Szamos, 1910. március (42. évfolyam, 48-73. szám)

1910-03-05 / 52. szám

2-ik oldal. S Z A M 0 b megtántoritani, mert ha ma kapnak is 30—100 koronát, az a korszak, melyek Khuenék győzelme esetén bekövetkeznék tízszeresen venné azt viasza tőlük. Ami a földmivelő osztály helyzetét illeti a nagy- birtokosokkal szemben, hogy azzal fenye­getőznek, hogy csak a melléjük állókat támogatják, az se riasszon vissza senkit, mert azoknak a birtokosoknak nagyobb szükségük van Munkáskézre, mint meg­fordítva, mert ők maguk úgy sem fognak odaállni az eke szarvához. Azután a hivatalnokosztályhoz for­dult Justh Gyula s figyelmeztette őket, hogy a hivatali eskü nem jelenti az elvek megtagadását s hogy az a hatalom, mely ma felettük áil, osak addig hatalom, mig ők támogatják, azontúl megszűnt hatalom lenni. A Khuen-párt választási eszközeinek megmagyarázása után rátért Justh beszé­dének tulajdonkópeni lényegére, hogy mit is akarnak tulajdonképen ő és pártja. Bizonyított», hogy a gazdasági ön állóság és az önállóbank létkérdése Ma gyarorszégnak. A gazdasági önállóságot akarjuk megvalósítani, de nem papiroson, hanem valóságban. Hogy pedig mi a gaz­dasági önállóságot elérhessük, első feltétel az önálló nemzeti bank, anélkül nem is álmodhatunk arról, hogy 1917-re önálló vámterülete legyen ennek az országnak. Beszódeközben érintette azt a táma­dást, melyet utóbbi időben a sajtó egy része ellene intézett. Miért támadnak engem ? Mit vétet­tem én haza ellen Az a bűnöm talán, hogy elveimhez tántoríthatatlan«! hü ma­radtam. Hiszen mikor Béesbe nékem a ha­talmat felkínálták, azt feleltem, hogy el­veim árán nem kell a hatalom. Hát ezért érdemiem én, hogy leti­porjanak. Más országban ezért a tettért nem letiporják az embert, de felemelik. A nemzetiségi politikámat vetik a szememre, azt írják rólam, hogy olyan egyezményeket kötöttem titkon a nemze­tiségekkel, mely a magyarság hegemóniáját és suprematiójét megbontja. Ez pedig nem áll. Az én nemzetiségi politikám, melyet önök is jól ismerhetnek kevés szóból áll. Én a magam részéről megkövetelem minden állampolgártól, faji nemzetiségi és valláskülömbsóg nélkül, hogy ennek az országnak hü fii legyen, hogy feltétlenül ragaszkodjék ennek az állam­nak egységéhez, Aki pedig az állam egy­sége ellen vét, azzal úgy kell elbánni, mint hazaárulóval. És ha a bíróság vala­kit ebben a bűnben elmarasztal, fosztassék meg élete végéig politikai jogaitól. Már most azt kérdem, ha a 67-es politikusok nemzetiségi törekvése ugyan­erre irányul, vajon tettek-e ők valamit ebben az irányban ? Semmit. Célunk tehát az, hogy úgy a nemze­tiségieket, mint a szegény osztályt bevi­gyük az alkotmány sáncaiba. Ha mi a felső tízezrek támogatására várunk, akkor nem fogunk soha eredményt elérni Beszéde végén ismételten hangoztatta, hogy a függetlenségi és 48-as párt állás- foglalása a vá'usztói jog tekintetében teljesen demokratikus. Ismételten megkö­szönte a nagyszámú közönség lelkes buz­galmát s felszóli otta őket, hogy bizal­mukkal ismét régi képviselőjüket Dr. Kelemen Samut tiszteljék meg. (Hosszan tartó éljenzés és taps) A Justh beszédét követ« hosszantartó, lelkes és zajos éljenzés osilapultával dr. Búza Barna emelkedett szólásra. Or. Búza Barna beszéde. Hangos kacagás közepette hasonlí­totta össze a Tisza folyót, amelyet most Muukácsról jövet látott, az ugyanazon nevet viselő politikussal: gróf Tisza Ist­vánnal. Áldásosán, szelíden hömpölyög az ország határain belül az egyik, — mig átkosan, károsan visz, ragad magával mindent Bécs felé a másik. Holnap például Szegedet keresi fel az egyik Tisza, a politikus, azt a várost, amelyet már egyszer elöntött a kiáradt folyó. A rakoncátlan, kártékony folyót azóta már megzabolázták a mérnökök, hisszük és reméljük, hogy a politikus Tisza rend­szabályozó mérnöke a nemzet lesz. Beszélt az újonnan alakult munka­pártról. Egy adomával világította meg, hogy miért nevezik magukat munka­pártiaknak. Egy gróf házánál a vendégek — úgy­mond — arról vitáztak, hogy munka-e a csókolózás, vagy élvezet. A vitát a gróf előhívott kocsisa döntötte 9l ilyenformán : — A grófkisasszonynyal csókolózni élvezet, a méltóságos asszonynyal azonban munka. A munkapárt is azért választotta ezt a nevet, mert a nemzetet szolgálni élvezet, de Bécset szolgálni munka. ügy hallja, hogy Ssatmáron is meg alakult a munkapárt, örvend ennek, mert igy láthatjuk, hogy kik vannak velünk szemben. Azok, akiknek nem fárad bele a lábuk abba, hogy lépkedjenek egyik párt­ból a másikba, de csodálatosmódou mindig abba, amelyik hatalmon vau. Úgy változ­tatják ezek az urak a politikai hitvallá­sukat, mint más ember a gallérját. De a gallért cserélő eml ;r mikor leteszi a pisz­kosat, tisztát vesz helyébe, ami ezekről az urakról éppen nera mondható. Azt mondják, — úgymond — hog}' szabadkezet adnak a nemzetnek a válasz­tásoknál, de azt előre is kijelentik, hogy az önálló bankról szó sem iehet. Ez egy megtörtént esetet juttat az eszébe. Zemplénben községi biró válasz­tást vezetett egy erős kezű szoigabiró. Kijelentette, hogy szabadkezet enged a jelöltek választásában, de mikor egyik szavazó a szoigabiró választottja ellen- jelöltjének nevét kiejtette, igy fortyant fel: — De azt mondom, hogy ennek az embernek a nevét ki ne ejtse előttem senki, mert úgy kópenütöm, hogy a szeme is szikrát ver. Nekünk is szabadkezet adnak Béosben, de az önálló bankot hiába választjuk, azért úgy szétkergetik az országgyűlést, mintha sohasem lett volna együtt. A választások előtt — folytatta to­vább — a pártok felhívásokat szoktak kibocsátani. A munkapárt felhívása rövid lesz. Egy kicsiny papiros, amelyre rá lesz írva, hogy az osztrák magyar bank meny­nyit ad a papír felmutatójának. Reméli, hogy olyan hazaóruló gaz­ember nem akad, aki üyan baakjegyfelhi- vásért eladja a meggyőződését. A Búza Barna beszédét követő ha­talmas derültség csillapultával Nagy Györgyöt kívánták hallani az egybe­gyűltek. Nagy György beszéde Nagy fiyörgy beszólt arról, hogy a nemzet és Habsburg dinasztia közt a 16 ik század óta folyik egy hatalmas nagy pör. Ebben a pörben a Habsburgok előbb bitó­val, kötéllel dolgoztak, most pedig pénBÓrt Khuen és Tisza féle tanukat fogadnak. A pörben elérkeztünk most egy ne­vezetes pontho*, a pörös felek kihallgatá­sához. A dinastia már leváltott : nem adja az önálló bankot. Következik a nemaet vallomása. H« a nemzet a közelgő választások alkalmával teendő vallomásával a hamis tanuk vallomását fogja megerősíteni, ak­kor megérdemli, hogy a pörben Ítélkező hatalmas biró: a történelem elmarasztalja az osztrák császárnak fizetendő perköltsé­gekben. Beszél a választói jogról, amelynek általános és szerinte titkosnak kell lennie Ez a helyes. És ezt gróf Andrássy nem tudja, nem is tudhatja méltányolni, mert 6 robogó automobiljának ablakán át nézi a világot, nem ösmeri a gerendás házak akaratét, de mi ösmerjük azt és annak az óhajtását akarjuk kielégíteni. Beszól a nagybirtokosokról, nagyke­reskedőkről, a nagyiparosokról, akik soha­sem siettek sem a nemzet, sem a szegény- emberek segítségeié. A nemrég lefolyt nemzeti küzdelem­ben egyet sem láttunk közülök magunk mellett, ők vettek legkevesebb részt ebben a küzdelemben Ha tehát Béesbau ezek segélyével útját állják ami akaratunknak, fogjuk tudni a módját, hogy az öklünkkel sze­rezzünk anuak érvényt. Arra kéri au egy begy ült ás a füg getlenségi eszmékért lelkesedő választó polgárságot, kogy támogassa eme törek­vésében as esacaók törhet! eu harcosát: dr. Kelemen Samut. Az éljenzések által több Ízben félbe­szakított nagyhatású beszéd után dr. Ke- lemeu Samu szólott a választópolgárokhoz, Beszédében a következőket moudotta: Dr. Kelemen Samu beszéde. Tisztelt Polgártársaim ! Kedves Barátaim ! Két. dologról kell megemlékeznem. Az egyik az, hogy köszönetéin fe­jezzem ki Justh Gyulának ás társainak, hogy Szatmárnémeti függetlenségi é* 48-as polgárságát megjelenésükkel meg­tisztelték, a másik ko?e!esságem az, hogy rámutassak a már tisztelt előttem szólók által említett szatmári nemzeti munka­pártra Ami pedig e tekintetben megjegyezni valóm, az osak annyi, hogy a párt je löltje, akit ón személyében mindenkor esak tisztelni tanultain, egyelőve nem dön­tött, hanem habozik. De nem itthon, ha­nem Budapesten h&bózik. Hogy miért habozik Budapesten, azt nem nehéz kitalálni. Habot gyűjt Pesten, hogy azt a nemzeti szint, melyet Szatmái város polgársága mindenkor büszkén val­lott magáénak, mésszinüre mázolja. Ezt igy az első percben tréfának vesszük, pedig a valóságban nagyon ko­moly dolog. Előttem szóló barátom és képviselő­SS. szám. (1910. mire, 5.) Kávét beszerezhetünk Benkő Sándor „Mokka keverék“ kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-utca 16- szám­cégem különlegessége 1 kilogramm 4 kormia 40 fillér villany erűvel pörkölve. = üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők be GYŐRT KÁROLYT Uvegkereskedésóben Szatmár - Németi, Deák-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents