos jutalomjáté­kául „Mozgó fényképek“ Blumenthal és Kadelburg kitűnő bohózata. (Páratlan.) Szerdán harmadszor „Az obsitos.“ (Páros) Csütörtökön Barics Gyula jutalom- játékául „Iglói diákok“ Farkas Imre nép­szerű diáktörtónete. (Páratlan) Péntek zónaelőadás „Luxemburg grófja“ operette. (Páros) Szombaton „A kuruzsló“ Földes Imre szensatiós drámája, itt először. (Páros) Vasárnap délután „Csókkirály“ este „A kuruzsló“ másodszor. (Páratlan) Szulamith. Nem szoktunk ugyan a vasárnap délutáni előadásokról megemlé­kezni, mert rendszerint olyan színdarabok kerülnek színre, amelyekről ugyanazon szereplőkkel már megírtuk véleményünket. Ha most a Szulamith vasárnap délutáni előadásávzl kivételt teszünk, az tisztán társulatunk tenoristájának, Burányi Fe- rencznek az érdeme, aki valóságos külön művészi eseménynyó avatta az előadást, a Kölnidre cimü klasszikus ó-héber dal el- éneklésével. Hangjának teljes melegét, erejét éreztük énekében, amely a klasszi­kus dallal elragadta a telt ház közönségét. Az obsitos. (Bakonyi Károly eredeti operettje, zenéjét irta Kálmán Imre.) A szinlap operettnek jelzi a darabot, amely mint ilyen, egyike a legszokatlanabb alko­tásoknak e műfajban. Népszínmű hangulat és cselekmény a főjellemvonása, könyekig megható jelenetek vannak benne s mind­össze epizódszereplőkképpen vonulnak át rajta Százszorszép boltosék: az öreg krájz- leros a leányával és fiával. A második felvonásban például a köuyei hullnak az embernek a kacagástól, amelyet a Száz­szorszép trio óriásu hatású énekszámai keltenek s rá néhány perccel jön egy másik, szinte hátborzongató jelenet, amelyik már a meghatottssg könnyeit csalja a szemünkbe. Tulajdonképpen népszínmű ez a darab, annak minden kellékeivel, még az operett jelleget kölcsönző s minden népszínműben kötelességszerüleg humort keltő zsidóala­kokkal együtt is. Egy azonban bizonyos: hogy a közönség mindenképpen pompásan mulatott rajta. Amilyen mély meghatott­sággal néztük és kisértük a nemzetes asszonyék históriájának megható fejlődé­sét, éppen olyan nagyokat kacagtunk a Százszorszépók pompás mókáin. Ha ez a darab nem a szezon végén, hanem vala­mivel előbb kerül színre, egyike lett volna az idény legjobb slágerjeinek. S hogy Heves Béla holtszezonban is jó újdonság­gal kedveskedik közönségének, az osak azt mutatja, hogy szem előtt tartja a színház művészi niveauját. A népszínmű jelleget a darabban Dénes Ella és Wirth Sári, Barics Gyula, valamint apróbb szerepekben Sipos és Herczeg képviselik. Dénes Ella egy idős cemzetes asszonyt játszik, aki aggódva várja haza fiát a csatából. Uj zsanér ez a művésznő szerepkörében és jól esik meg­állapítanunk, hogy kellemes melegséggel, distingvált finomsággal játszotta és éne­kelte meg szerepét. Wirth Sári egy fiatal, szerelmes kis leány szerepében, mint min­dig, most is igen bájos volt, érzessél ját­szott, sőt még énekelt is, ami szintén jól sikerült a kis naivának. Barics napról- napra jobban belejátsza magát a közönség szerettóbe. Most is átórzett, de könynyed játékával és egy gyönyörű a könnyekig megható énekszámmal óriási hatást ért el. A mindhármójuk által előadott Tente-tente refrénü dalnak igen nagy sikere volt. Herceg és Sipos kisebb szerepeiben is jók •voltak. S most jönnek az Operette rész szereplői. Ki vezethetné őket más, mint Bállá Mariska ? Az ő páratlanul aranyos jókedvével, az ő ambíciójával és a nagyzoló zsidóleány szerepében is túlzástól ment kedves játékával. Azért hangsúlyozzuk különösképpen azt, hogy túlzástól mentes volt a játéka, mert maga a szerepe olyan, hogy művészet kell ahhoz, hogy alakitóját túlzásra ne ragadtassa. S Baba Mariska megállotta a helyét. Nem szalasztott el szerepéből egy betűt sem kiaknázatlanul, de bámulatranaéltó művészettel meg tudott állaui a túlzás határánál. így aztán kiho­zott egy olyan alakot, amelyet ösmerni vélünk az életben, akinek beszédje, mo­dora, viselkedése nem is sziupadi, hanem nem messziről, az életből lett kikölcsö­nözve. Pajzán kedvessége, amelylyel ala­kított s amelyekkel a kellemes és kacag­tató énekszámokat előadta, óriási tapsokat eredményezett. Méltó segítőtársai voltak a sikerben Somogyi és Rónai. Somogyi a huszárt hencegő kantinos Mózsi szerepében már puszta megjelenésével derűt keltett. Ez a derű hatalmas kacajjá fokozódott, mikor az alakra nézve jellegzetes beszédmodorá­val megszólalt. Ha pedig ő róla már régen megállapított dolog — még cégtársi el­fogultság nélkül is — hogy kiváló komi­kus, elsőrangú művésze a társulatnak, akkor ebben a darabban csak növelte ezt a művészi reputációt. Rónai a Százszor­szép zsidó szerepében diszkréten, de kellő humorral játszott és méltó partnere volt Baliának és Somogyinak. A közönség na­gyokat mulatott hármuk mókáin és csak­hamar népszerűvé váló énekszámaikat többször megismételtette. Megemlítjük még e helyütt, hogy a darab zeneszámai Huszár Aladár könyvkereskedésében 6 koronáért kaphatók. Színházi közlemények. Utolsó színházi hét. Közeleg a za­jos, változatokban gazdag színi saison vége. Színészeink más hajlókba vonulnak s mi, színházba járó közönség a sok-sok kellemes emlékeken merengve várjuk a nyári napok izzasztó hevében — a jövő saison megindulását. Az e heti repertoár­ban változás állott be, amennyiben pén­teken „Szultán“ helyett ^Luxemburg grófja“ lett kitűzve, szombatra pedig Szi­lágyi Ernő jucalomjátékául, „A kuruzsló“, Földes Imre drámája. Ugyanaz megy va­sárnap este is A jövő hót egyik legszebb estéje a hétfő. Ekkor kerül ugyanis színre a saisonban immár 10-edszer és utoljára Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-utca 16- szám. MaM'« hounfálfcégem különlegessége 1 küogramm 4 korona W j1, ___________ 40 fillér villany erővel pörkölve. = üv eg, porczeiián, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden íényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRY KÁROLY üvegkereskedésében Saeatmár ~ Németi, Deák-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents