Szamos, 1910. március (42. évfolyam, 48-73. szám)
1910-03-27 / 71. szám
U ix oidal SZAMOS 71, szám. (1$»1§ márczins 87 Főfájás. Pár nappal ezelőtt lefekvés előtt nagy bosszúságom volt. Káromkodtam, tomboltam egész éjjel. Midőn másnap felébredtem a legzöldebb epés bosszúságom a fejem hátsó részén koncentrálódott körülbelül e§y ujjnyira a modern gallértól. Bosszúságom egész napon keresztül valami komplikált ideguton a szememen sugárzott ki. És itt egész háziasán letelepedett és égj' nét eltelt anélkül, hogy eszébe jutott volna eltávozni. Gyógyulásomat orvosi ismereteim alapján reméltem, mit medikus ismerőseimtől sajátítottam el, kikk 1 éveken keresztül érintkeztem és sok egyszerűbb praktikus gvágyitási módot elsajátítottam Többek között hallottam, hogy a fejfájás ellen actipireticum igen jó orvosszer. A lexikonban utána néztem az „anti- pyreticá'-nak és legelőször antipvrint, azután phenacitint. a harmadik nap migränint, azután antifebrint, salipyrint, aspirint és iactophenint élveztem. Ezalatt elmúlt egy héi és a sok in-ben ismertetett címet teljesen kimerítettem. Ezután megpróbáltam más végződé- süeket is, de se a salieyt, 'se a pyramidon még a citrophen sem űzte el fejfájásomat, Végre aggódni kezdtem és elhatároztam, hogy orvoshoz megyek. Ismerőseimtől érdeklődi m egy kiváló orvos iránt. „Menjen csak ön dr. Túlzóhoz“, mondták nekem. Kiváló ügyes ember. Feleségem esküsz k rá. Minden orvos azt mondotta neki, hegy hysztertkus, csupán dr. Túlzó fedezett fel nála valami súlyos szervi bántalmat és hihetetlen rövid idő alatt meggyógyította. Mondhatom, „érti a dolgot.“ Elmentem dr. Túlzóhoz és elpana-zol- íum szenvedéseimet. „Kérem vetkezzen le csak teljesen“, monda dr. Túlzó. „Teljesen?“, kérdém elcsodálkozva; mert nem ment a fejembe, hogy miért akarja az az orvos látni a tyúkszemeimet, amikor nekem főfájásom van. „Lehet, hogy ez komikus Önnek, hogy le kell vetkőznie, — monda ez orvos, amint észrevette csodálkozó ábrázatomat. Nekünk orvosoknak jgy kell tennünk, -- én legalább igy cselekszem — mindig meg kell vizsgálnunk az egész testet; mert oly komplikált szervezetnél sohasem lehet tudni hol fekszik a baj gyökere és különösen a fejfájások indokai mindég valami súlyos szervi hibában keresendők. Levetkőztem. Túlzó dr. megvizsgált torok, orr, fül és mindenféle tükörrel, lélek zetet vétetett ki és be, hallgatta a szívverésemet, testemet össze-vissza tapogatta, megfőzte a megfőzni valót, megkopogtatta a lábszárcsontjaimat. „Igen!“ mondá ezek után: csak azon csodálkozom, hogy ön ezek dacára is oly jól néz ki és kevés fájdalmai vannak. Ön ugyanis komoly beteg! Főfájása összefüggésben van egy vándorló léppel. Ritka betegség és én meg vagyok győződve arról, hogy ezt más orvos fel se fedezte volna. ]>e én lépbajokban óriási gyakorlattal birok. Igazán szerencse, hogy baját még kellő időben megál'apithattam. Ha azt teszi majd, amit én rendelek úgy rövidesen felépül. Ezen orvosságból két óránként vesz egy evőkanállal. Különben okosan teszi ha gyakrabban megvizsgáltatja magát, mert úgy májában, valamint a gyomornyálkamirigyei- ben észlelek némi rendellenes működéseket I 10 koronát fizettem és gond nélkül távoztam. Most volt főfájásom és rándorlépem ; hányszor beteg az ember, anélkül hogy tudná! A vizfehér és kissé keserű orvosságot rendszeresen neszedegettem, de a fejfájásom kitartóan megmaradt, mintha rovarok zsibongtak vo na benne. Egy hét múlva találkoztam egy másik barátommal és elpanaszoltam bajomat. „Hogy mehetett Ön dr. Túlzóhoz!* mondá visszahökkenve. Hiszen az egyedüli jó orvos az egész városban Csupor dr Nekem is más háziorvosom volt ezelőtt. Most látom csak igazán, mily hibásan kezelték a régiek és mily keveset tudtak. Elmentem tehát Csupor doktorhoz. Elmondtam neki fájdalmomat, de nem hallgattam azt el, hogy TuLó kezed és hogy vándorlódét fedezett fel nálam. Dr. Csupor még alaposabban megvizsgált, mint kartársa. Tővel szurkált, vért csapolt belőlem és Röntgennel vizsgált meg. Hm! mondá ezután „nagyrabecsülöin Túlzó kartársat. Valóban egy kiváló orvos. De — hm. Nem tagadom, ha önnél vándor- lépet fedezett fel, bizonyára érezte. Én azonban nem érzem, pedig lépbajokban nagy- jártasságom van. Nem értein a kollegát, hogy egy világos betegséget úgy félreismerhetett. Ez utolsó mondatot magában mormolta, úgy azonban, hogy én is megérthessem. „Önnek nincs vindorlépje“, ső"t efien- kezőleg! Az ön szervezete teljesen egészséges. Ön meg van fertőzve. Typikus maláriája vau. Különben mit irt elő Túlzó ko'legám? Oda atbm a receptet. „Igen“ és helytelenitöleg rázta a fejét „most már nem csodálkozom, ha főfájása növekedett. — Elvből nem beszélek a kartásom rendelése ellen. De ez a Anúpyrin valóságos méreg magának. Vegyen be ebből az orvoságból amit most előírok háromóránként egy evő kanállal és 2 nap múlva égés-séges lesz. Tiz koronát tettem az asztalára es távozni akartam. „Nem kedvesem“ mondá Csupor édesen „nálam egy konzultálás csak 5 korona. — Nem nyújtok önnek kedvezményeket, mint . . .!“ Megint mormogás következett, amiből kivehettem Túlzó dr. nevet. Elmentem a patikába és megkérdeztem a provizortól, hogy mi az a vörös orvosság amit nekem ad. „Antipyrin oldat egy kis málna-szirippal. “ Hogy nem volt maláriám azt biztosan tudtam, sőt vándorlópemhez is elvesztettem minden bizalmamat, fejfájásom mindezektől azonban nem javult. „Fejfájás ellen mondá egy ravasz ismerősöm“ csak a suggestio használ! Elmentem tehát dr. Lármássyhoz aki 3 méter hosszú cégtáblán hirdette: sug- gestio specialista. Egy kis előszobában fogadott, melyre három ajtó nvillott. Az egyiken arany- betűkkel ez állott: „vörös gyógyszoba,“ a másikon „zöld megnyugtató kamara,“ a harmadikon „kék elaltató rész." Dr. Lármássy ur velem szemben foglalt helyet és kikérdezte fájdalmamat „Nézzen felfelé! Nézzen lefelé Jobbra! Balra!“ „ügy“ mondta: menjen a vörös gyógyszobába. Bementem a kis vörös tapétázott szobába, melyben a függöny, szőnyeg is vörös volt. A középen egy vörös bőrszék állott. Egy idő múlva megjelent dr. Lármássy egy veres köpönyegbe beburkoltan. „Foglaljon helyet a vörös karosszékben. — mondá — és gondolatait irányítsa a vörös színre!“ Majd előrenyujtotta bal kezét és hirtelen rám kiáltott „aludjon el!“ Megijedtem — de nem aludtam el. Még kétszer rám kiáltott, de nem használt. Ébren marad am. Majd rátette kezét fejemre, simogatott egészen a vállamig és monoton, csendes hangon szólott: „Elveszem az Ön fájdalmát. Simoga tom — a szemétől a homlokán át aválláig. Átveszem a fájdalmat a kezemre és messze eldobom.“ „ügy“, mondá lassan; csukja le a szemét! Most nyissa ki! És most egészséges! Ez utóbbi szavakat megelégedéssé mondotta. Ezek dacára is csak fájt a fejem. Midőn ezt mondottam elismételte az egész gyógymódot. Végül biztosított, hogy a suggestio hatását érezni fogom. Menjek el sétálni, miközben egy óráig egytől 100-ig számoljak folytonosan. Azután feküdjek le és délutáni bárom órára nem lesz semmi bajom. Az ülés 20 koronába kerü t! Ezek dacára is 8 nap múlva is délután csak meg volt a főfájásom. Lassanként valóságos életunt lettem, ugyannyira. bog}* a jó öreg háziasszonyom is aggódott miattam. Egv reggel megelégedetten jöttem haza és elhatároztam, hogy dr- Csodást felkeresem. Ez mindenkit meggyógyít és legyen az báró vagy koldus nem vesz el többet, mint 50 fillért. Nekem már minden mindegy volt, elmentem dr. Csodáshoz. Az 1255. számot kaptam nála és a szolgája azt mondotta, hogy másnap este 10 óra körül jöjjek mert akkor kerül valószínűleg reám a sor. Másnap 10-lcor kopogtattam dr. Csodásnál. Háttal ült az Íróasztalnál és megsem fordult mikor beléptem. „Maga itt van ?“ mondá röviden. „Igen“ Mi baja van? — „fejfájás“ „üljön le!“ Ekkor hirtelen felugrott és széttárt karokkal szaladgál*, körül a szobában, folyton rám nézve, mintha lelkembe akarna befér közni. Majd állva maradt előttem. „Már ön tiz orvosnál volt“ ordította. Nem talált a szám, de én nem mertem feleselni. „Önnek gyomorbaja van!“ dörgött ismét. Előírok egy orvosságot. Ez segít egy hót alatt vagy Ön 4 hét múlva halott. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk n í tr n i 1 kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-utca 16- számMOkkä kCVGrék** né®em különlegessége 1 kilogramm 4 korona 40 fillér villany erővel pörkölve. Üveg, porczellán, tükör, lámpa, képkeret, alpaca és nikkel evőeszközök úgyszintén minden fényüzési és háztartási cikkek legolcsóbban szerezhetők b* GYŐRY KÁROLY iivegkereskedésében Szatmár - Németi, Deák-tér. ^
