Szamos, 1910. március (42. évfolyam, 48-73. szám)
1910-03-11 / 57. szám
2. oldal SZAMOS '.1910. március 11.) 57. ázást. A beiktatás atán a küldöttségek és magánosok tisztelgéseit fogadja a főispán. Tegnap délig a kővetkező tisztelgő küldöttségek jelentkeztek: Nagykároly város képviselőtestülete és tisztikara Debreoeni István polgármester vezetésével. A kir. pénzügyigazgatóság Plaohy Gyula kir. tanácsos vezetésével. A római. katb. egyház, a református egyház, a luteránus egyház, a gk. magyar egyház, a státusquó izr. egyház, a honvéd tiszti kar, a m. kir. államépitészeti hivatal, a m. kir. posta- hivatal, a nagykárolyi pénzintézetek küldöttsége Reök Gyula nyug. kir. járásbiró vezetésével. A vasúti tisztviselők Aozél Ferencz állomásfőnök vezetésével. A további jelentkezések még folyamatban vaunak. Á beiktatás napján délután 2 órakor a főispán tiszteletére a ,Magyar Király“ szálloda éttermében bankett lesz. üsté pedig ugyancsak Csaba Adorján tiszteletére nagykárolyi műkedvelők a városi szinházban díszelőadást rendeznek. A Haynau birtoka. A kisszekeres! kacsa. Haynau életéből. Megemlékeztünk már arról a szenzációt keltő hírlapi kacsáról, amely a kisszekeresi Haynau-féle hitbizomány körül kelt s a mely szerint a kisszekeresiek visszautasították a részükre hagyományozott Haynau birtokot. A hir, bár egy szava sem igaz, bejárta már az egész világot. A milánói Corriera della Serra cimü lap például azt is tudja, hogy a bresciai hiéna hagyatékát a község egy Kiss János nevű ember indítványára utasította vissza és hagyja műveletlenül, egyben a „zsarnok mesgyéje“ nevet adja a hatalmas birtoknak. A „mesgye“ ugyanis csekély 6000 hold. De közli a hirt a Frankfurter Zeitung és más külföldi lapok is. Egyik fővárosi lap a következő érdekes cikket közli a kisszekeresi szenzációról. Megirtuk, hogy Haynay Klotild nem hagyhatta most apja birtokát Kis szekeres szatmármegyei községre, mert már régen meghalt Grácban. Most azt írja nekünk F. M. mátészalkai olvasónk, hogy nem kétezer, hanem ciroa hatezer hold a szatmármegyei Haynau-birtok s azt nem pénzért vette, hanem vérdijban kapta a Majláth-család egyik tagjától (?), azon módon, amint az teljesen fölszerelve volt. Ez ingatlanok ma is a Haynau-féle hit- bizományt képezik s értékük meghaladja a négymillió koronát. A kisszekeresi uradalmat az ötvenes évek óta a Fried család, a kisgóci uradalmat pedig a Mayer család bérli ugyancsak az ötvenes évek óta. F. M. ur a Haynau által épített kisgéci kastélyban tiz évig lakott s ez épület egyik emeleti szobájában ma is őrzik Haynau arcképét és két méter hosszú botját, mint ereklyét (?!) F. M. ur a hetvenes években került oda s akkor még éltek a Haynau által felfogadott cselédek vagy azok gyermekei s részletesen emlékeztek mindenre, ami e hiénára vonatkozott. Az tény, hogy egyedüli örököse Klotild leánya volt, aki mint aggszüz halt meg Grácban. Az atyja nem nyavalyatörős volt, hanem idöközönkint tetszhalottá lett (ez az eskórral járt), leánya, aki ismerte ezt a baját, az ilyen esetekben megóvta öt minden beavatkozástól, mert szinte elválhatatlanok voltak. Egyszer azonban egyedül utazott Bécsbe, ott rájött a szivgörcs s leánya nem lévén jelen, az orvosok mint hirtelen elhunytat felboncolták. Amint a bonokés végighasitóttá a mellét, Haynau eszméletre tért ét e sóhajtással: — Oh, Herr Gott, — kiadta gyilkos lelkét. Kisgércen és környékén a hetvenes években még egész sereg monda keringett róla. Most már a környéken alig él valaki, aki öt ottlaktában személyesen ismerte volna. Jellemző vólt kapzsisága. Ha említett botjára támaszkodva a nyári reggelen kiment sétálni és találkozott birtoka mentén egy vagy több ökrös avagy lovas fogattal az országúton, tört magyarsággal menten azt kérdezte: Kié az ökör vagy ló? Ha másé volt és nem az övé, tüstént behajtotta a fogatokat a tanyájára s órákig kellett a gazdának rimánkodni, mig kikönyöröghette tőle. Az érdekes adatokra meg kell jegyeznünk, hogy Haynau 1786 ban született Kasselben, mint I. Vilmos hesszeni választófejedelem és egy Lindenheim nevű, férjétől elvált asszony természetes fia. Anyja, Ritter Rebeka, zsidó nö, maga Haynau evangélikus vallásu volt. Idősebb testvére a hiénának Haynau Vilmos Károly volt. A választófejedelem kieszközölte hogy két fia Haynau névvel nemességet kapjon. Az idősebb Haynau a hesszeni hadseregben szolgált s 4i-ban azzal tüntette ki magát, hogy a sajtószabadságot, a nemzetőrséget és egyéb alkotmányos intézkedéseket erőszakkal meg akarta semmisíteni. Ezért. perbe fogták s állásától elmoz ditották. Öcese, Haynau Gyula Jakab, 1801-ben hadnagy leit az OBztrák hadseregben. 180§ ben francia hadifogságba esett. Kiszabadulván, kapitáuy lett s 1847-ben hadosztályparancsnok; összeférhetetlensége miatt bevádolták Rakovina hadparancsnoknál, aki erre azt mondta, hogy Hayuaura nem kell adni semmit, mert az bolond. Állásitól fölmentették s ő Grácban telepedett le. Az olasz háború kitörésekor tényle- gesitéseért folyamodott. Radetzki pártolta kérvényét, Latour hadügyminiszter kereken visszautasította. Erre mint önkéntes lépett be a nevét viselő 57-ik gyalogezredbe, de csakhamar Verona korlátlan, teljhatalommal felruházott parancsnoka lett. A bresciai hiéna nevet azzal érdemelte ki, hogy: mivel ott az osztrák se besülteket bántalmazták, Bresciában olyan vérfürdőt rendezett, mint Tilly Magdeburg- ban s még a nőket és gyermekeket is megbotoztatta. Mivel Magyarország leigázását ilyen erélyes tábornokra akarták bízni, Hayuaut kinevezték táborszernagynak s az országban álló összes osztrák hadak fővezérének s 1849. május 10-ikén lépett magyar földre. Rémuralma itt 1850 julius 8-ig tartott, amikor kétszázezer fo rinttal megjutalmazták és nyugdíjba küldték. Nemcsak Londonban, de Brüsszelben és Párizsban is csaknem agyonverték s Napoleon Lajos kénytelen volt katonasággal őriztetni. 1853. március 14-ikén Béos- ben a „Wilder Mann“ nevű fogadóban halt meg. Leányát táviratilag értesítették haláláról, mire ő visszasürgönyözött, hogy atyját ne temessék el, mig ő Bécsbe nem érkezik. De mire Bécsbe ért, atyját már eltemették. Leánya kezét tördelte s azt mondta, hogy atyja ideges fej- és gyomorgörcsökben szenvedett s néha három napig is mozdulatlanul feküdt, mintha meghalt volna. Meglehet tehát, hogy a hiénát elevenen temették el s a sirb&n átszenvedte mindazt a kiút, amit a ma gyár nemzetnek okozott. Bátyja, Haynau Vilmos, 1856. jauuár 21-ikén tébolydában halt meg, ennek fia, Haynau Frigyes hesszeni altábornagy pedig mint eszelős agyonlőtte magát. ROCHRLICH SÁMUEL gycgfszsrisz, Deák-tér 15. Ajánlja kitűnő Hajnal-crém, Hajnal-szappan == és Hajnal-arcporát. ...■ ..: Kó relem T A helybeli kerületi munkásbiztositó pénztár hirdetményt bocsátott ki a közgyűlési kiküldöttek választása tárgyában. A választás e hó 20-án fog meg- ejtetni; ebből kifolyólag felkéri Szatmár- Németi sz. kir. város összes gyárosait és iparosait, hogy a közgyűlési kiküldöttek jelölése céljából e hó 12-én este 6 órakor, az Iparos Ifjak Otthona helyiségében megjelenni szíveskedjenek. Több munkaadó. Színház. Heti műsor: Pénteken — zónaelőadás — újdonság negyedszer „A kis cukros“ vígjáték (páros.) Szombaton 8 órai kezdettel „Az ördög“ vígjáték (páratlan ) Vasárnap délután „A bálkirálynő.“ — Ete „Az elnémult harangok* (piros.) Szinészvér szerdán este gyér közönség előtt harmadszor került szinra. A magában gyenge darabot élvezetessé tette Bállá Mariska pajzán, fáradhatatlan jó kedve, művészien friss játéka, amelylyel kellemes életet tudott önteni még ebbe a lassan gördülő darabba is. Dénes Ella pompás éneke ezúttal ismét zajos tapsokét csalt ki a nézőktől. Az ördög cimborája. Bernard Sckaw fiatalkorban elkövetett rémdrámája tegnap este másodszor került színre. Az előadás pompás volt. Marlsovits Margit hatalmas drámai erővel alakította szerepét, Baghy Gyula zord természetességgel játszott, ifj. Baghy Gyula pedig kittinő alakításával ismét tanujelét adta fényes ^színészi talentumának. Szilágyi szintén jól játszott. Színházi közlemények. Bihari László az ifjabb sziuészgewe- ráció egyik legtalentumosabb művésze — a kecskémóti színháznak pár éven át kiváló tagja — szerződtetés céljából két estén vendége lesz színházunknak. Szombaton »Az ördög“ Molnár Ferenc világhírű vígjátékinak címszerepében mutatkozik be, — mely egyik legbrilliánsabb alakítása, — az ötletes darab többi főszerepeit: Gömöry Vilma, Wirth Sári, Czakó Miczi, Sipos Zoltán, Herceg Vilmos adják. Az előadás a hangverseny miatt, kivételesen nyolc órakor veszi kezdetit. — Vasárnap este „Az elnémult harangok“ Rákosi Viktor és Mólonyai Dezső nagyhatású színjátékéban Simáudi Pál református papot kreálja, mig a darab többi hatásos szerepeit: Aitner Ilka, Gömöry Vilma, Wirth Sári, Baghy Gyula, Herceg Vilmos, Rónai Imre, Somogyi Károly, Sipos Zoltán, Inke Rezső adják. — Vasárnap délután által nos köz- kívánatra — ez idényben utolszor — „A bálkirálynő“ regényes operette a két vezető főszerepben: H. Bállá Mariska és Inke Rezsővel. HÍRROVAT. Bendiner. Némi prózai akadályokon át, szelíd méltósággal lépve, ma este vonult be a klasszikus zene komoly múzsája a „Szatmári kereskedelmi ifjak köre“ termébe, melyet Bendiner Nándor avatott ma a művészet templomává. Rendre döntötte ő az idegen bálványokat és mi, akik jelen lehettünk rabul ejtett lelkünk furdaló, szemrehányó szavait hallottuk r Warum in die Ferne schweifen? Eddig mohó vágygyal kapkodunk
