Szamos, 1910. március (42. évfolyam, 48-73. szám)
1910-03-30 / 72. szám
2. oldal SZAMOS '1Ü1Ö. Hsárciu« 30 ) 72. szám. Tizenkét pere alatt szállott le, ült reá a sötét gyász egy egész környékre. Tizenkét perc alatt végzett a kegyet len sors egy néhány száz fiatal ember, fiatal hajadon, idősebb nő és ártatlan gyermek életével. A nádfedélen csüngő egyik lampionban ugyanis felborult a gyertya, amitől a lampion papirosa tüzet fogott. Valaki a közönség közül, valamelyik hirtelen kezű legény hamarosan kapta a kalapját és hozzácsapott az égő 1-mpionhoz, hogy leveri. Amint azonban egyszer hozzácsapott, a lánggal égő lampion hozzávágódott a nádfedélhez, amely egy pillanat alatt lángba, borult. Irtózatos pánik keletkezett erre. A könnyen égő, száraz nád fojtó füstje ellepte a csűrt, a felakasztott petróleumlámpák a tető tüzétől szétröffentek és a lehulló égő nádszálak között unitit tűzeső ömlött alá a szétröffent petróleumlámpák lángoló tartalma. Irtózatos orditozás, jajveszékelés tört ki erre. Mindenki menekülni igyekezett ki a kapu felé. Igen ám, de a nagykapu el volt cövekelve, a kis kapun legfeljebb egyenként lehetett volna kijutni. A veszedelem pedig rettenetes és nagy volt. A hulló zsarátnok, a petroleumeső lángragyujtotta a ruhákat és az olcsó kartonruhák, a vastag posztómándlik hamarosan tüzet fogtak a bálterem közönségén. Az egész borzalom nem tartott annyi ideig, amint azt itt az olvasó keresztülfutja. A nehányszáz, körülbelől 4—500 ember neki rontott a két becövekelt kapunak és egyszeribe kiroppantotta a kapuóriásokat a helyükből. És ezzel egyidejűleg az első sor ember keresztül bukott a kapuk mellett levő lávákon. Itt kezdődött az igazi katasztrófa. Az első sor után jött a második, a második után a harmadik, negyedik és buktak egymáson keresztül úgy, hogy egy alacsonyabb falusi ház ereszéig elérhetett az embergomolyag, a mely mindkét kápánál egymás hátán feküdt. Irtózatos jelenetek játszódtak le. Az emberek a szó szoros értelmében agyonnyomták egymást. Az óriási halálküzdelemben, a rettenetes tusában egymást rúgták, harapták, ráncigálták az emberek. Mindenki a saját életét szerette volna menteni, de ez alig a bentvoltak tiz százalékának sikerült. Ha egy-egy ember nagy kínosan, keservesen keresztüljutott a többi halállal vívódó hátán, a benntmaradott égő fáklyák beleesimpajkodtak a lábába, hogy általa ők is kijussanak, aminek azonban az lett a következménye, hogy a menekülőket is visszaráncigálták a biztos tüz- halálba. Borzalmas viaskodás folyt az életükért harcoló emberek között. Beszéltem egy legénnyel, a kinek csodálatosképpen sikerült a többiek hátán keresztül kimenekülni. Nagy nehezen vergődött át a többieknek megégett, borzalmasan megüszkösödött, szétnyomott hulláján s mire a szabadba jutott, akkor vette észre, hogy a lábába bele volt esimpaj- kodva egy 9 éves fiúgyermek megüszkösödött hullája. A szerencsétlen gyermek igy akart kimenekülök de mire szabadba értek, a gyerek halálra égett, a legény azonban csak a hátán perzselte le a bőrét, ami irtózatos fájdalmakat okoz ugysn neki de nem életveszélyes. Egy fiatal leány igy adta elő megmenekülése történetét: — Elszántan neld ugrottam az előttem fekvő hullatorlasznak, hogy keresztülugrom rajtuk. De úgy jártam, mint a többi: a torlasz tetején maradtam. Még igy is át tudtam volna vergődni, de hirtelen egy súlyos nehéz testet éreztem a hátamon. Egy utánam menekülő volt — férfi-e vagy nő, nem tudom. Azután éreztem, amint a rajtam levő test, amely egészen elfedett, olvadni kezdett, a zsírja végig csurgóit rajtam, azután egy nagyot röffent a test, kipukkadt, lehullott rólam, én szabad voltam és nem tudom, hogyan jutottam le a hullatorlasz tetejéről. Két áldott állapotban levő asszony ott, a hulla torlaszban hozta világra gyermekét. Mind a négynek csak az összeperzselt hulláját találták meg. Egy leány szintén a hullatorlaszon át akart menekülni, a mikor a barátnője, a kin a ruha már égett, megragadta és figyelmeztette, hogy ne ott menjen, hanem oldalt, a hol van egy alig észrevehető kis nyílás. Mindketten arra indultak. A figyelmeztetett leány meg is menekült. A másik, a ki figyelmeztette, az odaégett. Hogy aztán a 10 perces borzalom befejeződjék: leszakadt a csűr lángoló teteje rá, a hullatorlaszra “s n csűrben még bentlevő emberekre. Irtózatos halálorditás, a még életben maradottak irtózatos kinorditása, a csűrön kívül levő életben maradottak rettenetes jajveszékelése benntpusztultövéik utánvérfa- gyasztó üvöltéssel töltötte be az éjszakát. Voltak, akik égő ruháikkal kimenekültek a zsarátnok alól, ezek mint az égő. eleven fáklyák szaladgáltak az utcán, be a házakba és idegen lakásokban, a kocsiút porában buktak fél holtan, összeégve. Glz utszélen, az árkokban szedték fel az összeégett holttesteket. Voltak olyanok, kik egészen a lakásukig elvánszorogtak és ott estek össze holtan. Irtózatos éjszaka volt a vasárnapi Ököritón. A halottakat a gyorsan értesített por- csalmai csendőrség, amely Harsányi Mátyás lovascsendőrőrsparancsnok vezetése alatt kivonult, nem engedte hatósági intézkedésig eltávolítani. E helyett a mentéssel foglalkoztak. Hatvan súlyosan sebesült ember sebét kötözték be a ÍQátészalkáról és Gsengerből kivitt orvosokHétfőn délelőtt jelent meg a |helyszínén Morvay Károly, a szatmári törvényszék vizsgálóbirája, aki véletlenül egy szomszéd községben volt hivatalos utón. A vizsgálóbíró engedélyt adott a halottak eltemetésére. Megkezdődött a lehető legborzasztóbb, elképzelhetetlenebb, a legszivf«csaróbb dolog: a huUatorlasz elbontása, Borzalmas kép volt a néhány száz, egymás hátán heverő összeégett fej és vóg- tagnélküli hulla. Mindnyájan fejjel Kifelé feküdtek, kinyújtott, kimeresztett kezekkel, amiat menekülés után kapkodtak. A legtöbbnek a feje a felösmerhetat- lensógig összeégve, az alsóteste leperzselv«. ruhája letépve, az irtózatos fájdalomtól a teste összemarva, — úgy feküdtek egyrwág hátán. Nem volt ember a nézők között, akinek a rettenetes látvány könnyet ne csalt volna a szemébe. A borzalmakhoz szokott csendőrök, akik nincsenek az érzékenykedóshez szokva, és szoktatva, úgy sírtak a borzalmas látványra, mint a gyermekek. Szatmárról Ács Géza járásőrmester, Papolezy Lajos őrmester, Grósz Vilmos és Kovács József őrsvezetők, Csengerböl Gál Ignác járásőrmester és Fülöp József őrsvezetők mentek ki. Kivonultak Mónus Lajos tüzfelügyelő vezetése alatt a mentők is, akik óriási tevékenységet fejtettek ki. A csűr — mint említettük — három utca torkolatánál feküdt. A torkolat által alkotott óriási térséget használták fel arra, hogy a hullákat oda egymásmellé rakják. Mintegy kétszázhatvan fekete, undorító hulla feküdt egymás mellett a térségen sorjában, majdnem mind előre nyújtott, kimeredt karokkal. Megindult az agnoszkálás. Siró, kezeiket görcsösen tördelő «hi- berek járkáltak a hullák között fájdalomtól zokogó el-elfúló hangon kiáltozva hozzátartozói nevét. Volt olyan hulla igen sok, a melyet az arcánál nem, hanem csak a ruhájáról vagy annak is csak egy véletlenül megmaradt cafatjánál lehetett felismerni. Egy leányt az apja a harisnyájáról ösmert fel. Egy huszárt a rajta maradt ködmön- cafatról ösmert meg atyja, aki zokogva borult reá fia holttestének üszkös romjaira. Még rettenetesebb volt azoknak a szegény embereknek, asszonyoknak a jajveszékelése, akik nem találták m«g hozzátartozóikat. Editünk olyan embert, aki öt-hat hét, sőt nyolc hozzátartozóját kereste és egyet sem talált meg. Ezek a szegény emberek valósággal őrjöngtek a fájdalomtól. A hova léptünk, emberhús cafatján, kilocscsant agyvelőkön esuszott meg a lábunk, hol egy koponyadarabban, hol egy lábszárcsontban botlottunk meg. Az egyes, szétröffent holttesteket meg éppen csak a legerősebb idegzetű emberek tudták megnézni. Egyik-másik női testnek csak a tör zsét találták meg, ezeknek — hogy esetleg felösmerhessók — kigombolták a rek- lijét. Csak akkor látták, hogy a szűkra gombolt vászonban egy összefolyt zsirtö- meg van. A felösmert hullákat kiadták hozzád Különlegessége S Flór női- és gyermek-harisnyák, női flór harisnya párja 62 fill, fibb UNGER iöziauíika RÓtb. Simon nagy választó ku cipó rak tárát ajánljuk a t. feVőHözöttSígnek. mi»* legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — teímár és vidéke legnagyobb czipöraktára. a tftvaszi és nyári idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box borból készült legújabb divata fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipók ! \ 1
